Világszerte évente 12 millió új rákos esetet diagnosztizálnak, és 7, 6 millióan vesztik életüket a rák miatt. Ha ez így halad tovább 2030-ban 26 millió új diagnózissal és évenként 17 millió halálos áldozattal számolhatunk – olvasható a Nemzetközi Rákellenes Unió honlapján. A legérintettebbek az alacsony és a közepes jövedelmű országok lakosai. Jó hír viszont, hogy szakértők szerint a rákos esetek 40 százaléka egyszerűen megelőzhető lehet:

-      a dohányzással való felhagyással, és a passzív dohányzás általi fenyegetettség megszüntetésével
-      az alkoholfogyasztás csökkentésével
-      a napsugárzás elleni védelemmel
-      rendszeres mozgással
-      egészséges táplálkozással
-      az egészséges testsúly megőrzésével
-      a rákot okozó fertőzések elleni védekezéssel.

„A rák is megelőzhető” kampányt azért bocsájtja útjára a Nemzetközi Rákellenes Unió idén február 4-én , –  a Rák világnapján – hogy felhívja a figyelmet arra, hogy egyszerű lépésekkel csökkenthető a rákban való megbetegedés kockázata.

A dohányfogyasztás

A dohányzásfogyasztás felelős a világon a legtöbb rák kialakulásáért, a tüdőrákos halálozások 80-90 százalékáért, de a fejlődő országokban az összes rákos halálozás egyharmadáért is, többek között szájüregi rákot, garat- és gégerákot, valamint gyomorrákot is okozva.

A dohányfogyasztás csökkentése és a passzív dohányzás elleni védelem hatékonyan csökkentheti a rákos megbetegedések számát.

Az alkoholfogyasztás

Az alkoholfogyasztás növeli a szájüregi, a garat- és gégerák, a gyomorrák, a mellrák, valamint a máj és a belek rákos megbetegedésének kockázatát. A naponta fogyasztott alkohol mennyiségével - 25gramm/nap, vagyis 2,5 dl bor, vagy 5 dl sör feletti mennyiségek esetén - arányosan növekszik a felső tápcsatorna rákos megbetegedéseinek kockázata. Napi 1 liter bor vagy 2 liter sör elfogyasztása 4-6 szorosára emeli ezen rákok előfordulásának kockázatát, az alkoholt egyáltalán nem vagy csak kis mennyiségben fogyasztók kockázatához képest. Így tehát az alkoholfogyasztás csökkentése is hatékony rákmegelőző módszer lehet.

A mozgás

A testmozgás hiánya becslések szerint világszerte a mell-és a bélrákok egynegyedének hátterében áll. A rendszeres testmozgás csökkenti ezen rákok kockázatát: a kedvező hatás a testsúlytól függetlenül érvényesül.

Felnőttek számára heti ötszöri, félórás, közepes intenzitású mozgás, gyermekek számára pedig napi 60 perc közepes intenzitású vagy kifejezetten intenzív mozgás ajánlott.

Egészséges táplálkozás

A kutatások szerint minden naponta elfogyasztott gyümölcs vagy zöldség adag (50-100 gramm) mintegy 20 százalékkal csökkenti a szájüregi rák, és mintegy 30 százalékkal a gyomorrák előfordulásának kockázatát. Sok élelmi rost bevitelével (napi 27 grammnál több) 20 százalékkal csökkenthető a belek rákos megbetegedésének kockázata. A vörös húsok és a feldolgozott hústermékek ugyanakkor a bélrák, a túlzott sófogyasztás pedig a gyomorrák kockázatát növelik.

Egészséges testsúly

Bizonyított, hogy az elhízás és a kövérség (a 25 illetve 30  feletti testtömegindex) növeli a méh, a vese, a nyelőcső, a gyomor és a belek, az epehólyag és hasnyálmirigy rákos megbetegedésének kockázatát, valamint a már nem menstruáló nőkben a mellrák, férfiakban pedig a prosztatarák kialakulásának kockázatát. Az egészséges testsúlyunkat megfelelő táplálkozással és mozgással megőrizve is effektíven védekezhetünk tehát többfajta rákos megbetegedés ellen is.

Napozás

A napsugárzás kis mennyiségben elengedhetetlenül szükséges a szervezet megfelelő D-vitaminszintjének fenntartásához, ugyanakkor a túlzott napfürdőzés – vagy szoláriumhasználat –

a bőrrák összes fajtájának kockázatát emeli. A megelőzés hatékony módszere a túlzott napozás kerülése, a fényvédő krémek és napszemüvegek használata mellett a megfelelően védő ruházat is.

Fertőzések

Míg maga a rák nem fertőző, sok olyan fertőzés ismeretes, amelyek rákos megbetegedést okozhatnak, vagy növelhetik a rákban való megbetegedés kockázatát. A fejlődő országokban az összes rák miatti halálozás 22 százaléka, a fejlett országokban pedig 6 százaléka a hepatitis B és C vírusok okozta májrák miatt történik. A humán papillómavírus (HPV) az esetek döntő többségében felelős a méhnyakrák kialakulásáért, a gyomor Helicobacter pylori fertőzése pedig jelentősen növeli a gyomorrák kialakulásának kockázatát. A HPV és a hepatitis B vírusok ellen már létezik védőoltás,  – Magyarországon a hepatitis B elleni védőoltás egyike a kötelező gyermekoltásoknak – a gyomor Helicobacter pylori fertőzése pedig antibiotikum-kúrával szüntethető meg.