Hiába kezelik a fáradékonyságot önmagában

Megosztás:

A fáradékonyságot, fáradtságot a legtöbb rákbeteg igen nehezen éli meg, ugyanakkor a betegség természetes velejárójaként gondol rá. Dr. Horváth Zsolt, az Országos Onkológiai Intézet főorvosa megerősítette, hogy minden daganatos betegségnél jelen van a tünet, azonban elmondása szerint a pontos okok feltárásával érezhető javulás érhető el.

Mi okozza a rákbetegek egyik leggyakoribb panaszát, a fáradékonyságot?

A fáradtság definícióját nem könnyű megadni. Leírhatjuk, mint csökkent energiaszintet, azonosíthatjuk az izomerő csökkenéseként. A legtöbb esetben a szellemi tevékenység meglassulását is panaszolják. A fáradtságot több minden okozhatja: egyrészt a betegség maga, valamint az alkalmazott kezelés - a kemoterápia, egyes immunterápiák, a műtét - is.

Mind a tumoros betegség, mind esetleg más, társuló kórképek előidézhetik: ilyenek pl. a vérszegénység, a fájdalom, a senyvedés, lelki eredetű betegségek (depresszió, szorongás, alvászavarok), a pajzsmirigy funkciójának csökkenése.

Leggyakrabban a fogyáshoz társul. A nagymértékű fogyás főleg a kemoterápiát, illetve a kiterjedt hasi, kismedencei besugárzást kapóknál jellemző.

A kondíció csökkenése tartósan megmaradhat: általában az összes terápia befejezése után fél-egy évvel szokták visszanyerni a betegek a korábbi testtömegüket.

Minden ráktípusnál jelentkezik a fáradtság?

Mindegyik ráktípusra jellemző a panasz, de különböző módon, különböző mértékben jelentkezik. Az emésztőszerveket érintő tumorok és a tüdőtumor gyorsabban okoz fogyást, mint a többi daganat. Az emlőtumor, a prosztatatumor, a heretumor és a hematológiai betegségek kezdetben nem okoznak fogyást és fáradtságot, csak előhaladott állapotban.

Mi a különbség a "normál" fáradtság, és a rákbetegeknél jelentkező fáradtság között?

A "normál" fáradtság rövid ideig tart, visszafordítható. A daganatos betegek fáradtsága, fáradékonysága krónikus, nem szűnik meg. Bár néha csökken a mértéke, állandóan vissza-visszatér. A beteg érzi, hogy nehezen tud felállni, lépcsőn járni, beszállni a kádba, tehát az élet minden helyzetében akadályozhatja a normális tevékenységben. Ráadásul nem csak fizikai fáradtság gyötri a betegeket, hanem a szellemi tevékenységekben is érzékelik a negatív változást: meglassultabbá válnak bizonyos kezelések hatására.

Milyen következményei lehetnek a fáradtságnak a betegségre, gyógyulásra nézve?

Ez inkább csak fordítva van: a betegség, a kezelés következménye a fáradtság. Nyilvánvalóan, ha valaki nehezebben tudja ellátni magát, kevesebbet eszik, kevesebbet iszik, kevésbé képes az önellátásra, az visszahathat a gyógyulására és az egészségére, mert könnyeben lefogy, könnyebben kap fertőzést; de alapvetően nincs arra bizonyíték, hogy a fáradtság rontaná az életkilátást.

Mi tesz jót ilyenkor? A pihenés, vagy a sok mozgás, az aktivitás?

Ez egyénileg változik, viszont az semmiképp se jó, ha nincs semmiféle aktivitás. Még a legelesettebb, ágyban fekvő betegnél is jó, ha tud tornázni. Ez egyrészt a vérkeringés felfrissítése szempontjából fontos, másrészt a szervezet metabolikus miliőjét pozitív irányba változtatja. Vannak olyan egyszerű gyakorlatok, amiket az ágyban is el lehet végezni.

A másik véglet is káros, ha valaki túlterheli magát. Semmiképp sem tesz jót, még egy adjuváns kezelés közben sem, ha valaki úgy kihajtja magát, hogy azután három napig nem tud felkelni.

Sok beteg kérdezi, milyen testedzést ajánlunk. Igazi testedzést csak azoknak lehet ajánlani, akik már eleve edzettek voltak - ha például valaki korábban maratonfutó volt, ha nem is egy maratont, de egy kisebb, pár km-es futást meg fog tudni csinálni később is. Akinek nem volt edzettsége, annak finoman fokozódó terhelést lehet javasolni, amit addig csinál, amíg kellemesen kifárad tőle.

Hogyan kezelhető a rákbetegek fáradtsága?

Ha önmagában csak a fáradtságot próbáljuk kezelni, az nem lesz sikeres. A fáradtság kezelése nagyon komplex dolog: meg kell nézni az összes lehetséges kiváltó okot, ezek szerepét a tünet kialakításában.

Ellenőriznünk kell a beteg pajzsmirigy funkcióját, és rendeznünk kell az esetlegesen észlelt eltérést.

A vérszegénységet vérpótlással (transzfúzióval) vagy új, ún. "eritropoetin" készítményekkel lehet kezelni.

Ha fájdalmat, a hányingert, a hányást, a depressziót, a szorongást, az alvászavart gyógyszeresen tudjuk kezelni.

A cahexiát, a súlyos sorvadás, senyvedés állapotát is lehet befolyásolni, de esetenként ezt nem könnyű feladat visszafordítani.

A fogyást, az étvágytalanságot pozitív kalóriabevitellel, folyadékbevitellel lehet kezelni, erre már léteznek megfelelő gyógytápszerek.

Számos kísérőbetegség állhat még a háttérben: például a szív- és érrendszeri betegségek, a vese, a máj, az endokrin rendszer működési zavarai. Ha pl. szívbeteg valaki, vagy magas vérnyomással küzd - ami gyakoribb Magyarországon, mint a rák -, akkor be kell állítani a vérnyomását ahhoz, hogy a fáradtságot, mint tünetet jól tudjuk kezelni.

Ha az előbb felsorolt lehetséges okokat mind végignézzük, és ezeken egyenként megpróbálunk javítani, akkor nagyon sokat tudunk tenni a beteg állapotáért, még akkor is, ha előrehaladott rákról van szó.

Milyen orvoshoz forduljon a fáradtság kezeléséért a beteg? Induljon a háziorvostól? Az onkológusának szóljon?

Alapesetben az onkológushoz érdemes fordulni. Az a jó, ha az onkológus, mint a "csillagtúra középpontja", irányítja a beteget ide-oda, attól függően, hogy melyik tünet dominál. Ha például depresszió vagy szorongás áll a háttérben, akkor onkopszichológust is bevonnak majd a komplex kezelésbe.

Mennyire szólnak a betegek a problémáról?

A betegek panaszkodnak a fáradtságról. Sokféleképpen írják le: elmondják, hogy alig tudtak feljönni ide a lejtőn, vagy az emeletre, vagy nem tudnak már cipekedni, vagy kifulladnak. Ha az orvos rákérdez és belekérdez, kiderül, hogy a fáradtság, mint tünet, csak a jéghegy csúcsa, ami alatt óriási tünetegyüttes húzódik meg.

Tüneti terápia sokféle van: hányáscsillapítás, fájdalomcsillapítás, légzéskönnyítés, stb. A lényeg a beteg életminősége. Ha az összes tünetét tudom enyhíteni egyszerre, akkor az életminőséget lehet pozitív irányba befolyásolni.

Oncompass Medicine Precíziós Onkológiai Program

Az Oncompass Medicine molekuláris diagnosztikai laboratóriuma és információs központja a molekuláris diagnosztika legfrissebb eredményeit és módszereit alkalmazva igyekszik megtalálni a daganatos betegségben szenvedők számára az adott időpontban legmegfelelőbb kezelési lehetőségeket.

Miben tudunk segíteni?

A Precíziós Onkológiai Programunkban a személyre szabott onkológiai ellátás lehetőségeit mutatjuk be a daganatos betegek számára.

Minden daganatos megbetegedés genetikai eredetű, és számos, a daganatot okozó génhiba esetében már személyre szabott onkológiai kezelés adható. A molekuláris diagnosztika a daganatos betegség okát tárja fel, az azonosított génhibák alapján egy speciális onkológiai szoftver segítségével meghatározzuk a daganat támadáspontját (molekuláris célpont) és a célponttal összefüggésbe hozható személyre szabott gyógyszereket. A személyre szabott onkológiai ellátáshoz több feltételnek kell megfelelnie, ennek felméréséhez kérjen időpontot személyes konzultációra!

A személyre szabott kezelési terv minden olyan daganattípusban felállítható, amelyben az azonosított génhibáknak megfelelő kezelés elérhető.

Virtuális Molekuláris Tumor Board

A VMTB szolgáltatás keretében az Oncompass Medicine egyedülálló módon kezelőorvosok és onkoteamek számára biztosít szakmai támogatást annak érdekében, hogy betegeiknek a nemzetközi ajánlásoknak megfelelő, legkorszerűbb precíziós onkológiai ellátást nyújthassák.

Az Oncompass Precíziós Onkológiai Program keretében igénybe vehető szolgáltatás során rugalmasan igazodunk a klinikusi igényekhez, a hét bármely napján, különböző időpontokban biztosítunk lehetőséget az esetek megbeszélésére, amely az adatvédelmi előírásoknak megfelelően, biztonságos online platformon történik.

(hirdetés)

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.