Az esetek 75 százalékában az információhiány, valamint a fájdalomtól és a kiszolgáltatottságtól való félelem tartja vissza az embereket attól, hogy vastagbélszűrésen vegyenek részt -derül ki egy internetes felmérés adataiból.
Hírek a szűrővizsgálatokról:
Mesterséges intelligencia (AI) segít az orvosoknak megjósolni a CT-n látható tüdőgöbök rákkockázatát
3D mammográfia
Gyakran ismételt kérdések a tüdőszűréssel kapcsolatban
Ősztől indulhat a vastagbélszűrés
12,4 milliárd forint szűrőprogramokra és a kapcsolódó kampányokra
Háttéranyagaink:
A rákszűrés összeállítás kezdőoldala
Nőgyógyászati szűrőhelyek
Mammográfiás szűrőcentrumok
HPV-centrumok
A Magyar Onkológusok Társasága XXVIII. kongresszusán, az onkológiai szűrővizsgálatok tapasztalatait és perspektíváit tárgyaló szekcióban Dr. Szokoloczi Orsolya ismertette munkacsoportjuk (KPS Orvosi Biotechnológiai és Egészségügyi Szolgáltató Kft.) saját kezdeményezésű vastagbélszűrési és felvilágosítási kampányának tapasztalatait.
"A vastag- és végbélrák (kolorektális rák) meghatározó népegészségügyi probléma, ugyanakkor hazánkban még mindig hiányzanak a nagyszabású szűrési programok és a megfelelő tájékoztató kampányok is. Munkacsoportunk 2008 januárjában indított útjára egy széles körű információs kampányt, részben a nyomtatott, részben az elektronikus sajtóban" - mondta előadásában Szokolóczi. A kampány kiemelt célja az volt, hogy kiemelje a kolorektális szűrés szerepét a vastagbéldaganatok megelőzésében. "A kampány keretében az [origo] egészség portáljával együttműködve létrehoztunk egy Bélbetegségek nevű aloldalt, melyen folyamatosan jelentek és jelennek meg a vastagbélszűréssel kapcsolatos legfrissebb nemzetközi szakmai irányelvek, valamint bélbetegségekkel kapcsolatos ismeretterjesztő cikkek, legfrissebb kutatási eredmények. Emellett elkészítettünk egy egyszerűen kitölthető kockázatfelmérő tesztet, mely segíti a tájékozódni kívánókat annak eldöntésében, hogy szükségük van-e vastagbélszűrésen való részvételre" - mondta Szokolóczi. Ezenkívül országos napilapokban jelentek meg figyelemfelkeltő cikkeik, patikákban helyeztek el a fokozott kockázati csoportba tartozókat célzó szórólapokat, valamint egészségnapokon tartottak tájékoztatást.
Az információs kampány része volt két online felmérés is. Ezek közül az első a kampány kezdete óta folyamatosan tart: ezalatt a csaknem két év alatt több mint 12. 500 válaszadó válaszolta meg a kérdéseket. A felmérés célja, hogy tájékoztatást adjon arról, hogy miért alacsonyak a szűrővizsgálatokon való részvételi arányok. A válaszadók 30-30 százaléka az ismereteinek hiányosságát, illetve a félelmeit jelölte meg annak okául, hogy miért nem vesz részt szűrővizsgálatokon. Mintegy 25-30 százalék a magas költségekre, 10-15 százalék pedig az időhiányra hivatkozott. A második felmérésnek 3 hónap alatt 300 válaszadója volt, ez a felmérés a vastagbélrák kockázati tényezőinek megoszlását vizsgálta. A válaszadók 70 százaléka számolt be arról, hogy családjában előfordult már kolorektális daganat, és 35 százaléka észlelt vért a székletében. A válaszadók 65 százaléka az ötven év feletti korosztályból került ki. Az eredményeket magyarázva Szokolóczi kifejtette, hogy ezek az adatok talán némiképpen torzítanak, hiszen az interneten nagy valószínűséggel olyan emberek keresnek tanácsot, illetve információt a vastagbéldaganattal kapcsolatban, akik valamilyen szempontból már érintettek, vagy a nagyobb kockázati csoportba tartozóknak érzik magukat.
"Kampányunkból azt a következtetést vontuk le, hogy megfelelő tájékoztatással a fokozott kockázatú egyének 3/4-e elérhető lehetne, ami a halálozási arány jelentős javulását jelenthetné" - fogalmazott Szokolóczi, kiemelve a szakma szerepét a tájékoztatásban, az egészségtudatosságra és az öngondoskodásra való nevelésben.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
