Tények és tévhitek az ,,alternatív" étrend- kiegészítőkről

Megosztás:

Napjainkban megközelítőleg 2500 étrend-kiegészítő van a hazai piacon és naponta átlagosan öt új ilyen terméket hoznak forgalomba. Sokszor a hangzatos reklámok megtévesztik a fogyasztót, különösen a gyógyulni vágyó beteget, akinek adott esetben nem egy étrend-kiegészítő, hanem speciális gyógyászati célra szánt tápszer jelentene hatékony segítséget az állapotjavulásban. A tápszerek és étrend-kiegészítők körében élő tények és tévhitek tisztázására az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főigazgató-helyettesét, Dr. Lugasi Andrea egyetemi docenst kérdeztük.

Milyen kapcsolat van étrend-kiegészítő, tápszer és gyógytápszer között?

Közös jellemzőjük, hogy mindegyik élelmiszer. Az élelmiszerekre vonatkozó szabályozások mind a három termékcsoportra vonatkoznak, de mindegyikre vannak speciális előírások is. Az étrend-kiegészítőknek a hagyományos étrendből hiányzó részeket kell pótolni, nem gyógyítanak, nincs terápiás hatásuk, és nagyon sok olyan hatással sem rendelkeznek, amit egyébként az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban szoktak kommunikálni. A tápszerek között vannak például anyatejhelyettesítők, vannak speciális gyógyászati célra szánt tápszerek is, köztük számos általános roboráló hatású termék. A speciális gyógyászati célra szánt tápszerek kimondottan beteg emberek számára készülnek, akik a tápanyagokat nem tudják megfelelően hasznosítani, vagy anyagcserezavaruk van. A gyógytápszerrel kiegészíthetőek, illetve pótolhatóak az étrendjükből hiányzó tápanyagok, ill. egyéb élettani hatással rendelkező anyagok olyan formában, hogy az adott betegség pozitív klinikai kimenetelét szolgálják, a hagyományos, orvosi protokollok által meghatározott kezelések mellett.

Milyen változást hozott az Unióhoz való csatlakozásunk?

A legfontosabb változás az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban következett be. 2004 előtt az Országos Élelmezés-és Táplálkozástudományi Intézet engedélyezte ezeket a termékeket, vagyis laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőriztük az összetételüket, megvizsgáltuk a csomagolás címkéjén feltüntetett adatokat, és utána állapítottuk meg, hogy a termék forgalmazható-e vagy sem. Az Uniós csatlakozásunk után megváltozott a rendszer. A mostani rendelet csak annyit ír elő a forgalmazónak, hogy egy adatlap kitöltésével, és a magyar nyelvű címkével be kell jelenteni a terméket az Intézetünknél, ami akár a piacra vitel napján is történhet. A terméket nem is látjuk, és ha a rendeletben előírt követelményeknek eleget tesz, akkor nincs jogunk arra, hogy a nyilvántartásba vételt megtagadjuk, akkor sem, ha kifogásolható. Laboratóriumi vizsgálatot nem végzünk, de a bekért adatok alapján minden termék összetételét egyenként értékeljük. A vonatkozó rendelet értelmében csak biztonságos élelmiszer kerülhet a fogyasztóhoz, és ezt a gyártónak vagy a forgalmazónak folyamatosan ellenőrizni és biztosítani kell. A nyilvántartásba vételkor a forgalmazónak meg kell nevezni az étrend-kiegészítő hatóanyagát és a mennyiségét is meg kell adnia, de a rendelet azt nem mondja, hogy az erről szóló vizsgálati eredményeket be is kell mutatni, jóllehet ezt minden esetben bekérjük. Az adatokat el kell hinnünk, mert arra nincs lehetőségünk, hogy ellenőrizzük, a forgalmazó valóban vizsgáltatta-e, illetve hol és milyen eredménnyel zárult a vizsgálat. A terméken feltüntetett OÉTI szám tehát nem engedélyszám, pusztán egy nyilvántartásba vételi sorszám, ami nem jelent garanciát hatásosságra és az ártalmatlanságra. Intézetünk honlapján, a www.oeti.hu internetes oldalon sok hasznos információ mellett megtalálható az étrend-kiegészítőkről szóló bejelentési lista, az értékelésünket jelző "zöld pipával" együtt, és egy "negatív lista" a kifejezetten nem javasolt gyógynövényekkel.

Mi a helyzet a tápszereknél?

