Az urológiai daganatok korszerű kezelése

Megosztás:

Leírás az urológiai daganatok korszerű kezelési eljárásairól

I. A veseállomány daganatainak kezelése

A vese vizelettermelő részének leggyakoribb daganatfélesége az ún. világossejtes veserák. Kezelésében az idejében elvégzett műtét jelenthet gyógyulást. A műtét lehet feltárásos, vagy történhet hastükrözés útján, és mindkét formájában lehetséges a vese és környezetének eltávolítása, vagy a daganatos rész kioperálása a vese megtartásával.

A daganatos vese gyökeres eltávolítása során kiveszik a daganatos vesét a körülötte lévő zsírszövettel, a tumorral összekapaszkodott mellékvesével és a tapintható környéki nyirokcsomókkal együtt. A mellékvese megtartható, ha a daganat távol esik tőle (alsó pólus) és ha nincs benne áttét. Egyetlen áttét a tüdőben, csontban, agyban nem jelenti azt, hogy a veseeltávolítás ellenjavallt. A betegek egy részénél, akikben egyedüli áttét észlelhető, a vese kioperálása és az áttét kimetszése előnyös lehet. Több szervben jelentkező áttétképződés esetén a tumoros vese eltávolítása vitatott kérdés. A különböző kiegészítő kezelési eljárások ilyen esetekben is megengedhetővé teszik a daganatos vese eltávolítását.

Szervmegtartó műtét olyan esetekben végezhető, amennyiben a:

  • a daganat jól körülhatárolható

  • a tumor mérete 3-4 cm-es átmérőnél nem nagyobb

  • a vese egyedüli (azaz a másikat korábban műtétileg eltávolítottak)

  • kétoldali vesetumor áll fenn

  • a betegség rosszindulatúsága kérdéses.

A szervmegtartó veseműtét is lehet radikális. A radikalitás feltétele (kritériuma) az, hogy sikerült-e a szervezetet tumormentesíteni, vagy nem. Ha a szervmegtartó műtét daganatmentességet eredményez, akkor radikális a műtét. Ha a kiterjesztett műtét sem vezet tumormentességhez, nem tekinthető a beavatkozás radikálisnak. A szervmegtartó vesesebészet egyre inkább előtérbe kerül a lokalizált vesedaganatok sebészetében. A műtétek után igen körültekintő utókövetés szükséges.

A feltárásos műtétek mellett egyre elterjedtebben alkalmazzák a hastükrözéses veseműtéteket. Az így elvégzett műtétek esetében a szakemberek a daganatos vese eltávolításakor nem alkalmaznak hatalmas hasi metszést. Ennek a modern sebészeti eljárásnak köszönhetően a betegek jobban viselik a műtét utáni időszakot, lényegesen lerövidül a gyógyulási szakaszuk, akár teljes veseeltávolítást, akár szervmegtartó tumor-eltávolítást végeznek.

A nyirokcsomó áttétek esetén azok eltávolítása terápiás szempontból kérdéses és gondos szakmai mérlegelést igényel. Eltávolításuknak csak a betegség pontos stádium meghatározásában van jelentősége. A vesét ellátó ér elzárása a környezetével összekapaszkodott, vérző vesedaganat esetén indokolt.

A veserák nem sebészi kezelésének eredményei sajnos rosszak, ezért ha a daganatos vese műtétileg eltávolítható, a szakemberek elvégzik azt. A sugárkezelés, és a kemoterápia ebben a kórképben nem eredményes. Kiegészítő kezelési eljárások, mint pl. az immunterápia kibővíthetik a sebészi kezelést. A szervezet ellenálló-képességének növelésével elérhető, hogy nem fejlődnek ki a távoli áttétek.

