Az előrehaladott végbél- és vastagbélrákok műtéti kezelése

Megosztás:

Mára szemléletváltozás történt: a máj- és tüdőáttétben szenvedő betegeket is megműtik. Az előrehaladott állapotban lévő betegek műtétjei rendkívül összetettek. A beavatkozásokat több szakember együtt végzi, hogy a komplikációkat - például a daganat más szervekkel való összefonódását - hatékonyabban tudják megoldani. Interjú prof. dr. Jakab Ferenc osztályvezető főorvossal.

Daganatok.hu: Tisztelt Professzor Úr, arra kérjük, hogy mutassa be olvasóink számára a későbbi stádiumokban lévő végbél- és vastagbélrákok (kolorektális daganatok) sebészeti kezelésének jelenlegi fő jellemzőit.

Jakab Ferenc: Hadd kezdjem azzal, hogy a kolorektális daganat a második helyre került a magyarországi halálozási listán a tüdőrák után. Évente mintegy 6500 honfitársunk hal meg kolorektális daganat következtében, és ugyanakkor nagyjából évi 7000 új eset előfordulásával kell számolni. Ezek a számok azért nagyon szomorúak, mert ez a daganatféleség korai stádiumban jól felismerhető, és a megelőzésnek már nagyon komoly eszközei vannak. A szűrővizsgálat bevezetése ezért rendkívül indokoltnak látszik Magyarországon, hasonlóan az emlő-, illetve a 2003-ban évben elindult méhnyakszűréshez.

A fő cél természetesen az, hogy a kolorektális daganatot akkor operáljuk, amikor korai stádiumban van, hiszen a túlélés stádiumfüggő. A lakossági szűrővizsgálat ebben rengeteg segíthet, mivel időben, korai, jól műthető stádiumban kiemelheti a daganatos betegeket vagy a rákmegelőző állapotokat.

A lakossági szűrővizsgálatokkal más anyagainkban részletesen foglalkozunk. Mi a helyzet akkor, ha egy beteg nem kerül idejében kiemelésre? Mit jelent egy előrehaladott stádiumban történő beavatkozás?

Először is el kell mondanom, hogy a sebészet rengeteget fejlődött. Ma sokkal nagyobb biztonsággal, kisebb halálozási kockázattal operálunk betegeket, mint 10 évvel ezelőtt. A magyar és a nemzetközi sebészet fej fej mellett halad, hiszen mindig is jók voltunk a sebészet terén.

Ha a kérdés az, hogy mit tegyünk az előrehaladott daganatos beteggel, akkor mint daganatsebész azt mondom, hogy meg kell próbálni daganatmentessé tenni. Ez egy hihetetlenül nagy feladat. Sok esetben a műtét előtt radioterápiát és kemoterápiát alkalmaznak, hogy a beteget mondjuk négyes stádiumból hármas vagy kettes stádiumba vigyék vissza. Ha ez sikeres, akkor következik egy újabb konzultáció. Fölmérjük a műtét kockázatát, s eldöntjük, elvégezzük-e a beavatkozást. Az ilyen összetett műtéteket több szakember együtt végzi, hogy a komplikációkat - például a daganat más szervekkel való összefonódását - hatékonyabban tudják megoldani. Sokszor a vesékre és húgyutakra szakosodott orvosokkal együtt végezzük a beavatkozásokat, ma már ez a korszerű módszer.

Ezt Magyarországon országszerte így végzik?

Dolgozunk rajta, hogy ezt a szemléletet mindenhol átvegyék, egyértelműen ez a törekvés. Tehát egy ilyen csapat magába foglalja az elsődleges daganatsebészt, az urológus sebészt, az érsebészt, adott esetben nőgyógyász sebészt, és ezen szakemberek magasan képzett csoportja dolgozik egy kiterjedt daganat műtétjénél. Hangsúlyoznom kell, hogy egy ilyen sebészeti beavatkozás igen-igen gondos mérlegelést igényel, rendkívül fontos, hogy a beteg jó általános állapotban legyen, megtörténjen a beteg korrekt felvilágosítása, amely a beteggel való jó együttműködés alapja. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a daganatsebészetnek ez az ága rendkívül drága és költségigényes.

Mennyibe kerül egy ilyen előrehaladott állapotban lévő beteg műtétje?

Erre számszerűleg nem tudok felelni, de nagyságrendileg azt kell mondanom, hogy egy ilyen műtét kivizsgálása, kezelése, műtőhasználata, műtét utáni kezelése milliós nagyságrendű összeget igényel.