Tápszerek esetében pontosan fogalmaz a rendelet: tudományos adatokkal kell igazolni annak az összetételnek a hatékonyságát, azon a területen, ahol az alkalmazást javasolják. Sokkal szigorúbbak az előírások. Tapasztalataink szerint a legtöbb speciális gyógyászati célra szánt tápszert gyógyszergyár állítja elő a GMP követelményei szerinti minőségbiztosítási rendszer mellett, ezért tápszerek esetében a kockázat csekély. Természetesen az étrend-kiegészítőket előállító cégek nagy többsége is tisztességes, jogkövető magatartást folytat, és valóban igyekszik olyan terméket a piacra tenni, amelyben a fogyasztó megbízhat.

Helyettesíthetik-e egymást ezek a termékek?

A tápszert semmiképpen nem helyettesítheti az étrend-kiegészítő. A tápszer lényege a fő tápanyagok - fehérje-zsír-szénhidrát, vitaminok és ásványi anyagok, és/vagy egyéb élettani hatással rendelkező anyagok, aminosavak, peptidek, stb. - bevitele abban az arányban és abban a formában, ami az adott elváltozás vagy betegség esetén szükséges, ill. támogatja a hagyományos terápiás kezelést. Az étrend-kiegészítők tartalmazhatnak szénhidrátszerű vegyületet, ami esetleg rostként funkcionál, vagy például omega-3, vagy omega-6 zsírsavakat, de legtöbbjük direkt energiát nem ad, mint a tápszerek döntő hányada. Az étrend-kiegészítők döntő hányadánál az élettani hatás nincsen igazolva az adott területen. A tápszer esetében a hatást az evidence based medicine alapján vizsgálatokkal szükséges alátámasztani. A tápszereket - különösen a speciális gyógyászati célra szánt tápszereket - megfelelő felügyelettel, sokszor orvosi ellenőrzés mellett alkalmazzuk.

Kiknek ajánlott étrend-kiegészítő használata?

Nem elfogadható magatartás az, ha betegeknek a gyógyulás reményében, iszonyú összegekért, ismeretlen összetételű készítményeket ajánlanak, hiszen azt az összeget a beteg, ha helyes táplálkozásra fordítaná, sokkal nagyobb hasznot érhetne el. Az étrend-kiegészítő nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, változatos, vegyes étrendet sem egészséges, sem beteg ember esetében, illetve nem helyettesítheti az orvostudomány által kínált terápiás eljárásokat, lehetőségeket sem. Étrend-kiegészítőt alapvetően egészséges embereknek érdemes ajánlani, akik nem fordítanak kellő figyelmet az étkezésükre, hiányállapotok megelőzésére, az általános jó egészségi állapot fenntartásában lehet szerepük. Mielőtt valaki étrend-kiegészítőt kezd szedni, legalább azt ellenőrizze, hogy a terméket bejelentették-e az OÉTI-nél, illetve beteg esetében legalább a kezelőorvosával konzultáljon.

Mikor javasolt gyógytápszer adása?

Bár a gyógytápszer az élelmiszerjog szerint élelmiszer, alkalmazása mégis kiemelt odafigyelést igényel. Többnyire vényköteles készítmények, melyek a betegek számára támogatással kedvezményes áron elérhetőek. A szakorvos kezében a gyógytápszer olyan terápiát segítő lehetőség, amely a kezelés hatékonyságát jelentősen növelni képes, bizonyos esetekben pedig létfontosságú lehet a beteg számára. Fontos, hogy a beteggel megértessük és elfogadtassuk, hogy jó tápláltsági állapot esetén hamarabb következik be, és nagyobb esélye van a gyógyulásnak.


 

 

ÉTREND-KIEGÉSZÍTŐ

SPECIÁLIS GYÓGYÁSZATI CÉLRA SZÁNT TÁPSZER

Vonatkozó jogszabályok

1924/2006/EK Európai Parlament és Tanács rendelete az élelmiszerekkel kapcsolatos tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról.

2003. évi LXXXII. Törvény az élelmiszerekről.

 

37/2004 (IV. 26.) ESzCsM rendelet az étrend-kiegészítőkről.

36/2004 (IV. 26.) ESzCsM rendelet a különleges táplálkozási célú élelmiszerekről 24/2003 (V. 9.) ESzCsM rendelet a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekről 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásáról és támogatásáról.

Milyen célt szolgál?

Céljuk és feladatuk az étrendből hiányzó anyagok pótlása, a hagyományos étrend kiegészítését szolgáló élelmiszerek.

