Onkológiai kerekasztal-megbeszélés zajlott 2010. március 8-án a Magyar Tudományos Akadémián. A Magyar Rákellenes Liga a civil szervezetek, a betegellátásban dolgozók, az Onkológiai Szakmai Kollégium, az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár képviselőit hívta össze egyeztetésre abból a célból, hogy a hazai onkológiai ellátás problémáiról tárgyaljanak és megoldást találjanak a nehézségekre.
Betegellátás hírek
Új navigációs rendszer segíti az onkológiai betegek ellátását a Semmelweis Egyetemen
A termékenység megőrzése daganatos betegség esetén
Vészhelyzet az otthoni szakellátásban
Te tudod honnan jön a válasz a kérdésedre?
Az első onkológiai kerekasztal-beszélgetés a civil szervezetek, a kormányzat és az onkológiai szakma között 2005 szeptemberében zajlott: ekkor került sor a Nemzeti Rákellenes Program meghirdetésére. A program egyik célkitűzése az volt, hogy 10 év alatt 10 százalékkal csökkenjen a rák miatti elhalálozások száma. A jelenlegi onkológiai ellátórendszerben több anomália is van, melyek a program megvalósítását gátolják: ezek megoldása minden beteg és minden egészségügyi dolgozó, valamint az egész társadalom közös érdeke is.
A betegek esélyegyenlősége ellen hat, hogy bár a megyei onkológiai centrumok mindegyike jogosult fekvőbeteg-ellátásra, nem jogosult viszont egyes korszerű gyógyszerek járóbeteg-ellátás keretében történő felírására. "Magyarországon az új terápiák és az új gyógyszerek a betegek számára elvben hozzáférhetők. Vannak azonban olyan lépések, amelyek az elvi hozzáférés gyakorlati megvalósulása ellen hatnak. Egyes korszerű gyógyszereket például csak a járóbeteg-ellátás keretén belül lehet felírni, de nem minden megyei onkológiai centrumban, hanem csak 6-8 kiemelt központban. Ebből következik, hogy a beteg néhány havonta akár 100-250 kilométert kénytelen utazni azért, hogy a gyógyszert felírathassa" - mondta dr. Pikó Béla, a Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórháza Megyei Onkológiai Központjának centrumvezető főorvosa.
A fekvőbeteg szakellátás legnagyobb problémája, hogy a rendelkezésre álló pénzt az OEP teljesítmény volumen korlátokhoz (TVK) köti. (A teljesítmény volumen korlát egy olyan szabályozási technika, amelynek keretében az OEP intézményekre lebontva meghatározza, hogy az adott kórház adott időszak alatt a megelőző év azonos időszakában elszámolt költségnek csak a 95%-át kaphatja.) Így előbb-utóbb minden onkológiai központ - minden onkoteam - szembesül azzal a problémával, hogy kevesebb beteget kezeljen-e a drágább, de hatékonyabb, korszerű terápiákkal, vagy minden betegét kezelje az olcsóbb, de nem a legkorszerűbb kezeléssel. Ebből a dilemmából alakult ki az a mára már rutinná vált gyakorlat, hogy az egyes onkológiai centrumok azokat a betegeket, akiknek ellátására már nincsen keretük, mindig eggyel "feljebb" tolják. "Ennek következtében az Országos Onkológiai Intézet olyannyira 'csúcsrajáratódott', hogy ez a gyakorlat tovább már nem folytatható. Új finanszírozási átgondolásra van tehát szükség" - fogalmazott Pikó.
További probléma, hogy egyes korszerű gyógyszerek esetén a finanszírozó nem tudja vállalni a gyógyszer támogatását valamennyi olyan indikációs körben, amelyre a gyógyszert eredetileg törzskönyvezték. Ilyenkor jelenleg a legújabb kutatási eredmények alapján döntenek arról, hogy melyek azok az indikációs körök, amelyek esetén a legnagyobb költséghatékonysággal használható az új szer, vagyis melyik esetben származik a betegnek a legnagyobb előnye a kezelésből. Hogy ebben a kérdésben dönteni lehessen, az OEP elkészítette az úgynevezett Nyilvántartott Daganatellenes Kezelések listáját, amelybe sajnos sok szakmai hiba is bekerült - hangzott el a sajtótájékoztatón. Az OEP képviselői a kerekasztal-megbeszélésen ígéretet tettek arra, hogy ezt az összeállítást részben a szakmai kollégium, részben onkológus szakértők közreműködésével megtisztítják a hibáktól. Arra is ígéretet tettek a képviselők, hogy ez a szabályozás nem fog visszamenőleg érvénybe lépni, tehát ha valakinél megkezdtek egy kezelést, az mindaddig részesülhet abban a kezelésben, amíg az neki használ. "Bízom abban, hogy ez a letisztult és valóban a legnagyobb hatékonyságot célzó finanszírozási lista talán csökkenteni tudja a dilemmát" - mondta Pikó. Az Egészségügyi Minisztérium és az OEP képviselői biztosították a jelenlévőket az együttműködéséről, az elvégzendő feladatokat pedig a rendszer 'finomhangolásának' szükségességéhez hasonlították.