Milyenek a műtéti eredmények?

E komplex műtétek eredményei is egyre javulnak: kisebb a halálozási arány, kevesebb a szövődmény, javul a túlélés. Itt néhány százalék is sokat számít, mert minden egyes ember sokat jelent.

Mennyire veszik figyelembe a későbbi életminőség szempontjából igen fontos szempontot, a végbélnyílás meghagyását?

Erre komoly törekvések vannak, ez az egyik fontos szempont a mérlegelésénél. Úgy nem szabad műtétet végezni, hogy a beteg belenyomorodjék. Persze mindig konzultálunk a beteggel, hogy mit vállal, mi várható a műtét után - ez a műtéti felvilágosítás része.

Mi a helyzet a már áttétet adott kolorektális daganatok sebészi kezelését illetően?

A kolorektális daganat elsőrendűen a nyirokcsomóban, majd a májban, később pedig a tüdőben képez áttéteket. Hihetetlen fejlődés van ezeken a területeken is, mert az elsődleges daganattal együtt eltávolításra kerülnek a hozzá tartozó nyirokcsomók, ha van májáttét, az is műtétre kerül, s ezzel ma 40%-os ötéves túlélést lehet garantálni. A tüdőáttétek is eltávolításra kerülhetnek. Mára tehát szemléletváltozás történt: a máj- és tüdőáttétben szenvedő betegeket is megműtjük.

Mi a helyzet, ha újra megjelennek az áttétek?

Megkezdtük azt a szakmai gyakorlatot, hogy azoknál a betegeknél, akiknél korábban májáttétet már távolítottunk el, annak ismételt megjelenése esetén újabb beavatkozást végzünk. Ezek az ismételt beavatkozások. Korábban nem volt ilyen. Magam is hajlok afelé, hogy mindaddig, amíg lehet, végezzük el a harmadik vagy negyedik műtétet is. A műtéten kívül azonban más egyéb, új lehetőségek is vannak, amelyek az áttétes terület célzott roncsolását vagy kemoterápiáját teszik lehetővé. A kezelésről azonban nem egy embernek, hanem egy orvoscsapatnak, teamnek kell dönteni, hogy megtaláljuk a legjobb stratégiát, és meghatározzuk, mi az optimális kezelés az adott beteg számára.

Mindez tényleg nagyon biztatóan hangzik. A kérdés azonban az, hogy ezek az eljárások, ez a szemlélet mennyire általános Magyarországon? Mennyire határozza meg a beteg túlélését, hogy milyen intézménybe kerül?

A magyar orvostársadalom hihetetlenül értékes, és pontosan tudja azt, hogy mit kell csinálni. Ehhez azonban nyugodt feltételeket kell teremteni, és egy olyan finanszírozást, ahol a daganatos beteg minden lépése kiemelten történik. Minden eljárás sajnos nem adható korlát nélkül, ezért kell szervezetten dolgozni. De még egyszer mondom: mindennek alapfeltétele egy nyugodt, egyenleges finanszírozási rendszer, amely nem csak a daganatos beteg kúraszerű kezelését és műtétjeit, hanem utógondozását és rehabilitációját is biztosítja.

Ez azt jelenti, hogy ez jelenleg nem létezik?

A rendszer alulfinanszírozott, és különösen a daganatos beteg ellátása több erőforrást igényelne. Tudomásom szerint dolgoznak bizottságok azon, hogy változtassanak helyzeten.

Visszatérve a korábbi kérdésre: hogyan biztosítják a sebészi ellátás állandó minőségét az országban?

A szakmai kollégiumok - mint például az Onkológiai Szakmai Kollégium és a Sebészeti Szakmai Kollégium - irányelveket és ajánlásokat fogalmaznak meg. Adott betegségek gyógyítására vonatkozóan a szakma jeles képviselői javaslatot tesznek diagnosztikai és terápiás eljárásokra. Az ellátás állandóságának biztosítéka az orvostársadalom felkészültsége és etikai hozzáállása is.

Az elhangzottak alapján mondhatjuk azt, hogy napjainkban Magyarországon a daganatsebészet korszerű, és a minőségbiztosítás több szinten érvényesül?

Igen, ezt határozottan kijelenthetjük. Az intézmények, klinikák napjainkban szigorú minőségbiztosítási rendszer szerint végzik gyógyító tevékenységüket.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló