Rák Világnap - Azt se tudjuk, mi az egészséges életmód?

A megelőzés, az egészséges életmód tehet legtöbbet a rák ellen - hangzott el az idei Rák Világnap alkalmából szervezett esemény legtöbb előadásában. Az Egészségügyi Minisztériumban tartott rendezvényen a gyerekkorban kialakuló szokások fontosságát hangsúlyozták legtöbben, így szó volt többek között az egészséges táplálkozásról, a napvédelemről, az óvodákban-iskolákban szükséges oktatóprogramokról.

Kovács Gábor, Simon Tamás, Székely Tamás, Vasváry Artúrné, Oláh Judit, Pados Gyula

Székely Tamás egészségügyi miniszter a felnőttek személyes példamutatásának fontosságát emelte ki, mondván "ezzel tudunk a legtöbbet elérni". A korai felismerés terén a szűrőprogramok indítása és az ezeken való részvételre való ösztönzés segít abban, hogy mielőbb megkezdődhessen a gyógyítás - mondta. A régóta bevezetésre váró vastag- és végbélrákszűrésről nem esett szó.

Vasváry Artúrné, a rendezvényt szervező Magyar Rákellenes Liga elnöke szintén a korai felismerés fontosságát hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a kormány éppen ennek érdekében hirdette meg 2006-ban a Nemzeti Rákellenes Programot.

Több rákbeteg az elhízottak között

Több ráktípusnál is jelentős kockázatnövekedést jelent az elhízás - derült ki a Szent Imre Kórház gasztroenterológus professzorának előadásából. Egy tanulmány adatait bemutatva Pados Gyula elmondta, hogy például a nyelőcsőrák kialakulásának esélye 51 százalékkal nő mind a férfiakban, mind a nőkben, ha 15, illetve 13 kg-t híznak. Ugyanez a súlytöbblet férfiaknál a pajzsmirigyrák kockázatát 33 százalékkal, a vastagbélrák és a veserák rizikóját pedig 24 százalékkal emeli. Nőknél az epehólyag és a méhdaganat kockázata 59 százalékkal nő, míg a vesedaganaté 9 százalékkal.

Az elhízás közismerten számos betegségre hajlamosít: egyértelmű az összefüggés a 2-es típusú cukorbetegséggel, de megnő a szívinfarktus, a stroke és a hirtelen halál veszélye is. A WHO magát az elhízást is a súlyos betegségek közé sorolja - derült ki Pados Gyula előadásából. Orvosilag elhízottnak az számít, akinek a testtömeg-indexe 30 feletti; a magyar gyerekek 15 százaléka küzd ezzel a problémával - hívta fel a figyelmet a professzor.

Óvoda után jön a baj?

Az óvodáskor környékén még nem jellemző az elhízással összefüggő betegségek kialakulása - a gyerekek nem egész egy százalékánál van ilyen probléma. Az iskolakezdés után, harmadik osztályra viszont az arány 15 százalékra nő, aminek oka nem egyértelmű, de valószínűleg összefügg az étkezési szokások-lehetőségek megváltozásával - mondta el a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára. Bár a menzákon kapható étel minősége sokszor hagy kívánnivalót maga után, a gyerekek nagy részénél ez legalább rendszeres és viszonylag kiegyensúlyozott étkezést jelent. Henter Izabella egy kisgyerekek megkérdezésével végzett felmérésről számolt be, mely alapján a menzákkal kapcsolatos három legfőbb kívánság a változatosabb és választható menük bevezetése, a főzelékek helyett párolt zöldségek kínálása, és kevesebb zsiradék felhasználása volt.

Napi fél doboz cigi passzívan

Az óvodáskorú gyerekek egészséges életmódra neveléséhez hozzá tartozna, hogy ismerjék az egyértelmű rákkeltőként számon tartott cigaretta veszélyeit, és szüleiket, tanáraikat ne lássák dohányozni. Sajnos ezzel szemben például a budapesti óvodások családjainak 50 százalékában van dohányos, és 40 százalékuk kénytelen maga is beszívni a füstöt. A passzív dohányos gyerekek fele 6-10 szál cigarettát "szív" naponta, a többiek ennél is többet - mondta el Kovács Gábor, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet főorvosa.

Bár különböző gyógyszeres és nem gyógyszeres módszerek léteznek a leszokásra, ez mindenképp nehéz, sokkal jobb helyzetben van, aki rá sem szokik. Általában fiatal korban dől el, hogy valaki dohányos lesz-e: a rendszeresen dohányzók 90 százaléka 20 éves kora előtt szokott rá a cigarettára. A mostani 20 évesek mintegy 40 százaléka dohányzik rendszeresen, és 16 százalékuk már nikotinfüggőnek számít...

Nem éri meg barnulni

Igaz, hogy divatos és szép a barna bőr, de mind a napozás, mind a szoláriumhasználat nagyon rosszat tesz a bőrnek - figyelmeztetett Oláh Judit, a Szegedi Tudományegyetem Bőrklinikájának docense. Előadásából kiderült, hogy megsokszorozódott a melanomás esetek száma az utóbbi években, aminek egyik oka egyértelműen a káros napsugárzás és a szolárium. Mindenkinek azt tanácsolja, hogy óvakodjon tartósan közvetlen napfénynek kitenni a bőrét, használjon védőkrémeket, de azokat sem arra, hogy többet legyenek a napon. Oláh Judit azt is elmondta, hogy minden negyedik gyerek hordoz olyan "atípusos" anyajegyet, ami sokat napoztatva rendkívüli kockázatot jelent a melanoma szempontjából.

Az egészséges élet 12 pontja

Simon Tamás professzor, a rendezvény moderátora az egészségnevelés fontosságáról beszélt. Szavai szerint az önmagában nem olyan nagy baj, hogy a rák a vezető halálokok között szerepel Magyarországon, hiszen a fejlett nyugati országokban is így van; a gond az, hogy nálunk korábban halnak meg az emberek a betegség miatt, mint például Hollandiában.

A professzor az egészséges életmód "12 pontját" tanítaná már a kisgyerekeknek is, mert ezek ismeretével és betartásával szerinte a legtöbb betegség - így a rák is - elkerülhető lenne. Felmérést is készített tanárok, egészségügyi dolgozók megkérdezésével, hogy mit tartanak az egészséges életmód fő elemeinek, de ezek között szinte kizárólag a táplálkozást, a dohányzás mellőzését, és a mozgást említették a megkérdezettek. Ezzel szemben Simon Tamás szerint ide tartozik még a kiegyensúlyozott szexualitás, a lelki egészség - stresszkezelés, a kevesebb alkohol fogyasztás, az időben orvoshoz fordulás, a személyi higiéne, a drogtagadás, balesetmegelőzés, az egészségüggyel együttműködés és a környezet tisztelete is.

"Furcsa ez a gyerek"

A gyerekkorban jelentkező különböző daganatos betegségek figyelmeztető jeleit ismertette meg a résztvevőkkel Rényi Imre, a Semmelweis Egyetem, II. sz. Gyermekklinikájának adjunktusa. Elmondta, hogy bár a legtöbb tünet hátterében banális betegségek is állhatnak, nem szabad nyugodni, amíg ki nem zárják a komolyabb okokat. Kisgyerekeknél a háziorvos és a védőnő mellett a szülő tehet a legtöbbet, hiszen ő látja, tapintja egész nap a gyereket, így azonnal feltűnik, ha valami "nem stimmel". Később a tanároknak is nagy a felelősségük, például a gyerek viselkedésének hirtelen változását jelezni kell, mert az akár agydaganatra is utalhat.

Leukémia után úszás-aranyérem

A rendezvényt egy tizenéves kislány és anyukájának személyes története zárta, akik több éves küzdelemmel legyőzték a leukémiát. A kislány, Turán Gabriella már nem is igen emlékszik az ötévesen kialakult betegség első időszakára, arra viszont igen, hogy míg az Egyesült Államokbeli barátai természetesen kezelték a betegségét, addig hazajövetelekor az osztálytársak furcsán viszonyultak hozzá, nem nagyon tudtak mit kezdeni a kopaszságával és a másságával. Szerencsére Gabriella túl van a több éves kezelésen, és azóta már onko-olimpiai úszóbajnoki címet is szerzett.

Turán Gabriella és édesanyja