Interjú dr. Török Lászlóval a melanoma sebészi kezeléséről

Daganatok.hu: A legrosszindulatúbb bőrdaganat, a melanoma részben már meglévő anyajegyekből alakul ki. Az egyik legjobb megelőzési mód az elváltozott anyajegyek idejében történő felismerése és eltávolítása. Kell-e félni egy-egy gyanús anyajegy eltávolításától?

Török László: A bőrgyógyász nemritkán azt a tanácsot adja a vizsgálat után, hogy valamelyik anyajegyet el kell távolítani. Ilyenkor legtöbbször olyan eltéréseket látunk az anyajegyen, amelyet feltétlenül tisztázni érdemes szövettani vizsgálattal is. Újabban már nemcsak kézi nagyítóval, hanem ún. számítógépes videodermatoszkóppal vizsgáljuk a festékes elváltozásokat, amely lehetőséget ad a részletesebb elemzésre, a számítógépes kiértékelésre és a látott kép rögzítésére is. Közöljük a beteggel, hogy nagy valószínűséggel csak különleges anyajegyről van szó, és nem melanomáról. Az ilyen anyajegyeket általában három milliméter, maximum öt milliméter biztonsági zónával vesszük ki. A műtét helyi érzéstelenítésben történik, így fájdalommentes. A varratokat a műtét után egy-három hét múlva távolítjuk el. Amennyiben az elváltozás már eleve melanomára gyanús, úgy azt nagyobb biztonsági zónával vesszük ki. Természetesen erről is tájékoztatjuk a beteget.

Daganatok.hu: Sokan kérdezik, hogy ha valakinek sok anyajegye van, honnan vegye észre, ha esetleg megjelenik egy új, vagy elváltozás történt egy korábbin.

Török László: Akinek sok festékes anyajegye van, az rizikószemélynek számít a melanoma kifejlődése szempontjából, és jobban oda kell figyelnie magára. A "sok" 50-100 körüli anyajegyet jelent. Ezekkel feltétlenül el kell menni bőrgyógyászhoz, aki megvizsgálja azokat. Nagyobb rizikót jelent, ha a sok anyajegy között szabálytalanok is előfordulnak. A gyanús anyajegyeket folyamatosan kell figyelni. Megmondjuk a betegnek, hogy melyeket kell különösen figyelni és azt is, hogy milyen gyakran kell ellenőrzésre jönnie. Jóllehet nem anyajegyek, de fontosak a napégés után visszamaradó barna színű festékfoltok is, amelyek szintén jelzik, hogy a betegnek instabil pigmentrendszere van. Az ilyen konzultációkon mindig ellátjuk a beteget egyéb tanácsokkal is, és felhívjuk a figyelmét az ultraibolya fény okozta károsodásokra is.

Daganatok.hu: Igaz-e, hogy sokan azért nem akarják a gyanús anyajegyeket vagy a már kialakult daganatokat megműttetni, mert attól félnek, hogy akkor "elrákosodik"?

Török László: Ezzel a káros és helytelen véleménnyel sajnos nemritkán találkozunk. A téves nézet abból indul ki, hogy amennyiben a beteg nem szakszerű ellátást kap, és a - tévesen anyajegynek minősített, de - valójában melanomának megfelelő elváltozást csak néhány milliméteres biztonsági zónával távolították el, akkor a melanoma kiújul, illetve rövid idő múlva áttétet ad. Tehát az ilyen esetekben nem ismerték fel a melanomát, és szakszerűtlenül távolították el azt. A bőrgyógyász - ha diagnosztizálja a melanomát - a vele együttműködő sebésszel megbeszéli a megfelelő biztonsági zóna alkalmazását is. Ez melanoma esetében 1-3 centiméter. Ezért ajánlatos a festékes elváltozásokkal először mindig bőrgyógyászt felkeresni.

Daganatok.hu: Akkor tanulságként levonhatjuk, hogy mindenképpen bőrgyógyász szakorvoshoz menjenek a betegek?

Török László: Igen. Természetesen gyakran előfordul, hogy a háziorvos, a gyermekorvos vagy más szakmák képviselői találkoznak a beteg vizsgálata kapcsán gyanús festékes elváltozásokkal, és ők küldik a beteget szakvizsgálatra hozzánk. A korai felismerés szempontjából ki kell emelni a feleségek és az édesanyák szerepét is, akik az esetek mintegy 20%-ában irányítják az érintetteket bőrgyógyászhoz.

(A Daganatok.hu megjegyzése: bőrgyógyászati szakrendelésre bárki magától is elmehet, nem szükséges családorvosi beutaló.)

