A vastagbélszűrés magyarországi helyzete

A vastagbélrák kialakulását nagyon gyakran mirigyes polipok kialakulása előzi meg, ezért a vastagbélszűrés célja a korai rákformák, valamint ezeknek a polipoknak a felismerése és eltávolítása. Nagyon fontos a magas kockázatú páciensek (például akiknek családjában már előfordult ilyen rákos megbetegedés) folyamatos orvosi monitorozása, ugyanakkor az átlagos kockázatú, tünetmentes lakosság szűrése viszont népegészségügyi feladat.

A vastagbélszűrés 20 éve áll a viták kereszttüzében. A legvitatottabb kérdés manapság a vastagbélrák-szűrővizsgálatok stratégiája: az egylépcsős szűrővizsgálat mellett érvelők a vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) mellett teszik le voksukat, a kétlépcsős szűrés bevezetését pártolók szerint az első lépcsőben a székletbeli rejtett vér vizsgálatát, majd a második lépcsőben a nem negatív esetek kolonoszkópos vizsgálatát kell elvégezni.

A nemzetközi ajánlások ugyancsak ellentétesek. Klinikai társaságok - mint például az American Cancer Society - ajánlásai és a nemzetközi szakmai szervezetek ajánlásai nem egységesek. A klinikai ajánlások a kolonoszkópos vizsgálat mellett szolnak, a népegészségügyi elkötelezettségű nemzetközi szakmai szervezetek - mint például a WHO - bizonyos korosztályok számára egyértelműen az egy-két évente megismételt székletbeli rejtett vér kimutatásán alapuló módszereket ajánlják szűrővizsgálati jelleggel.

Nincs vita afelől, hogy a kolonoszkópia érzékenysége és fajlagossága csaknem teljes, az is előnye, hogy a vizsgálat közben az esetleges polipok azonnal eltávolíthatók. Ugyanakkor a kolonoszkópiára mindmáig sohasem végeztek randomizált klinikai vizsgálatokat. A kolonoszkópia mellett voksolók, a randomizált klinikai vizsgálatok hiányát etikai okokból tartják támadhatatlannak, álláspontjuk szerint etikailag helytelen lenne a betegtől megtagadni a fejlettebb technika áldásait, hiszen a randomizált klinikai vizsgálatok hosszú évekig tartanak. A kolonoszkópia hátránya viszont, hogy a béltraktus teljes kitisztítását, valamint aneszteziológus jelenlétét követeli, fejlett műszerezettséget és gyakorlatot igényel, ezenkívül szövődményei - a bél átlyukadása, vagy bélvérzés - is lehetnek, ezért az elvégzése után megfigyelést is igényel. Mindezek nem teszik a kolonoszkópos vizsgálatot a lakosság számára tömeges szűrővizsgálatként elfogadhatóvá.

A székletvér-kimutatás ezzel szemben egyszerűen elvégezhető, nem invazív, nem okoz kényelmetlenséget, olcsó és a társadalmi elfogadottsága is jelentősen jobb. A módszer hátránya viszont, hogy a vérzés intermittáló, tehát elképzelhető, hogy a szűrés éppen olyan időpillanatban történik, amikor a daganat nem vérzik, aminek következtében a módszer érzékenysége távol jár az ideálistól, a fals pozitív esetek száma is viszonylag nagy, ezen kívül a módszer nem ad információt a vérzés helyéről sem: tehát nem negatív esetben szükség van a kolonoszkópos vizsgálatra.

Az EU Európa Tanácsának ajánlása szerint az életkor alapján veszélyeztetettnek minősülő férfiak és nők vizsgálata a székletbeli vér kimutatása alapján kell, hogy történjék.

A hazai ajánlás az úgynevezett FECA-TWIN tesztet szorgalmazta, amely olyan immunológia módszer, amellyel egyidejűleg két vérfehérje jelenléte mutatható ki a székletből. Ennek azért nagy a jelentősége, mert a korábbi tesztek, melyek a hemoglobin kimutatásán alapultak, a hemoglobin időközbeni lebomlása miatt sokszor álnegatív eredményt adtak. A FECA-TWIN teszt ezzel szemben egyidejűleg az albumin nevű vérfehérjét is kimutatja. "Ennek a módszernek a kitűnősége éppen a korai polipok kimutatkozásában mutatkozik meg" - fogalmazott Döbrőssy.

Hazánkban a vastagbélszűrés 2001-ben került be a népegészségügyi programba, azonban még jelenleg sem indulhattak el a népegészségügyi célú szűrővizsgálatok. A szűrőprogram felállítására az ÁNTSZ/OTH multidiszciplináris munkacsoportot hozott létre, ugyanakkor a szakmai kollégium nem tudott a FECA-TWIN teszt mögé felsorakozni, "porosodó technikát" alkalmazó, manuális elemei miatt nem standardizálható, valamint nagy élőmunka igénnyel járó, tömegesen nem alkalmazható eljárásnak minősítve a FECA-TWIN tesztet. Éppen ezért az Egészségügyi Minisztérium megvonta a kilátásba helyezett támogatást. A szakmai vita a megfelelő szűrővizsgálatról napjainkig folytatódik: "A késlekedés és a szűrővizsgálatok elmaradásának ára nagyszámú megmenthető élet és  életév, és bizony eldöntendő, hogy kit terhel ezért a felelősség" - mondta Döbrőssy.

Dr. Ottó Szabolcs, az Országos Onkológia Intézet főigazgató-helyettes főorvosa -, aki a Nemzetközi Rákellenes Unióban Közép-Kelet-Európát képviseli - a szekció zárszavában elmondta, hogy a klasszikus szűrőmódszert mindenkor non-invazív, tehát minél kisebb beavatkozást jelentő irányba kell elvinni. A szűrési ajánlást azonban célszerű különböző kockázati csoportokra különbözőképpen megfogalmazni. Így például az átlagos kockázatú lakosság évente, esetenként 3 székletminta immunológiai vizsgálatával megfelelően szűrhető, míg a nagyobb kockázatú csoportokban elképzelhető és szükséges is a primer kolonoszkópia használata. "Józanul meg kell tehát alkudnunk, és a szűrési stratégiákat kockázati csoportonként kell megadni" - fogalmazott Ottó.