Őssejtterápia - válaszok olvasóink kérdéseire

Megosztás:

Szeptember havi szakértőnk, dr. Hunyadi János válaszolt az olvasók kérdéseire őssejtterápiával kapcsolatban. A kérdéseket néhol rövidített formában, általánosítva adjuk közre, hogy mindenki számára hasznos információval szolgáljunk.

Milyen betegségek esetében használható fel az őssejt?

a) Az 1970-es évektől kezdve használják az őssejtterápiát olyan hematológiai - tehát vérképzőszervi rosszindulatú betegségek kezelésére -, amelyek egyébként aránylag rövid idő alatt megölnék a beteget. A lényege az, hogy a vérből vett őssejtek képesek a vér minden egyes alakos elemét újratermelni; ehhez természetesen idő kell. A rosszindulatú vérképzőszervi daganat kezelésének egyik lehetősége, hogy leveszem az illető vérét, vagy a csontvelőből szerzek őssejtet, ezt lefagyasztom, elpusztítom az összes rosszindulatú sejtet, visszaadom a betegnek a saját őssejtjeit, ami bizonyos idő alatt fel fogja építeni a saját immunrendszert, a saját vérképzőrendszert. Ez évtizedek óta működő módszer. Miután megkapja valaki ezt a kezelést, úgy kell vele viselkedni, mint egy koraszülöttel, "óvni kell a széltől is". Ilyenkor gyakorlatilag nincs immunrendszere, minden szempontból rendkívül érzékeny. Először heteken át steril szobában kell tartani a beteget, aztán meg kell várni, míg az egész vérképzőrendszer újratermeli magát, és ha ez létrejött, az illető életképessé válik. Elvileg a terápia megismételhető, a gyakorlatban ezt az OEP nem finanszírozza. A kezelésekre éves volumen van meghatározva - egy bizottság állapítja meg, hogy kit kezelhet az adott központ, akinek erre jogosultsága van. Évente kb. 400 őssejtkezelést végeznek az országban; ennél több esetben lenne rá szükség. A környező országokban többet végeznek - pl. a fele annyi lakosú Szlovákiában ugyanannyi kezelés van, mint nálunk.

b) Infarktus után is van létjogosultsága az őssejtterápiának. A szívizom egy része tönkremegy az infarktus során. Ha nem oly mértékű a pusztulás, hogy azonnal belehaljon az illető, a szervezet megpróbálja az elromlott rendszert rendbe hozni és ehhez felhasználja az őssejteket. Mérhető módon az infarktuson átesett egyéneknek a keringésében nagyobb számban vannak jelen őssejtek, mint az infarktus előtti időszakban volt. A szervezet tehát önmagától törekszik arra, hogy növelje az őssejtek számát. Ha az őssejtek odakerülnek arra a területre, ahol a pusztulás van, segítenek a regenerációban. A keringésből a kérdéses területen megjelenő őssejtek koncentrációja nem elegendő a regenerációhoz. A szervezet magától nem tudja odakoncentrálni az elegendő őssejt-számot, mi viszont igen. Ha levesszük egy betegtől az őssejteket - vagy a kérdéses területről, vagy a csontvelőből, feldúsíthatjuk azok arányát a vérben, akár 80 százalékra, szemben a természetes körülmények között kialakuló néhány ezrelékkel. Az őssejtekkel dúsított vért közvetlenül abba az érszakaszba juttatjuk, ami mögött a pusztulás van. Ez segíti a szívizom visszaépülését, és ezáltal a beteg gyógyulását. Erre vonatkozóan az Orvosi Hetilapban közöltek egy cikket a debreceni kardiológiai intézet eredményeiről. Az őssejt infarktusban való alkalmazásának megvannak a korlátai, nem mindenkin tudunk segíti. Megfelelő időben - minél hamarabb - kell elvégezni; ha már kialakul a sérülés helyén egy heges, elhalt terület, ott már nem tudnak az őssejtek regenerálni. Magyarországon ez a kezelési mód egyelőre nem napi gyakorlat - Budapesten és Debrecenben történtek ilyen vizsgálatok; a napi gyakorlatba történő bevezetés engedélyeztetése jelenleg folyamatban van.