Az őrszem nyirokcsomók

Daganatok.hu: A melanoma sebészeti ellátásában, a daganat szakszerű eltávolítása mellett, igen fontos szerepe van az őrszem nyirokcsomó vizsgálatának. Megkérjük a professzor urat, mutassa be az Önök által elsőként bevezetett és továbbfejlesztett új műtéti technikát ezzel kapcsolatban.

Török László: A melanoma sebészetében évtizedeken keresztül folyt a vita arról, hogy ha valakinél egy magas rizikójú melanomát távolítanak el, akkor el kell-e távolítani mindig a tájéki nyirokcsomókat. Ha tapintható nyirokcsomók vannak jelen, akkor azokat műtéttel el kell távolítani és a szövettani vizsgálat dönti el, hogy van-e áttét vagy nincs. A nem tapintható nyirokcsomók esetében két irányzat létezett. Az egyik azt mondta, hogy akkor is kivesszük a nyirokcsomókat, ha azok nincsenek megnagyobbodva, mivel feltételezték, hogy abban áttétek lehetnek. A másik a várakozás álláspontján volt, és csak akkor végeztek műtétet, ha már a nyirokcsomók tapinthatóak voltak. A vita a nyolcvanas évek végén úgy zárult le, hogy gyakorlatilag nem érdemes előre eltávolítani a nyirokcsomókat, mert az így kezelt betegek túlélése nem különbözött azokétól, ahol elvégezték a nyirokcsomók megelőző eltávolítását.

1992-ben egy Morton nevű sebész az USA-ban egyszerű dologra jött rá: minden bőrterületnek van egy ún. ellátó nyirokcsomója, amely az adott bőrterület nyirokszűrője. Ezt nevezzük őrszem nyirokcsomónak. Ezt egy festékes eljárással meg lehet jelölni, amelyet azután műtéttel el lehet távolítani és szövettanilag meg lehet vizsgálni. Morton kimutatta - és ezt mások is megerősítették -, hogy a többi nyirokcsomóban csak akkor van áttét, ha az őrszem nyirokcsomó is áttétes. Azóta csak ilyenkor távolítják el a többi nyirokcsomót. Ha az őrszem nyirokcsomó negatív, úgy a többi nyirokcsomó eltávolítására nincsen szükség. Ezzel eldőlt a hosszan tartó vita, hogy mit kell tenni az előrehaladott, nagy rizikójú melanomás betegek nyirokcsomóival.

Jóleső érzés a kecskeméti bőrgyógyászati részlegnek, hogy Magyarországon mi végeztük elsőként ezt az eljárást 1997-ben. A módszert hamarosan átvették mások is, sőt jelenleg több más belsőszervi daganat esetében is próbálkoznak vele. A módszer a melanomán kívül eddig az emlődaganat vonatkozásában terjedt el legjobban, amelyben országosan szintén a kecskeméti kollégák (sebészet és a patológia) járt az élen. Jelenleg az őrszem nyirokcsomó eltávolítását ún. kettős eljárással végezzük, ami azt jelenti, hogy a festék mellett a nyirokcsomót izotóppal is jelöljük. Ezzel mintegy 98%-os pontossággal föl lehet keresni az őrszem nyirokcsomót. Az őrszem nyirokcsomó vizsgálatának másik jelentősége az, hogy a betegség stádiumát lehet pontosan megállapítani, ami befolyásolja a későbbi gyógyszeres és egyéb terápiát is.

Fals védelem: fényvédő kenőcsök és amit a helyes fényvédelemről tudni kell

Daganatok.hu: A melanoma kialakulásának legnagyobb kockázati tényezője a bőr leégése. Hogyan védekezhetünk a legjobban ez ellen? Valóban védelmet nyújtanak-e a fényvédő készítmények?

Török László: Pár éve Európa-szerte elkezdték vizsgálni, hogy a fényvédők valóban megelőzik-e a melanomát. Összehasonlító vizsgálatok kimutatták, hogy akik használtak fényvédőket, azoknak a kontrollcsoporthoz képest nemhogy ritkábban, hanem gyakrabban alakult ki melanomájuk. Elemzéseket végeztek, hogy mi lehet e furcsa tény hátterében. Ahhoz, hogy a gyár által garantált fényvédelem meglegyen, viszonylag jelentős mennyiséget kell felkenni a bőre a kenőcsből négyzetcentiméterenként. Esztétikai okokból ez azonban rendszerint nem történik meg. Így nagyon kevesen használják előírásosan a fényvédőket, de abban a tudatban tartózkodnak a napon, hogy megtették a szükséges óvintézkedést. Ehhez jön a továbbiakban az, hogy közben letörölik, leizzadják, vagy fürdés után nem kenik be magukat naponta többször. Az elképzelt fals biztonságérzés az, amiért a fényvédőt használók többet vannak kint a napon, kevésbé védekeznek máshogy is, mint akik már eleve kerülik a túlzott napozást.

A fényvédelemmel kapcsolatban ma már nem a fényvédő kenőcsök használata áll az első helyen, hanem a napfény fizikai kerülése, a ruházattal, kalappal és egyebekkel való védekezés, és csak ezután jönnek a fényvédők. A helyes magatartás tehát: ésszerűen kerülni a napot, ismerni bőrtípusunkat és ennek megfelelően élni.

Daganatok.hu: Mit lehet mondani a bőrdaganatokkal kapcsolatban a fiatal korosztálynak?

Török László: Ami a szoláriumokat illeti, a honlapon található információk helytállóak: a szoláriumok is veszélyforrást jelentenek. A fény karcinogén (rákkeltő) hatása főleg a fiatalokra veszélyes. Mi már évek óta azt mondjuk, hogy a csecsemőket egyáltalán ne vigyék ki a direkt napsütésre, fél vagy akár egy évig. A gyerekekre és a fiatalokra is nagyon kell vigyázni, mert az első 20 évben halmozódnak fel azok a károsodások a bőrben, amelyek utóhatásaként évtizedek múlva a bőrdaganat és a melanoma kialakulhat. Ezen hatások mellett szintén ismert, hogy a túlzott napozás öregíti is a bőrt.

A "Kecskeméti Bőrkórház"

Daganatok.hu: Professzor úr, kérjük, mutassa be a Kecskeméti Megyei Kórház bőrgyógyászatát, illetve a melanoma megelőzésében és kezelésében kifejtett tevékenységét.

Török László: A Kecskeméti Megyei Kórház bőrgyógyászata - amelyet a városban csak "Bőrkórháznak" neveznek, mivel különálló épületben található - egyrészről azért különleges, mivel a fekvő- és a járóbeteg ellátás teljes egységben valósul meg. Másrészről azért, mert idejében, még a 70-es évek végén felismertük, hogy a bőrgyógyászat továbbfejlesztése úgy lehetséges, ha betegeink kezelésében sebészeti módszereket alkalmazunk. Ezért az országban harmadikként - Szeged és Pécs után - Kecskeméten létrehoztuk a bőrgyógyászati sebészetet, ahol jelenleg két plasztikai sebész dolgozik megfelelő műtői háttérrel. A műtétek 90%-ára itt helyben kerül sor, a nagyobb, altatásos melanomaműtéteinket pedig a megyei kórház központi telephelyén végezzük.

A sebészeti háttér kialakulása után indítottuk el a melanoma-programunkat. 1980-tól, tehát több mint húsz éve végezzük a melanomás és más bőrdaganatos betegek ellátását. Az elmúlt években komoly onkológiai központ alakult ki kórházunkban, ahol szükség esetén betegeink további korszerű kezeléseket kaphatnak.

A melanomával kapcsolatban megelőzés, diagnosztika, gyógyszeres és műtéti terápia, gondozás és a felvilágosítás történik részlegünkön. Az országban elsők között vezettük be a kampányszerű melanomaszűrést. Ezt úgy végezzük, hogy május utolsó vagy június első szombatján a munkatársaimmal - megfelelő tájékoztatás után - a gondozónkban több száz személyt leszűrünk, valamint felvilágosító anyagokkal és tanácsokkal látjuk el őket. Ez egy önkéntes felajánlás részünkről a kecskeméti lakosok részére. Újabban a szűrési napot megyei bőrdaganat- és melanomaszűrési nappá fejlesztettük tovább, a megyében működő bőr- és nemibeteg-gondozók közreműködésével. Ha ezekre a szűrésekre nem tud is eljönni mindenki, de a nyomtatott sajtóban, a tévében és a helyi rádión keresztül mindenképpen informálódik a bőrdaganatokról. Végül megjegyzem, hogy mi készítettük az első színes posztert és felvilágosító színes kiadványt a melanoma korai felismeréséről.

Daganatok.hu: Mi indokolta a melanoma-program ilyen határozott bevezetését?

Török László: Az utóbbi 10-20 évben világszerte, így Magyarországon is a melanoma jut eszébe a bőrdaganatok kapcsán az embereknek. Ez jogos is, hiszen a melanoma az a daganat, amelynek előfordulása az elmúlt 10-20 évben a legmeredekebben emelkedett. Míg a 1970-es évek végén évente két-három melanomás betegünk volt, addig az utóbbi években 60-80. Országosan több mint ezer új megbetegedést regisztrálnak évente. A melanoma halálos betegség lehet, mivel kezeletlenül viszonylag gyorsan áttétet ad a különböző belső szervekben. Ha viszont a beteg idejében jön és a daganatát szakszerűen eltávolítják, úgy az életkilátásai nagyon jók. Ezért nagyon fontosnak tarjuk, hogy mindenki rendelkezzen az alapvető információkkal, és gyanús esetben keressen fel egy bőrgyógyászt.