Bőrdaganatok, bőrelváltozások - mivel mit lehet, illetve kell csinálni?

Megosztás:

Bőrünkön számos ilyen-olyan pötty, folt, dudor lehet, melyek esetleg zavaróak, és melyekről esetleg nem tudjuk eldönteni, normálisak-e. Az igen veszélyes rosszindulatú bőrdaganatról, a melanomáról viszonylag sokat hallunk, mivel a nap káros sugarai miatt egyre többeket érint a betegség. Viszont az összes ráktípusból együttvéve sincs annyi, mint az áttétet nem adó rosszindulatú, és az ún. jóindulatú bőrdaganatokból - ezekről kérdeztük a Semmelweis Egyetem Bőrklinikájának egyetemi docensét, Dr. Wikonkál Norbertet.

Milyen bőrdaganatok léteznek a melanomán kívül?

(Melanomáról szóló összeállításunk>>>)

Egyrészt van milliónyi jóindulatú bőrdaganat, és van még két gyakoribb hámeredetű rosszindulatú. Ezek közül az egyik szinte soha nem ad áttétet, ezért nem rákos esetekként regisztrálják, ez a basalioma. Egy nagyságrenddel ritkább az áttét képzésére képes spinalioma.

Először beszéljünk a jóindulatú bőrdaganatainkról - melyek ezek?

Rögtön különválasztanám az anyajegyeket, melyek orvosi értelmezés szerint jóindulatú daganatok. Egyes egyéneknek lehetnek veleszületett anyajegyei is, de ennél sokkal-sokkal gyakoribbak az élet során szerzettek: ezek pár hónapos kortól kezdenek kialakulni, és nagyjából 35 éves korig várható a megjelenésük. Elsődlegesen genetikai faktorok határozzák meg, hogy kinek hány anyajegye lesz, kis mértékben emellett hat rá a napozás, a környezet, a hormonok - a terhesség, a fogamzásgátlók szedése. Az anyajegyek növekedésüket a szervezet parancsára általában egy bizonyos pontnál befejezik. Az ún. intradermális típusú anyajegy egy picit élethosszon át növekszik; ezt a típust szokták zavaróbbnak találni a páciensek, mivel szőrnövés is lehet belőle, kiboltosuló és néha szederszerűen, szemölcsszerűen néz ki. Az anyajegyeket követni, figyelni kell - bár azt hozzá kell tenni, hogy a melanomás eseteknek csak a 20-25 százaléka indul ki anyajegyekből.

Az anyajegyeink többsége idősebb korunkban kezd eltünedezni, "cserébe" viszont kezdik átadni 35 éves kor felett a helyüket az összes többi jóindulatú képletnek, amely a bőr öregedésével, a genetikai hatásokkal, genetikai terheltséggel összefüggésben jelenik meg az emberen.

Például az ember karjának egy része általában élethosszon át napnak van kitéve; az ilyen területeken megjelennek az ún. "szoláris lentigo"-k. Ezek a szeplőhöz hasonló, de annál valamivel nagyobb, világos pöttyök. Az angolban kifejezően age-spot-oknak, azaz korral járó foltocskáknak nevezik őket; az egészségünkre semmilyen veszélyt nem jelentenek.

Kezdenek megjelenni a kis piros eret tartalmazó, ún. "rubin névusz"-ok is, melyek szintén a korral járnak, és teljesen veszélytelenek.

Ijesztőek lehetnek, de valójában ártalmatlanok az ún. "keratózis seborrhoicák". Ezek zsíros fényű, helyenként nagyon sötét barna pigmentált képletek, egyszerre több jelenik meg belőlük - leggyakrabban a napnak kitett területeken. Könnyű összetéveszteni a melanomával, holott ezek teljesen veszélytelenek.

Szintén teljesen békés képletek az ún. "fibromák", melyek általában a hajlati területeken: a nyaknál, hónaljnál alakulnak ki. Van egy pici "nyelük", és azon "lifeg" egy tömegesebb rész. Kényelmetlenséget okozhat, ha egy nagyobb ilyen leszakad, mert van benne egy pici ér, ami miatt eléggé vérezhet.

Az ún. "histyocitoma" kötőszöveti sejtekből áll, kis, tömött, barnább pigmentált képlet, gyakran végtagokon jelenik meg, viszkethet is. Az esetek egy részében csípéshez, szúráshoz, szúnyogcsípéshez köthető. Elég ijesztő lehet, de klinikai dermatoszkópos vizsgálattal biztonsággal beazonosítható, hogy erről a békés képletről, és nem rosszindulatú daganatról van szó.

Kell-e, lehet-e ezekkel az esetleg zavaró bőrelváltozásokkal valamit csinálni?

Nézni, követni érdemes minden bőrelváltozást, és senki ne otthon a tükörben, az interneten talált ilyen-olyan képekkel összehasonlítgatva próbálja diagnosztizálni saját magát.

A bőrgyógyász tudja biztonsággal megmondani, hogy valóban csak jóindulatú képletről van-e szó, és nem egy melanoma, esetleg basalioma vagy spinalioma álcázza magát. Ha gyanú van rá, hogy rosszindulatú daganatról lehet szó, kivesszük, és szövettani vizsgálatot végzünk, az alapján dől el, hogy van-e további teendő.

Ha valamit nem muszáj, nem célunk eltávolítani, és általános elvként elmondhatom, hogy nem célunk anyajegymentessé tenni senkit - ezt sokaknál nehéz is lenne elérni, hiszen nem ritka a száz fölötti anyajegyszám.

Mende-monda, hogy valamit "kivettek és elrákosodott" - ilyen nincs. Ha valakit adekvátan ellátnak, tehát az épben metszve távolítják el a daganatot, nem maradhat vissza daganatos sejt. A mende-monda onnan eredhet, hogy valakinél például nem ismerték fel a betegséget, és aki operált, nem ennek megfelelően végezte a műtétet - vagyis már a műtétkor is ott volt a rák, csak a beteg nem tudott róla.

Gyakori kérdés, hogy "nem lesz-e abból baj, ha hozzányúlnak" például az anyajegyhez. Ezzel kapcsolatban a lézeres eltávolítás veszélyére hívnám fel a figyelmet, bár hál' istennek már kezd lecsengeni az ilyet végző szalonok divatja. Ha nem tudni, mit távolítanak el a lézerrel, nincs szövettani vizsgálat, csak úgy "beleradíroznak" valamibe, az műhibának tekinthető, ilyet bőrgyógyász-szakorvos, onkológus sohasem csinál. Természetesen mi is kezelünk lézerrel, ez része a praxisnak, de ilyenkor szövettani vizsgálatra kell küldeni a kimetszett mintát, és dokumentálni kell az eredményt.

Hogyan kezelik a különböző elváltozásokat?

Ha egy pácienst megvizsgálok tetőtől-talpig, két kategóriába sorolom a kezelendő, illetve kezelhető bőrelváltozásokat. Ha valami onkológiai szempontból veszélyes, azt nyilván mindenképp kezelni kell. Emellett lehetnek esztétikai szempontból zavaró bőrdaganatok, melyek kezelése szintén nagyon fontos lehet a páciens számára. Teljesen természetes igény, nem titulálható hiúságnak, ha valakinek például tele van a bőre kis barna, zsíros fényű, hámlós felszínű pöttyökkel, ami öregebbnek is mutatja a bőrt, és ezektől meg akar szabadulni. Bizonyos esetekben az esztétikumon túl felvetődhet az is, hogy egy ártalmatlan képlet folyamatos irritációnak van kitéve - ha valakinél pl. a melltartó pántja folyamatosan dörzsöl egy anyajegyet, az a gyulladás miatt el tud fajulni daganatos irányban, ezt érdemes lehet eltávolítani.

A kezelés módja különböző lehet, a technika megválasztásánál az a fő, hogy tudjuk, mit kezelünk, és a szövettani lelet is alátámassza a diagnózist.

Legfőbb eszközünk a sebészi megoldás, de az esztétikai beavatkozásokra, a bőr felújítására millió beavatkozási lehetőség van, például a különböző hámlasztásos technikák fény, illetve lézer használatával.

Gyógyszerek, étrendkiegészítők, krémek szóba jöhetnek a kezelés részeként?

Gyógyszeres kezelés a csak jóindulatú képletekre nem létezik, nem is javallott. Az étrendkiegészítőkről kizártnak tartom, hogy bármilyen hatással lehetnének a jóindulatű bőrelváltozásainkra.