Különleges eljárással, diétás ellátásra készült élelmiszer, amely kizárólagos (egyedüli tápanyagforrás is lehet) vagy részleges (az étrend tápanyag-, vagy egyéb élettani hatású anyaggal történő kiegészítőjeként) táplálásra szolgál olyan esetekben, amikor hagyományos ételekkel, italokkal nem lehet elegendő energiát és tápanyagot biztosítani. Ki kell elégítenie az olyan fogyasztók speciális táplálkozási igényeit, akiknek sajátos élettani állapotuk miatt (pl. emésztési, vagy anyagcserezavar), bizonyos anyagok ellenőrzött mértékben történő fogyasztása előnyös.

Mit tartalmaz?

Koncentráltan tartalmaznak tápanyagokat, és egyéb táplálkozási, vagy élettani hatással rendelkező anyagokat (vitaminok, ásványi anyagok, növényi- és/vagy állati kivonatok, szintetikus hatóanyagok stb.) Nincs rendeletileg meghatározott maximális szint étrend-kiegészítőkben (élelmiszerekben sem). Energiát legtöbbször nem szolgáltat.

Tápanyagtartalmuk/összetételük a szakmai szervezetek tudományos kutatáson alapuló ajánlásainak megfelel. Fő tápanyagokat tartalmaz - fehérje-zsír-szénhidrát, továbbá vitamin- és ásványi anyagokat, és/vagy egyéb élettani hatású anyagokat - abban az arányban és könnyen hasznosuló formában, ami az adott elváltozás vagy betegség esetén szükséges, ill. támogatja a hagyományos terápiás eljárásokat.

Hatékonyság, biztonságosság

A forgalmazásnak nem feltétele a bizonyítékok bemutatása.

Alkalmasságot, hatékonyságot tudományos adatokkal kell alátámasztani az evidence based medicine elvén.

Engedélyezés

Forgalmazása nem engedélyköteles, csak nyilvántartásba vétel szükséges. A termék forgalmazása nem korlátozható, nem tiltható, ha megfelel a rendeletben előírtaknak. Az OÉTI szám a terméken csupán nyilvántartásba vételi sorszám, nem OÉTI engedély, illetve nem engedélyszám. A nyilvántartásba vétel nem jelenti a termék megfelelőségét és biztonságosságát.

Bejelentési kötelezettség az OÉTI-nél.

Mellékhatás bejelentés

Nem kötelező, nincs rá "szolgálati út"

A gyártó és/vagy az orvos tudomására jutott információ bejelentése kötelező (OÉTI-OTH)

Piacfelügyelet

ÁNTSZ


 

Miben segítenek Önnek az Oncompass Medicine szakemberei?

Az Oncompass Medicine molekuláris diagnosztikai laboratóriuma és információs központja az elmúlt több mint egy évtized genomikai kutatási eredményeit és molekuláris diagnosztikai módszereit alkalmazva igyekszik megtalálni a daganatos betegségben szenvedők számára az adott időpontban legmegfelelőbb kezelési lehetőségeket.

Ezek egyaránt lehetnek a hagyományosan alkalmazott kezelési módszerek - kemoterápia vagy sugárterápia - lehetnek azonban olyan célzott daganatellenes gyógyszerek is, amelyek kifejezetten az adott daganat kialakulásában oki szerepet játszó, meghibásodott génekre hatnak. Annak eldöntésére, hogy alkalmazható-e egy betegnél célzott kezelés, vagy épp ellenkezőleg, ez semmiképp nem javasolt a számára a megfelelő gyógyszercélpont hiánya miatt, molekuláris diagnosztikai vizsgálatokat végzünk.

Legújabb szolgáltatásunk keretében folyamatosan segítjük a betegek kezelésében résztvevő onkológusokat abban, hogy pácienseiket az aktuálisan elérhető legjobb kezelésben részesítsék: dinamikus döntéstámogatási rendszerünk többek között arról nyújt információt, hogy terápiaváltás esetén, abban az adott pillanatban milyen célzott kezeléssel kapcsolatban áll rendelkezésre a legtöbb információ a következő terápiás vonalban.

A hozzánk forduló és akár 5 éven át is kísért betegeink így egészen biztosak lehetnek abban, hogy ott és akkor a számukra legmegfelelőbb kezelést kapják, a döntés meghozatala ugyanis a páciens molekuláris diagnosztikai profiljának és a célzott kezelésekről rendelkezésre álló összes orvosi adat részletes informatikai elemzése alapján történik.

(X)

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló