Daganatos betegségek és a H1N1: mit érdemes tudniuk a rákbetegeknek?

2009. november 23.
  e-mail nyomtatás

Az új influenzáról mindannyian sokat olvashattunk az elmúlt hónapokban, a daganatos betegekről azonban általában csak annyit tudhattunk meg, hogy a kismamákhoz hasonlóan ők is a fokozottan veszélyeztetett csoportba tartoznak. Összeállításunkban ezért az ő szempontjukból is részletesen körüljárjuk a H1N1-fertőzéssel kapcsolatos főbb tudnivalókat: miért lehet veszélyesebb a rákbetegek számára az új influenza? Mit tegyenek ők maguk és a családtagok, hogy megelőzzék a fertőzést? Mit kell csinálni akkor, ha egy rákbeteg az óvintézkedések ellenére is megfertőződik a vírussal?

A csökkent immunitású rákbetegeknél fokozott elővigyázatosságra van szükség

A 2009 márciusában Mexikóban felbukkant influenza A/H1N1 variáns (A/H1N1v) azért különleges, mert szervezetünk eddig még nem találkozhatott ezzel vagy egy ehhez hasonló vírustörzzsel (kivéve az idősebb korosztály egy részét), így semmiféle ellenanyag nincs a vérünkben ellene. Az új influenza gyorsan és nagy mennyiségben szaporodhat fel egy-egy szervezetben, és szokatlanul gyorsan terjedhet (utóbbira számos bizonyíték van már, lásd például a hazai csepeli járványt). A szezonális ("sima") influenzánál nem ez a helyzet: ott szinte mindenkiben vannak olyan ellenanyagok, amelyek az előző évek hasonló vírusai ellen érhetnek valamit, ezért általában nincsenek heves immunreakciók, illetve a vírus terjedése is lassabb.

A rákbetegeknél az jelenti a fő problémát, hogy immunrendszerük jelentősen gyengébb lehet, mint az egészséges embereké: ez elsősorban azokra a daganatos betegekre igaz, akik előrehaladott tumoros megbetegedésben szenvednek, illetve azokra, akik kemoterápiás vagy gyógyszeres - szteroidokkal vagy immunszupresszáns szerekkel végzett - kezelés alatt állnak. Emiatt nemcsak a H1N1, de a szezonális influenza és az egyéb vírusos vagy bakteriális eredetű fertőzések is fokozottan veszélyesek a számukra.   A H1N1-ről még nem ismert, hogy a hagyományos influenzavírusokhoz képest mennyivel növelheti a rákbetegek halálozási arányát, a daganatos páciensek körében ezért a szokásosnál is nagyobb elővigyázatosságra van szükség: a kezelőorvosukkal történt egyeztetést követően nekik tehát mindenképp javasolható, hogy háziorvosuknál oltassák be magukat a H1N1 elleni ingyenes vakcinával. A szezonális influenza elleni idei védőoltást szintén érdemes beadatni: az egészséges személyekhez hasonlóan ez az új influenza elleni vakcinálással egy időben is elvégezhető.

"A daganatos betegek immunrendszere nem feltétlenül van jobban legyengülve, mint az egészséges társaiké, ha azonban kemoterápiás vagy gyógyszeres kezelés alatt állnak, akkor akár már jelentősen is gyengülhet az immunrendszer védekező képessége. A csökkent védekezőképességű rákbetegeknél további nehézséget jelent, hogy az oltás sem biztos, hogy eléggé hatékonyan fogja védeni a szervezetüket. Ennek oka, hogy a vakcina hatására náluk nem minden esetben fog elegendő mennyiségű ellenanyag termelődni. A legyengült immunrendszerű rákbetegeknek és családtagjaiknak éppen ezért fokozottan be kell tartaniuk azokat a higiéniás tanácsokat, amelyekkel megelőzhető a betegek új influenzával történő fertőződése" - mondta a Dagantok.hu kérdésére Prof. Dr. Ludwig Endre, a Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórházának osztályvezető főorvosa és tudományos igazgatója, az Infektológiai Szakmai Kollégium elnöke.

Már hazánkban is járvány van

Az Országos Epidemiológiai Központ főosztályvezetője szerdán jelentette be, hogy az influenzás megbetegedések száma hazánkban is átlépte a járványküszöböt: a határ heti 20 ezer megbetegedést jelent, a múlt héten viszont már 22 ezren fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel (ez a megelőző héthez képest 32 százalékos növekedést jelent). A legtöbben Pest, Heves, Győr és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében betegedtek meg: a betegek mintegy 29 százaléka gyerek, 43 százaléka 16-34 éves fiatal, 22 százaléka 35-60 éves, a 60 év felettiek aránya viszont kevesebb, mint 6 százalék.

Falus Ferenc országos tiszti főorvos szerint a napokban áll majd fel egy kórház jelentési rendszer, amelynek segítségével mindig pontosan tudni fogják a kórházba került betegek számát, az ágyszámokat, illetve azt is, hogy mikor van szükség kórházi ágyak felszabadítására, a kevésbé fontos műtétek elhalasztására, látogatási tilalomra, esetleg felvételi zárlatra - olvasható az MTI legutóbbi közleményében.

További újdonság, hogy péntektől országszerte huszonkilenc oltóponton is beadják az új influenzavírus elleni vakcinát, ez azonban nem érinti a rákbetegeket: fontos tudni, hogy az oltóközpontokba csak az egészséges, a kockázati csoportokba be nem sorolt személyeket várják. A daganatos betegek a kezelőorvosukkal történt egyeztetést követően háziorvosuknál kérhetik a térítésmentes új és szezonális influenza elleni védőoltást.

Mit tehetnek a rákbetegek abban az esetben, ha már elkapták a fertőzést?

A H1N1 kórokozója szerencsére jól reagál a hazánkban is forgalmazott antivirális szerekre, név szerint a Relenzá-ra (zanamivir) és a Tamiflu-ra (oseltamivir). Ezekkel a szerekkel - feltéve, hogy a fertőzést követően a lehető leghamarabb megkezdik a kezelést - jó kimenetel érhető el a betegség lefolyásában a daganatos betegeknél is. Komolyabb problémák - esetenként sajnos haláleset is, lásd például az új influenza egyik hazai áldozatának, egy emlőrákban szenvedő 33 éves nőnek az esetét - elsősorban a tüdőt érintő szövődmények miatt fordulhatnak elő. Ezek közé tartozik a tüdőgyulladás és a tüdőben történő folyadékfelhalmozódás (részletesebben lásd: Az első átfogó elemzések az új influenza tüdőt érintő hatásairól), amely súlyos esetben a légzés, majd az életfolyamatok leállását okozhatja.

Általános tanácsként elmondható, hogy ha egy daganatos beteg a szezonális vagy az új influenzára jellemző tüneteket (torokfájás, láz, izomfájdalom, fáradtság, levertség) észleli magán, elsőként feltétlenül lépjen kapcsolatba azzal az orvossal, aki rákbetegségét kezeli. A szakember ki fogja deríteni, hogy mi a betegség oka - a pontos diagnózis alapvető fontosságú, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy valóban influenzáról vagy új influenzáról van szó (az említett tüneteket okozhatja például bakteriális fertőződés is). Ha bebizonyosodott, hogy a fertőzést valóban a H1N1 (a szezonális influenzák esetében pedig az adott évre jellemző vírustörzsek valamelyike) okozta, akkor minél hamarabb érdemes megkezdeni az antivirális kezelést. A legjobb, ha a diagnózist követően azonnal antivirális terápiában részesül a beteg, hiszen így a legnagyobb az esélye, hogy elkerülje a tüdőt érintő komolyabb szövődmények kialakulását.

A legfontosabb ebben az esetben is a megelőzés!

Más, az életet veszélyeztető betegségekhez hasonlóan természetesen a daganatos betegeknél is az marad a legfontosabb, hogy lehetőleg egyáltalán ne kapják sem a szezonális, sem pedig az új influenzát. Mit tehetnek a betegek és családtagjaik a fertőzés megelőzése érdekében?

Ha daganatos beteg rokonai vagy családtagjai vagyunk, a szokásos óvintézkedéseken kívül érdemes lehet például védőmaszkot hordanunk, legalább akkor, amikor egy helyiségben tartózkodunk a veszélyeztetett pácienssel. Az általánosan javasolt tanácsok pedig a következők: mossunk gyakran kezet, a járvány ideje alatt lehetőleg kerüljük azokat a helyeket, ahol nagy tömeg van, vagy amelyekről tudjuk, hogy az átlagosnál nagyobb számban lehetnek jelen a H1N1-el fertőzött személyek. Köhögéskor vagy tüsszentéskor használjuk helyesen a papírzsebkendőt! Elsőként, sose alkalmazzunk textilből készült zsebkendőket, hiszen ezekben nagyobb mennyiségben telepedhetnek meg a vírusrészecskék, növelve a fertőzés esélyét. Másodszor, a zsebkendőt mindig tartsuk a szánk elé, ha köhögünk vagy tüsszentünk (sose a kezünkbe vagy az alkarunkba tüsszentsünk!). Harmadszor, a használt papírzsebkendőt mindig dobjuk a szemetesbe, és ne használjuk fel újra.

A daganatos beteghez hasonlóan érdemes továbbá saját magunkat is beoltatni (az új és a szezonális influenza ellen is), hiszen ezzel csökkentető az esélye, hogy mi magunk adjuk tovább a vírust rákbeteg hozzátartozónknak.

Folytatható-e a kezelés, ha egy rákbeteg H1N1-el fertőződött?

Előfordulhat, hogy a kemoterápiás vagy az immunrendszer működését gyengítő gyógyszeres kezeléseket - szteroidokkal vagy immunszupresszáns szerekkel végzett terápia - fel kell függeszteni a H1N1 fertőzés idejére. Ezt mindig az adott egyéni eset mérlegelésével dönti el a kezelőorvos. "A kemoterápiás kezelések általában négyhetes vagy ennél hosszabb ciklusokban zajlanak, így van rá esély, hogy a fertőzés épp lezajlik a terápiás szakaszok közötti szüneti időszakban. Ha azonban bármilyen szövődmény lép fel a fertőzés következtében, akkor valószínű, hogy a beteg felépüléséig el kell halasztani az aktuálisan zajló kemoterápiás kezelést" - mondta Dr. Ludwig Endre.

Dr. Roy Chemaly, az amerikai M.D. Anderson Rákközpont fertőző betegségekkel foglalkozó professzora az intézet honlapján meghallgatható interjúban szintén úgy nyilatkozott, hogy egyes esetekben - például a kemoterápiás kezeléseknél - az lehet a jó megoldás, ha a súlyosabb tünetekkel járó fertőzéseknél egy időre felfüggesztik a terápiát. Erre nagyjából addig van szükség, amíg a beteg már jobban nem lesz, utána pedig ismét folytatható a kezelés. A páciens állapotának javulása az antivirális szerek mellett elősegíthető például antibiotikumokkal is, így a terápiát jó esetben nem kell hosszú időre felfüggeszteni.

Más esetekben - például ha az új influenza tünetei nem igazán súlyosak, vagy ha már hosszabb ideje zajló kemoterápiáról van szó - a H1N1 fertőzés idejére sem mindig tanácsos felfüggeszetni a terápiát. Ez minden esetben az adott betegnél előforduló ráktípustól, illetve a betegség súlyosságától függ, így a szükséges teendőket mindig a páciens kezelőorvosa dönti el. Ilyenkor általában intenzívebben próbálják meg kezelni a beteget - a már említett antivirális szerekkel vagy antibiotikumokkal - amelyekkel szerencsére jó eséllyel elkerülhetőek a komolyabb szövődmények.

Cikkünk részben az M.D. Anderson Rákközpont honlapján meghallgatható betegtájékoztató interjú felhasználásával készült.
e-mail nyomtatás

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló