Bemutatjuk a Miskolci Onkológiai Centrumot

Elérhetőségek...

Részletes adatok...

Szolgáltatások...

Orvosok...

Térkép...

Az onkológián és onkoradiológián kívül a kórházban milyen osztályokon foglalkoznak még daganatos betegekkel, illetve kiket irányítanak máshova?

Minden műtétes szakmában: idegsebészet, fül-orr-gégészet, szemészet, urológia, stb. foglalkoznak tumoros betegekkel. Sebészi ellátást illetően egyedül tüdősebészet nincs a kórházban, az ilyen műtéteket a Miskolci Egyesített Kórházban végzik. A hematológia sem tartozik közvetlenül a mi osztályunkhoz, ezenkívül a gyermekekkel nem mi foglalkozunk, a gyermek onko-hematológia teljesen önálló osztály. Utógondozás, kúraszerű ellátás tekintetében telephelyünknek számít a Szent Ferenc Kórház is - ehhez a személyi és tárgyi feltételek ott adottak.

Hány orvossal dolgoznak, hány ágyuk van?

110 ágyunk van, amivel az ország egyik legnagyobb onkológiai osztályának számítunk. A fekvőbeteg ellátáson kívül nagyon lényeges a kúraszerű kezelés is, amit a jobb állapotú betegek tudnak igénybe venni. Tizenegy különböző szakrendelés és gondozás folyik. Tizenhat ambuláns kemoterápiás kezelőszékünk van - ezekben nyilván egy napon több beteg is ellátható. Jelenleg 19 orvossal dolgozunk, akiknek egy része onkológus, másik részük sugárterapeuta. A hematológusok egy másik osztályon látják el a betegeket.

Van valamilyen speciális, ritka diagnosztikai vagy kezelési eljárás az intézményben?

Most indul az ún. radiofrekvenciás abláció. Ez a módszer olyan esetekben jön szóba, ha a sebészi megoldás nem lehetséges. Előrehaladott daganatokban, főleg májdaganatokban alkalmazható, a lényege, hogy bizonyos hőfrekvenciás hatással lehet a tumort roncsolni - a daganat vérellátását megszüntetjük, amitől az elfolyósodik, elhal. A módszer másik lehetősége, hogy katéterrel koncentráltan a daganathoz juttatjuk a citosztatikumot, ami helyben erős hatást fejt ki, viszont kevesebb mellékhatást okoz.

Szintén speciális eljárás az ún. stereotaxiás sugárkezelés. Primer agyi tumornál, illetve kettőnél nem több agyi áttétnél tudjuk alkalmazni: egy különleges berendezéssel célzottan kapja a sugarat a beteg. Az országban csak egy-két helyen van ilyen lehetőség, mi most szerzünk be egy új, erre alkalmas készüléket.

Mennyire tudják kihasználni a legújabb, célzott terápiás gyógyszereket?

Sajnos a magyar egészségügy finanszírozása nem engedi meg, hogy mindent jól ki tudjunk használni. Van, amiben pozitív előrelépés van - például a melldaganatok egyes típusaiban használható gyógyszert már finanszírozza az OEP. A gyógyszercégek nagyon jó partnerek, mindent idehoznak, amit lehet. A finanszírozási rendszer egyik negatívuma viszont, hogy egyes törzskönyvezett szereket mi nem használhatunk, csak erre kijelölt centrumok. Bizonyos esetekben csak a köztudottan nem annyira effektív kezelés kipróbálása után használható egy-egy gyógyszer, de nálunk akkor sem, csak a kijelölt centrumban, holott nálunk minden feltétel adott lenne.

Gondolom, folynak klinikai gyógyszerkipróbálások...

Igen, sőt, nem csak gyógyszerkipróbálások, hanem sugárterápiára vonatkozó ún. studyjaink is folyamatosan vannak - éppen kb. öt különböző study "fut".

Milyen diagnosztikai háttérrel dolgoznak, hol végeztetik a molekuláris genetikai vizsgálatokat?

A hagyományos, konvencionális radiológiai diagnosztika természetesen adott: röntgenberendezés, ultrahang, stb. Van két MR készülékünk, egy külön CT-nk az onkológián és további két CT a kórházban, valamint egy modern, 64 szeletes dual CT, ami az egész országban alig van. PET/CT telepítésére is van tervünk, de csak akkor kezdünk bele, ha biztosítva lesz a finanszírozás. A mostani gyakorlat szerint elsősorban Debrecenbe küldjük a betegeket PET/CT-re.

A célzott terápiákhoz szükséges molekuláris genetikai vizsgálatokra a patológiai laboratóriumunk most kezd felfejlődni; az a célunk, hogy két éven belül saját molekuláris patológiai és patocitológiai laboratóriumunk legyen. Jelenleg Pécsre és Debrecenbe küldi a patológiai labor ilyen vizsgálatokra a mintákat.