II. A vese üregrendszer daganatainak kezelése

A vesemedence és a kelyhek daganatai esetén gyógyulást csak műtéttel lehet elérni. A hagyományos beavatkozás a vese és a vesevezeték eltávolítása, melynek során kioperálásra kerül a vese és a hozzá tartozó húgyvezeték, teljes hosszában. A műtét hastükrözéssel - tehát nagy hasi metszés nélkül - is elvégezhető. Korai stádiumú, egyedüli tumor esetében, vagy ha pl. csupán egy működő veséje van a betegnek, vagy már korábban operált vese esetén lehetőség van testüregi beavatkozásra, a vese megtartására is. Amennyiben műtét után a szövettani vizsgálat kezdeti stádiumú daganatot igazol, úgy kiegészítő kezelésként rendszeres időközönként adott helyi kemoterápiás szerek becsepegtetésével igyekeznek megakadályozni a daganat kiújulását.

Tüneti kezelésként sugárkezelést és/vagy kemoterápiát lehet alkalmazni. Az alkalmazott terápia eredményességét, a betegség stádium beosztása határozza meg.
A beteg túlélési ideje annál kedvezőbb- az elvégzett beavatkozások segítségével- minél korábban fedezték fel a kórképet.

III. A vesevezeték daganatainak kezelése

A hagyományos gyógykezelés a feltárásos műtét, melynek kapcsán eltávolítják az egész vesevezetéket a vesével együtt. Ezt a műveletet két év óta hastükrözéssel végzik. A daganatos húgyvezeték-szakasz is kivehető, ha a megmaradt részek ép végei egyesíthetők.

IV. A húgyhólyag daganatainak kezelése

A hólyagtumorok gyógykezelésének alapmódszerei tisztázottak, azonban nem létezik világszerte elfogadott, teljesen egységes terápiás gyakorlat. Az egyes stádiumoknak legmegfelelőbb kezelés kidolgozása jelenleg is kutatás tárgya.

Általánosságban elmondható, hogy felületesen növekvő (a hólyagfal felszínén lévő) tumorokat hastükrözéssel ajánlott eltávolítani, lehetőleg úgy, hogy az anyag izomréteget is tartalmazzon. Alternatív kezelés a lézeres tumoreltávolítás. Előnye, hogy nincs vérzés, kiújulás ritkábban fordul elő és később jelenik meg, hátránya viszont, hogy szövettani vizsgálatra alkalmas anyag nem mindig nyerhető. Amennyiben a tumor több gócban helyezkedik el vagy nagy kiterjedésű, úgy ismételt beavatkozásokkal vagy a hólyag megnyitásával távolítható el. Egyes urológusok felületes, kiújult hólyagtumor miatt is kioperálják az egész hólyagot, a további növekedés veszélye miatt. Felületes hólyagdaganat eltávolítása után kiegészítő, helyi gyógyszer-oldatos befecskendezés végezhető. A kezelés abból áll, hogy közvetlenül a műtét utáni időszakban, majd azt követően rendszeresen (járóbetegként) katéteren keresztül kemoterápiás anyagot juttatnak a hólyagba, és azt a beteg megfelelő ideig bent tartja, majd kiüríti. Mellékhatásként húgyhólyaggyulladás, láz alakulhat ki.

Az ellenőrzés sarokköve a rendszeresen elvégzett hólyagtükrözés, e mellett ultrahangvizsgálatot, laborvizsgálatokat, vizeletvizsgálatot végeznek.

A hólyagfal mélyebb rétegeibe beterjedő hólyagtumorok esetében többféle kezelési módozat ismeretes. Az egyik az ismételt tükrözés útján történő tumoreltávolítás, ami esetenként sugárkezeléssel kiegészíthető. Sugárkezelés műtét előtt és után is végezhető. Ezzel a kezelési kombinációval bizonyos esetekben jó eredmények érhetők el, és a beteg hólyagját sem kell műtétileg eltávolítani. A hastükrözéses műtét kemoterápiával is kombinálható. Ígéretesek az eredmények pusztán sugárkezeléssel, vagy sugárkezelés és kemoterápia kombinációjával is. Hatásukra a nem túl nagy kiterjedésű daganatok "eltűnhetnek", az eredetileg nagyon kiterjedt daganatok műthetővé válhatnak. A legmegfelelőbb gyógyszer-kombinációk kidolgozása jelenleg is folyamatban van.