A krémek használata kezelésnek semmiképp nem fogható fel, de bizonyos pigmentált bőrelváltozásoknál jót tehet, ha visszazsírozzuk, visszahidratáljuk a bőrt - így kicsit kellemesebb lesz ott a bőr tapintása. Az anyajegyeket viszont semmilyen módon ne próbáljuk "kezelni", és lehetőleg a szőrt se húzgáljuk ki belőle, tehát ne piszkáljuk!

A rosszindulatú, de áttétet nem adó bőrdaganatokról mit kell tudni?

A hámsejtekből kiindulú bőrdaganatok két leggyakoribb típusa a basalioma és a spinalioma. A basalioma az összes emberi daganat között a leges-leggyakoribb, jóval több van belőle, mint bármely más ráktípusból - 100 ezer magyar közül 5-600-nál alakul ki évente. A spinalioma okozhat áttétet, de ez szerencsére elég ritka.

A basalioma szöveti pusztítást okoz, folyamatosan nő. Jelentősen rontja az életminőséget, azon kívül, hogy fájdalmas, vérzik, amitől a beteg vérszegénnyé válik, fertőzés alakulhat ki rajta - közvetve tehát veszélyezteti az életet, hiába nem okoz áttétet, csak az esetek kevesebb mint 0,1 ezrelékében.

Kiket érintenek ezek a daganatok?

Míg a pigmentsejtekből kiinduló melanoma nagyon sok fiatalt érint - a 40 év alatti populációban kezd vezető helyre kerülni -, addig a basalioma és a spinalioma az idősebb generációt, elsősorban a 60 felettieket érinti.

Ismerjük a kiváltó okokat?

Gyakorlatilag minden bőrdaganat első számú kiváltója az UV hatás. Természetesen az UV fény nem önállóan alakitja ki a bőrdaganatokat, kémiai anyagok, immungyengítő gyógyszerek is szerepet játszhatnak a daganatok kialakulásában a magától értetődően fennálló genetikai hajlam mellett.

Ha valaki napon van, annak számolnia kell vele, hogy mind a rosszindulatú bőrdaganatoknak, mind a korral járó képletek kialakulásának nő az esélye. Az ún. fiziológiai bőr-öregedés mellett, melyet a génjeink határoznak meg, és az olyan területeken vizsgálható, melyeket szinte soha nem ér nap, létezik az ún. photo-aging, vagyis a fény indukálta öregedési folyamat. Ha valaki exrémen sokat van a napon, vagy szoláriumba jár és a családi hajlama is megvan, lehet, hogy 40 évesen olyan lesz a bőre, mint egy 70 évesé.

Mit kell tudi a felismerésről - mire figyeljünk, mikor menjünk orvoshoz?

Nem kell egyből orvoshoz rohanni, amint megjelenik rajtunk valami. Viszont ha előjön valami, ami addig nem volt ott, és három-hat hónapig megmarad a bőrön, inkább mutassuk meg szakembernek. Általában úgyis az derül ki, hogy semmi érdemleges, viszont a legtöbb későbbi rosszindulatú daganat is ugyanígy kezdődik, tehát nem érdemes kockáztatni.

Nemrég megalakult a Napsugárzásvédelmi Testület, melynek Ön is egyik vezetője. Mit szeretnének elérni?

Egészségtudatos hozzáállást szeretnénk kialakítani az egész társadalomban. Egyik konkrét cél, hogy nálunk is törvény legyen a WHO ajánlásából, miszerint 18 év alatt be kéne tiltani a szoláriumozást. Ezt egyébként Németországban nemrég sikerült elérni az ottani testületnek.

Komplex kérdés, hogy miért van annyi daganatos betegség, de ezen belül érdemes odafigyelni, hogy míg a legtöbb ráktípus miatti halálozás stagnál, addig a bőrdaganatok száma elképesztő mértékben emelkedik, egyes előrejelzések szerint húsz-harminc év múlva a három leggyakoribb halálok közé fognak tartozni.

Mivel a bőrdaganatok kiváltó oka egyértelműen a napsugárzás, a szokások megváltoztatásával tehetünk legtöbbet a kivédésükért. Azon kívül, hogy nyaraláskor vigyázni kell, a napon dolgozás közben is szükség van megfelelő öltözékre, sapkára - jó lenne, ha ez előírássá válna, és kötelező lenne a dolgozók napvédelmét biztosítania a munkáltatóknak. (Bővebben a Napsugárzásvédelmi Testületről>>>)

 

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló

Ajánló