Kik döntenek egy-egy beteg kezeléséről - hogy kell elképzelni az onkológiai teamek működését?

Két szintű rendszert dolgoztunk ki, ami már évek óta jól működik. Van egy ún. multidiszciplináris team, amiben részt vesz a kezelőorvos, radiológus, patológus, onkológusok és sugárterapeuták. A hét minden napjára, szervspecifikusan vannak beosztva ezek a megbeszélések. Számítástechnikai rendszerünkön keresztül a megye összes kórházával kapcsolatban vagyunk, így a beteg adatai egyszerűen eljutnak hozzánk. Ezeket áttanulmányozzuk, az adott kezelőorvos bemutatja, majd születik egy elképzelés arról, hogy mi lenne az optimális kezelés. Az a jó, ha a döntés a műtét előtt rendelkezésre áll, hiszen van olyan tumor, amit érdemes már a műtét előtt sugárterápiával vagy citosztatikummal előkezelni.

A döntési mechanizmus második szintjét az ún. szakmai team jelenti, amiben onkológusok vannak. Ha már hozzánk kerül a beteg, és nincs ellenjavallata, hogy a multidiszciplináris team döntését egy az egyben végrehajtsuk, akkor a szakmai teamnek nincs feladata. Van viszont olyan eset, hogy az eredeti döntés óta eltelt időben lényeges változás történik a beteg állapotában, vagy kiderül valami, ami a kezelést döntően befolyásolja - ilyenkor mód van a szakmai team által javasolt, a betegre testre szabott kezelést végezni (a multidiszciplináris team döntését is figyelembe véve).

A betegnek saját kezelőorvosa mondja el a döntést, aminél egyébként a beteg kérelmét is mindig figyelembe vesszük. A betegek 90 százaléka az általunk optimálisnak tartott kezelést elfogadja; aki nem, annál újratárgyaljuk a lehetőségeket.

Mennyire tudják elkerülni a betegek várakoztatását akár napi szinten, akár előjegyzéseknél?

Gyakorlatilag nincs várakoztatási idő. Ha a folyosón sokan vannak, az elsősorban a miskolci közlekedésnek, illetve a nem megfelelő betegszállításnak köszönhető. Sajnos nem tudjuk befolyásolni a cégeket, hogy egyenként hozzák a betegeket, így aztán meg kell várniuk, míg összegyűlik a hét-nyolc különböző ellátást kapó utas. A jól megszervezett betegszállítás a daganatos betegeknek is ugyanolyan fontos lenne, mint a művese-kezelésre szorulóknak, de sajnos az onkológiában ezt még nem sikerült elérni. A betegek kezelését egyébként általában a döntés után 3-4 nappal meg tudjuk kezdeni, de két hétnél ez semmiképp nem lehet több.

Mennyire tartja fontosnak a betegek lelki kezelését - van erre külön szakember az intézményben?

Rendkívül fontos - egész nap elérhető a pszichológusunk, aki egyébként egyben lelki pásztor is. Nem csak a betegek és a hozzátartozók, de az orvosok és a súlyos betegeket kezelő személyzet egésze rászorul, hogy foglalkozzanak vele - sajnos ez a szemlélet Magyarországon még nem elég elterjedt.

Hogyan oldják meg a végstádiumú betegek ellátását?

Hospice osztályunk egyelőre nincs a kórházban, de arra törekszünk, hogy legyen, külön onkológiai hospice is. Elsősorban az aktív kezelésre alkalmas betegeket látjuk el, de természetesen nem küldjük el az azonnali ellátásra szoruló - bár érdemben nem kezelhető - betegeket, náluk megkezdjük a tüneti terápiát. Őket igyekszünk minél előbb a megyében több helyen lévő hospice vagy krónikus belgyógyászati osztályokra áthelyezni.

Szoktak tudni javasolni kiegészítő kezelést a kórházi ellátás mellé? Van olyan szer, módszer, amit mer ajánlani az erről érdeklődő betegeknek?

Orvosként ilyesmit nem javasolhatunk, de nem tiltjuk, nem akadályozzuk a betegeket, hogy alternatív szereket szedjenek. Azt viszont mindenképp fontos elmondani, hogy az aktív, általunk adott terápiát semmilyen szer vagy módszer nem helyettesíti!

Milyen fejlesztések történtek, illetve várhatók a közeljövőben?

A sugárterápiában minden szükséges fejlesztés befejeződött, így gyakorlatilag kb. öt évre a felszerelésünk a teljes keresztmetszetet lefedi, legfeljebb apró finomítások várhatók. Kemoterápiában szintén ki tudjuk elégíteni az igényeket. A járóbeteg kezelés lehetőségét szeretnénk bővíteni: szeretnénk kialakítani még két kezelőt, hogy minél több beteget lehessen párhuzamosan kezelni a nap fontos időszakában, és ne éjszaka. Diagnosztikai téren, ha lesz előrelépés, azonnal követjük.