c) Az őssejt tud segíteni az ér újraképződésben. Ha például valakinek érszűkület van a lábában, és a saját őssejtjeit nagy koncentrációban bejuttatják több kis injekció formájában, akkor javul a keringése, és elkerülheti az amputációt. Debrecenben, néhány beteg kapcsán publikált eredmények vannak erről. A napi gyakorlatba történő bevezetés engedélyeztetése jelenleg folyamatban van.

d) Létezik olyan autoimmun betegség, aminek a lényege, hogy egy sejt "megbolondul", és a saját szervezet ellen fordul. Ilyenkor az őssejtterápia ugyanúgy alkalmazható, mint a hematológiai betegségeknél: a levett őssejteket lefagyasztjuk és a rosszul működő immunrendszer elpusztítása után visszaadjuk, hogy az egészséges immunrendszert újra fel tudja építeni a szervezet.

e) Ideggyógyászati betegségekben: agyvérzés és gerincvelői sérülések esetén is beszélnek őssejtterápiáról. Az ilyen betegek gyakran mennek Kínába és Ukrajnába, ahol az ellátócentrumok komplex terápiát ajánlanak. Itt nem csak őssejtet használnak, hanem emellett egyéb módszereket is, és ezek együttesen eredményeznek javulást. Nehéz megállapítani, hogy ebben az őssejteknek milyen szerepe van. Nekem az a véleményem, hogy ha valami elpusztult, és néhány éve fennáll a pusztult állapot, ott varázsolni őssejtek se tudnak. El tudom képzelni, hogy egy gerincvelői sérülésnél, ami a beteg bénulását okozná, közvetlenül a sérülést követően, az első néhány héten belül segíthetne, ha őssejtet adnánk.

Segíthet a gyermekbénuláson az őssejtterápia?

Ukrajnában, Kínában vállalják az ilyen betegek komplex kezelését, amin belül őssejtterápiát is alkalmaznak. Hogy a javulásban milyen szerepe van ilyenkor az őssejteknek, azt nehéz megállapítani.

Valóban csecsemőkorban érdemes a gyermekektől őssejtet venni, ez később nem tehető meg?

Az őssejtek állandóan újratermelődnek a szervezetünkben, ezért bármikor vehetünk őssejtet. A csecsemőkorban levett őssejtnek az az előnye, hogy beavatkozás, műtét nélkül tudunk hozzájutni az őssejthez - a köldökzsinórt eldobjuk, ha abból veszünk sejteket, az senkinek sem fáj. Előny az is, hogy egy gyerek sejtjei sokkal életképesebbek, mint egy 20 vagy 50 évesnek, hiszen azok még nem károsodtak. A jövő szempontjából azt is érdemes elmondani, hogy a nem őssejtből is lehet laboratóriumi körülmények között őssejtet "varázsolni" különböző anyagok segítségével.

Mennyi ideig tartható el a levett őssejt?
 

Évtizedekig. A jobb megértéshez leírom, hogyan történik a sejtek levétele és tárolása. Az őssejt-szeparálás feltételrendszerét az adta meg, hogy a vérben keringő sejtek felszínén nagyon pontosan beazonosítható jelek vannak - az autók márkajelzéséhez hasonlítható ez. Ezek a jelek fehérje természetű anyagok, amivel szemben ellenanyag termelhető. Az ellenanyagot valamilyen gazdaszervezetben megtermelik (akár egy kecskében például), és ez pontosan képes felismerni egy bizonyos fehérje-természetű anyagot. Ismerjük az őssejtek "márkajelzését" - az a fajta, ami a hátán hordozza ezt a "márkajelzést", azaz fehérjét, mind őssejt. Ha az ellenanyagot hozzákötjük egy vasrészecskéhez, az a vérben összekötődik az őssejtekkel, így egy mágnes segítségével kiválogathatom az őssejteket. Ezt követően egy másik anyag hozzáadásával a vas eltávolítható, így kapunk egy olyan, sejteket tartalmazó oldatot, amiben 80-90 százalék az őssejtek aránya. Ehhez hozzá kell adni egy olyan anyagot, ami a sejtmembrán tulajdonságait megváltoztatja úgy, hogy a fagyasztás során a kialakult kristályok ne szakíthassák fel a membránokat. Az ilyen programozott fagyasztás során a pusztult sejtek aránya viszonylag kicsi lesz (5-10%). A sejtek fagyasztott állapotban - állandó hőmérséklet mellett - évtizedekig életképesek maradnak, és felolvasztáskor ugyanazokkal a tulajdonságokkal bírnak, mint lefagyasztás előtt.

Magyarországon található őssejt levétellel, tárolással foglalkozó cég, kórház?

Több ilyen cég is működik, általában kórházak területén, vagy azok felügyeletével végzik ezt a tevékenységet. Mi Debrecenben nem foglalkozunk ezzel.

Mi a korlátja a saját köldökzsinórvérből vett őssejt felhasználásának?

Az egyik korlát az így nyerhető őssejtek száma. A köldökzsinórvérből meghatározott számú sejt nyerhető. Mikor egy beteget akarunk kezelni, testsúlykilogrammra számított mennyiségre van szükség. Egy újszülött levett sejtjeit az adott baba kb. 4-5 éves korára "kinövi": akkorára nő a súlya, hogy az a sejtszám, amit lefagyasztottak, már nem elegendő a kezeléséhez. A tárolással foglalkozó cégek azzal szoktak érvelni, hogy hamarosan lehetőség lesz az őssejtek szaporítására. Ennek megvan a valószínűsége, úgy tűnik, előbb-utóbb igazzá válik - azok a laborok, akik a sejtek genetikai állományában "vissza tudnak lapozni" az őssejtig, a szaporításra is képesek lehetnek. A problémát ott látom, hogy az ilyen laborok és a tárolást végző helyek nincsenek egymással kommunikációban, nincs jól kidolgozva ez a rendszer. Az eddig leírtak miatt én a köldök-őssejt elrakását nem tartom a legfontosabb dolognak egy csecsemő születésekor.

Felhasználható-e másnak az őssejtje, mint ahogy a szervátültetésnél pl. más szerve?

Igen. A hematológiai betegségek egyik fajtájánál segít, ha a család egy másik tagjától származó őssejtjeivel történik a kezelés. Azok a betegek, akik Ukrajnába és Kínába mennek őssejtterápiára különböző megbetegedésekkel, szintén mástól szerzett őssejtet kapnak általában. Erre Kínában már állami szintű program van: kereskedelmi forgalomba került őssejtek léteznek, amelyek elvetélt gyerekekből származnak. Ez az európai gondolkodástól messze áll. Az idegen őssejt bejuttatása nehéz kérdés: nem tudni, hogy nem kezdi-e el például a másból szerzett őssejt egy szervezetben segíteni egy daganat kialakulását.

Hallottam, hogy vannak őssejtdonorok. Ki lehet őssejtdonor, mit jelent ez pontosan, hol kell jelentkezni?

Az idegen egyéntől származó őssejtek terápiás alkalmazása vonatkozásában a helyzet összetett. Egyes hematológiai betegségek esetén családtagoktól származó őssejtek felhasználására is van lehetőség. Néhány véradó intézetben megindult az őssejt donorként szívesen jelentkező önkéntesek összeírása, azonban az idegen őssejtek széleskörű felhasználása Magyarországon még évekig nem lesz realitás. Az őssejtbankoknak egyes kutatók szerint lenne létjogosultsága, de ők a felnőtt korban levett saját őssejt tárolását tartanák indokoltnak. Bizonyos rizikócsoportokba tartozó embereknél, ahol jól használható az őssejt, érdemes lehetne a saját őssejtet tárolni, hogy egy esetleges kezelésnél felhasználható legyen. Egy infarktusos, vagy agyvérzéses betegnél hasznos lenne ez a megoldás, mert ha már a betegsége fennáll, túl megterhelő lehet az őssejt-levétel, pedig az őssejtterápiával ezek a betegek az eddigi eredmények szerint jól kezelhetők. Mások őssejtjének a felhasználására Kínában már állami szintű program van: kereskedelmi forgalomba került őssejtek léteznek, amelyek elvetélt gyerekekből származnak. Ez az európai gondolkodástól messze áll.

Mit jelent fizikailag a sejtkezelés? Injekció, műtét...?

Attól függ, mit akarunk kezelni vele. Vérképzőrendszeri vagy immunrendszeri problémánál olyan a kezelés, mintha vérátömlesztést kapna az illető - a vénáján keresztül visszakapja azokat a sejteket, amit tőle levettek. Ha a "rosszul működő" lábszár ereit akarjuk javítani, az 20 kis injekciót jelent, szétosztva a láb izomzatába. Egy szívbetegnél a kardiológus katétert vezet be az infarktusos területre, és ezen keresztül juttatják be az őssejteket is.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.