A hólyag izomzatát beszűrő daganat műtéti kezelése a húgyhólyag eltávolítása.
A műtét során a vesevezetékeket leggyakrabban a vastagbélbe vezetik be, vagy megtartott vérellátású kirekesztett bélszakaszból képezhető póthólyag. A húgyvezetékek ebbe kerülnek beültetésre. Életkortól és a daganat elhelyezkedésétől függően bizonyos esetekben a daganatos hólyagfal részleges eltávolítása is kivitelezhető.

Az ellenőrzés során itt is alapvető a rendszeresen végzett hólyagtükrözés, hólyageltávolítás után pedig elsősorban a megváltozott felszívódási viszonyok következtében megváltozott ion- és sav-bázis egyensúlyt, valamint a vérszegénységet szükséges időszakosan korrigálni - a rutin ellenőrző vizsgálatokon (mellkasröntgen, UH, CT) túlmenően. Ismétlődő hólyagvérzés esetén szóba kerülhet az ellátó erek kémiai vagy műtéti elzárása. A tüneti kezelés legfőbb eszköze a sugárkezelés és a kemoterápia, amely a panaszokat enyhítheti, a beteg életminőséget javítja. A kezelés eredményét befolyásoló tényezők: a daganat stádiuma, differenciáltsági foka, a beteg általános állapota.

V. A húgycső daganatainak kezelése

A női húgycsőnyílásban előforduló borsónyi, néha vérző jóindulatú növedék helyi érzéstelenítésben, kis beavatkozással (lézer) eltávolítható. A férfi húgycső rosszindulatú daganatai esetén az endoszkópos eltávolítástól a teljes húgycsőkiirtás is szükséges lehet. Nyirokcsomó-áttétek esetén az érintett lágyéki nyirokcsomók eltávolítása is megkísérelhető. A stádiumtól függően kiegészítő sugárkezelés alkalmazható az elsődleges (primer) tumorra, valamint a környéki (regionális) nyirokcsomókra. Előrehaladott stádiumban sugárkezelés mellett kemoterápia is szóba jöhet.

VI. A prosztata rosszindulatú daganatának kezelése

Igen nagyjelentőségű betegség, hiszen az aktív korú férfiak második leggyakoribb rosszindulatú daganata, amely a tüdőrák után következik. Megjelenése 50 éves kor előtt ritka. Az életkor előrehaladtával nő az előfordulása, a 70 év feletti férfiak 50%-ban észlelhető. Kezelés nélkül fokozatosan súlyosbodik és az életet is veszélyeztetheti. Gyógyszeres kezeléssel lassítható a súlyosbodás üteme. Az idejében felfedezett prosztatarák a mirigy teljes eltávolításával véglegesen megszüntethető, gyógyulás biztosítható.

A kórlefolyásban négy stádium követi szorosan egymást.

1. Helyinek tekintik a betegséget, amikor a daganat a prosztatatokon belülre korlátozódik, nyirokcsomó- és távoli áttétek nélkül.

2. Helyi előrehaladott stádium akkor alakul ki, ha a folyamat áttöri a prosztatatokot és a ráterjed környező szervekre, vagy a környezetében lévő nyirokcsomókban alakulnak ki áttétek.

3. Az előrehaladott stádiumot a távoli szervekben, elsősorban a csontokban megjelenő áttétek jellemzik.

4. Úgynevezett hormonrefrakter az a stádium, amelyben a tumor sejtek növekedése függetlenné válik a hormonális hatásoktól, és a kóros sejtek nem reagálnak többé a hormonkezelésre.

Orvoslás. A prosztatán belül helyet foglaló rákos daganat a prosztata teljes eltávolításával a beteg teljes gyógyulását biztosíthatja.

Műtéti kezelés ajánlott a prosztatára lokalizált rákos folyamat esetén. Ilyen betegekben a teljes prosztata-eltávolítással érhető el a legjobb eredmény. Eltávolításra kerül a prosztata, az ondóhólyagok és az ondóvezetékek ide tartozó része. Nyirokcsomó-áttétek gyanújakor a radikális műtétet megelőzően vagy vele egy időben laparoszkópos (hasüregtükrözés a hasfalon keresztül) úton eltávolítják a nyirokcsomóláncokat, szövettani vizsgálatra. A műtét velejárója az utána észlelhető, legtöbbször átmeneti vizelet tartási nehézség és a szexuális képesség elvesztése. Mindkettő gyógyítható.

A másik gyógyító eljárás a sugárkezelés, ami történhet külső-, illetve belső sugárzással, vagy ezek kombinációjával. A belső sugárzás úgy biztosítható, hogy sok kis radioaktív tűt szúrnak a prosztata állományába, ahol közvetlenül fejtik ki hatásukat. A sugárkezelés hátránya, hogy nem tudják pontosan megállapítani, hogy a prosztatán belüli rosszindulatú sejteket maradéktalanul elpusztította-e. Az igazán hatásos sugárkezelés szövődménye állandó vizelési ingerekkel járó húgyhólyaggyulladás, alig elnyomható végbélvérzés, és székelési ingerek a végbél gyulladása, esetleg szűkülete miatt.

Amennyiben az elvégzett vizsgálatok alapján a prosztatarák helyileg előrehaladott, azaz a prosztata tokján túlterjedt, vagy távoli áttétek vannak jelen, esetleg a beteg nem egyezik bele a műtétbe, akkor tüneti kezeléshez folyamodnak. Teljes vizeletrekedés esetén átmenetileg katéterrel megoldják a problémát, majd a húgycsövön át elektromos kaccsal, vagy lézerszállal kiszeletelik az akadályt képező gócot. Kiegészítő kezelésre van szükség azokban az esetekben, amikor a műtéttel eltávolított anyag mikroszkópos vizsgálata - a műtét előtti vizsgálatokkal ellentétben - a tokon túlterjedt folyamatot állapít meg, vagy a kivett kismedencei nyirokcsomókban tumorsejtek vannak jelen. Ilyen esetekben is sugárkezelést végeznek.

A gyógyszeres kezelés csupán tüneti. A kezelés egyik lehetősége a prosztata sejtjeit védeni a herékből és a mellékvesékből származó férfi nemi hormonok ellen, tabletták rendszeres szedésével. Ezt kiegészíthetik olyan készítmények adásával, amelyekkel a herék hormontermelését függesztik fel. A gyógyszeres kezelés helyett a herék műtéti eltávolítását is elvégezhetik. Ezután változó ideig többé-kevésbé egyensúlyban tartható a beteg, bár számolni kell a gyógyszeres kezelés mellékhatásaként jelentkező szexuális képesség - merevedés - megszűntével, az emlők növekedésével, valamint az időnként jelentkező verejtékezéssel és elgyengüléssel járó hőhullámokkal, amelyek bizonytalanságérzést okoznak és rendkívül megrontják az életminőséget.

Amennyiben a daganat nem érzékeny a hormonellenes készítményekre, vagy azok a kezelés közben válnak hatástalanná, úgy gyógyszerváltás szükséges. A rendkívül fájdalmas csontáttétekre is ismeretesek csillapító szerek, amelyek segítenek. A kialakult vérszegénységen vérátömlesztés enyhíthet.

A beteg követése, ellenőrzése rendkívül fontos. Rendszeresen figyelik a prosztata specifikus antigén (PSA) értéket, tapintással megállapítják a prosztata változását, amit ultrahangvizsgálattal egészítenek ki. A daganat kiújulásának, illetve továbbfejlődésének jele lehet a PSA- szint emelkedése. Kezelés nélküli megfigyelést idős, jól differenciált rák esetén, egyéb betegséggel is terhelt betegeknél alkalmaznak.

Kórjóslat. Az idejében eltávolított rákos prosztata végleges gyógyulást jelent. A kezdeti stádiumú tumor műtéti eltávolítása, vagy sugárkezelése után jó a túlélési esély, 90% felett van.

VII. A here daganatainak kezelése

A kezelés függ a szövettani típustól és a stádiumtól. A fő kezelési elvek egységesek. A heretumorok a kemoterápiás szerekre (citosztatikumra) érzékeny daganatok, az ún. seminoma ugyanakkor sugárérzékeny is. Amennyiben a daganat kevert, úgy a kezelést az ún. non-seminomatosus komponens határozza meg. A terápia három fő eleme a műtéti kezelés (hereeltávolítás, nyirokcsomólánc kioperálás), a sugárkezelés, valamint kemoterápia.
Az első feladat a daganatos here eltávolítása, a hozzátartozó herevezeték magas átvágásával. Amennyiben a kezdeti tumorjelző laborértékek emelkedettek voltak, úgy a herekivétel után egy héttel ellenőrzik az értékeket, s azok csökkenéséből a stádiumra következtethetnek. Kórszövettani vizsgálat során a tumor típusa mellett választ kell kapni a herevezeték-csonk érintettségére is.

A non-seminoma típusú daganatok agresszívebb kezelést igényelnek. A féloldali herekiirtás után a várakozás még a legkezdetibb stádiumban is kockázatos, s igen szoros nyomonkövetést igényel (2-3 havonta kontrollvizsgálat, hasi CT, mellkasröntgen, vérvétel). Kezdeti stádiumban a kemoterápia mellett végezhető a nyirokcsomólánc kiirtása. A műtétet követően biztosító kemoterápiás (citosztatikus) kezelést kaphat a beteg. Amennyiben a megnagyobbodott nyirokcsomók eltávolíthatók, akkor azt kemoterápiával egészítik ki. Technikailag eltávolíthatatlan ún. nyirokcsomó-konglomerátum, vagy távoli áttétek esetén kemoterápia végzendő. Ha ennek hatására a daganat megkisebbedik, úgy annak műtéti eltávolítása jön szóba.

A kezelés mellékhatásai közel sem elhanyagolhatók, de jórészt a modern kemoterápiás kezelésnek köszönhető az, hogy a betegek döntő többsége meggyógyul.

A nyomonkövetés során stádiumtól és terápiától függő gyakorisággal rendszeres orvosi vizsgálat, (ellenoldali megmaradt here vizsgálata), tumormarkerek vizsgálata, hasi UH- és CT vizsgálat, mellkasröntgen, szükség esetén CT elvégzése szükséges.

VIII. A hímvessző daganatainak kezelése

Amennyiben lehetőség van, úgy a hímvessző megőrzését biztosító kezelést kell választani. Kezdeti stádiumú daganatképződmény jól kezelhető az épben történő kimetszéssel, lézeres eltávolítással, körülmetéléssel. A betegeknek csak kisebb része jelentkezik kezdődő elváltozás miatt. Amennyiben más lehetőség nincs, mert a tumor kiterjedt, részleges vagy teljes hímvessző-amputációt végeznek. Az amputáció előtt - amennyiben a diagnózis nem biztos -, minden esetben szövettani mintavétel szükséges, mellyel igazolják a rosszindulatú daganat jelenlétét. Gyors növekedésű tumor esetén hatásos kezelési lehetőség lehet a külső besugárzás.

Tüneti kezelésként a helyi elváltozás, valamint a nyirokcsomó áttétek sugárkezelése, valamint kemoterápiás (citosztatikus) kezelés adható.

A rendszeres nyomonkövetésben az orvosi vizsgálatnak van elsődleges szerepe, s a lágyékhajlati területet is gondosan át kell tapintani. Szükség esetén a felmerülő kiegészítő vizsgálatokat (hasi UH, hasi-kismedencei CT) is el kell végezni. Helyi kiújulás esetén ismét megkísérelhető a szervmegtartó műtét, vagy hímvessző-amputáció a választandó megoldás.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Hírek az Avemarról:

Ajánló

Ajánló