Immunsejtek jelezhetik a vesetranszplantáción átesett páciensek bőrrákkockázatát

Daganatok.hu 2010. február 23.
Megosztás:

Az amerikai nefrológiai társaság szaklapjának (Journal of the American Society Nephrology, JASN) követező számában megjelenő tanulmány szerint bizonyos immunsejtek vérbeli koncentrációja előre jelezheti, hogy a vesetranszplantáción átesett beteg milyen bőrrákkockázattal számolhat.

A vizsgálatba 116 vesetranszplantáción átesett pácienst vontak be, közülük 65-en betegedtek meg laphámrákban. "Azt reméltük kimutatni, hogy milyen különbségek vannak a bőrrákban megbetegedő, és az ezzel a betegséggel nem sújtott, vesetranszplantált páciensek immunrendszere között. Van ugyanis különbség az egyes emberek immunrendszere között, és ezek a különbségek kapcsolatban állhatnak a bőrrák kialakulásával" - mondja Dr. Robert Carroll, az ausztráliai Woodville Quenn Elisabeth Kórházának orvosa.

 


Az eredmények az immunrendszer kétféle sejttípusának érintettségét mutatták: az úgynevezett regulátor T-sejtek magas koncentrációja a természetes ölősejtek alacsony koncentrációjával párosulva több, mint ötszörös bőrrákkockázatot jelentett.

A vesetranszplantáción átesett betegekben - az immunrendszer folyamatos elnyomása (az úgynevezett immunszupressziós kezelés) miatt - nagyobb az esélye a bőrrák kialakulásának, mint az átlag népességben. "10 éves immunszupressziós kezelést követően a páciensek mintegy egyharmadában alakul ki bőrrák. Egyelőre nincsen olyan laboratóriumi teszt, amely előre jelezhetné, hogy mely transzplantált betegek azok, akik fokozott kockázattal kell szembenézzenek" - magyarázza Caroll.

Ha az eredményeket további tanulmányok is megerősítik, elképzelhető, hogy a jövőben az immunsejtek vérbeli koncentrációjából becsülhető lesz a bőrrákban való megbetegedés kockázata - olvasható a MedicalNewsToday beszámolójában.

Magyarországon évente a 4 transzplantációs centrumban összesen mintegy 270-280 veseátültetés történik. "A vesetranszplantált betegeket természetesen tájékoztatjuk a transzplantáció utáni lehetséges szövődményekről, kockázatokról - például fertőzések, cukorbetegség, szív- és érrendszeri problémák -, így a daganatok kialakulásának valamelyest fokozottabb rizikójáról is. Felnőtt korban a transzplantációt követően a bőrrák - a festékes daganat, a melanoma malignum nem tartozik ide -  a leggyakoribb daganat. A bőrrák megelőzésére vonatkozó tanácsaink megegyeznek a lakosságnak szóló, a médiában is, főleg a nyári időszakban elhangzó tanácsokkal, ami az ultraibolya sugárzás - napfény, de a szolárium is- kerülését, illetve a megfelelő hatásfokú fényvédő krémek használatát jelenti. A betegek figyelmét felhívjuk a rendszeres önvizsgálat szükségességére, amihez, mivel nem minden testrészünket tudjuk magunk megtekinteni, a családtagok segítsége is szükséges. Kérjük a betegeket, ha valamilyen új bőrelváltozás megjelenését, vagy korábbi növekedését, megváltozását észlelik, soron kívül jelentkezzenek kontrollra ambulanciánkon. A betegek egyébként rendszeresen járnak ellenőrzésre, ennek során mi magunk is megvizsgáljuk a betegeket illetve lehetőségünk van bőrgyógyászati (onkodermatológiai) konzíliumba, szűrővizsgálatra is elküldeni őket. A rák előtti bőrelváltozásokat, vagy a tumorgyanús, vagy egyértelműen tumoros bőrképleteket műtétel távolítjuk el" - fogalmazott Dr. Végső Gyula, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának adjunktusa.

Dr. Somlai Beáta a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának docens asszonya kérdésünkre elmondta, hogy az immunszupresszív kezelés miatt valós probléma a vesetranszplantáció utáni bőrrákkockázat. "A laphámból kiinduló bőrrákos megbetegedések általában jól gyógyíthatók, különösen, ha a betegséget korai állapotában ismerik fel. Ugyanez igaz a korán felismert melanómából kiinduló bőrrákra is, ha viszont csak előrehaladottabb stádiumban ismerik fel a melanómából kiinduló rosszindulatú elváltozást, akkor sok esetben már nem lehet a beteget meggyógyítani" - mondta a docens asszony.

 

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.