A Nemzeti Rákellenes Program 5 évvel ezelőtt megfogalmazott célkitűzésével kapcsolatban prof. dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke elmondta, hogy a rákos halálozások előre meghatározott százalékos csökkentését ilyen módon nem lehet előírni. "Egyrészt folyamatos tanúi vagyunk a rákbetegségek szaporodásának, másrészt az orvostudomány fejlődésének eredményessége sem számítható ki ilyen végpontok kijelölésével" - fogalmazott dr. Szilágyi István, az Országos Onkológiai Intézet szervezési és ellátási osztályának osztályvezetője. Néhány ráktípus esetén azonban megcélozható lenne a halálozások számának gyakorlatilag teljes megszüntetése. Így például méhnyakrákban hazánkban még mindig évente több mint 400 nő veszti életét, míg például Finnországban ez a szám 5 alatt van. (A méhnyakszűrés hazai helyzetéről és a HPV-oltásról olvassa el korábbi anyagainkat: Befejeződött a védőnői méhnyakszűrő mintaprogram, Oltással és szűrővizsgálatokkal a méhnyakrák ellen: Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét, HPV és Méhnyakrák)
A betegek esélyegyenlősége ellen hat, hogy bár a megyei onkológiai centrumok mindegyike jogosult fekvőbeteg-ellátásra, nem jogosult viszont egyes korszerű gyógyszerek járóbeteg-ellátás keretében történő felírására. "Magyarországon az új terápiák és az új gyógyszerek a betegek számára elvben hozzáférhetők. Vannak azonban olyan lépések, amelyek az elvi hozzáférés gyakorlati megvalósulása ellen hatnak. Egyes korszerű gyógyszereket például csak a járóbeteg-ellátás keretén belül lehet felírni, de nem minden megyei onkológiai centrumban, hanem csak 6-8 kiemelt központban. Ebből következik, hogy a beteg néhány havonta akár 100-250 kilométert kénytelen utazni azért, hogy a gyógyszert felírathassa" - mondta dr. Pikó Béla, a Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórháza Megyei Onkológiai Központjának centrumvezető főorvosa.
A fekvőbeteg szakellátás legnagyobb problémája, hogy a rendelkezésre álló pénzt az OEP teljesítmény volumen korlátokhoz (TVK) köti. (A teljesítmény volumen korlát egy olyan szabályozási technika, amelynek keretében az OEP intézményekre lebontva meghatározza, hogy az adott kórház adott időszak alatt a megelőző év azonos időszakában elszámolt költségnek csak a 95%-át kaphatja.) Így előbb-utóbb minden onkológiai központ - minden onkoteam - szembesül azzal a problémával, hogy kevesebb beteget kezeljen-e a drágább, de hatékonyabb, korszerű terápiákkal, vagy minden betegét kezelje az olcsóbb, de nem a legkorszerűbb kezeléssel. Ebből a dilemmából alakult ki az a mára már rutinná vált gyakorlat, hogy az egyes onkológiai centrumok azokat a betegeket, akiknek ellátására már nincsen keretük, mindig eggyel "feljebb" tolják. "Ennek következtében az Országos Onkológiai Intézet olyannyira 'csúcsrajáratódott', hogy ez a gyakorlat tovább már nem folytatható. Új finanszírozási átgondolásra van tehát szükség" - fogalmazott Pikó.
További probléma, hogy egyes korszerű gyógyszerek esetén a finanszírozó nem tudja vállalni a gyógyszer támogatását valamennyi olyan indikációs körben, amelyre a gyógyszert eredetileg törzskönyvezték. Ilyenkor jelenleg a legújabb kutatási eredmények alapján döntenek arról, hogy melyek azok az indikációs körök, amelyek esetén a legnagyobb költséghatékonysággal használható az új szer, vagyis melyik esetben származik a betegnek a legnagyobb előnye a kezelésből. Hogy ebben a kérdésben dönteni lehessen, az OEP elkészítette az úgynevezett Nyilvántartott Daganatellenes Kezelések listáját, amelybe sajnos sok szakmai hiba is bekerült - hangzott el a sajtótájékoztatón. Az OEP képviselői a kerekasztal-megbeszélésen ígéretet tettek arra, hogy ezt az összeállítást részben a szakmai kollégium, részben onkológus szakértők közreműködésével megtisztítják a hibáktól. Arra is ígéretet tettek a képviselők, hogy ez a szabályozás nem fog visszamenőleg érvénybe lépni, tehát ha valakinél megkezdtek egy kezelést, az mindaddig részesülhet abban a kezelésben, amíg az neki használ. "Bízom abban, hogy ez a letisztult és valóban a legnagyobb hatékonyságot célzó finanszírozási lista talán csökkenteni tudja a dilemmát" - mondta Pikó. Az Egészségügyi Minisztérium és az OEP képviselői biztosították a jelenlévőket az együttműködéséről, az elvégzendő feladatokat pedig a rendszer 'finomhangolásának' szükségességéhez hasonlították.
A Nemzeti Rákellenes Program 5 évvel ezelőtt megfogalmazott célkitűzésével kapcsolatban prof. dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke elmondta, hogy a rákos halálozások előre meghatározott százalékos csökkentését ilyen módon nem lehet előírni. "Egyrészt folyamatos tanúi vagyunk a rákbetegségek szaporodásának, másrészt az orvostudomány fejlődésének eredményessége sem számítható ki ilyen végpontok kijelölésével" - fogalmazott dr. Szilágyi István, az Országos Onkológiai Intézet szervezési és ellátási osztályának osztályvezetője. Néhány ráktípus esetén azonban megcélozható lenne a halálozások számának gyakorlatilag teljes megszüntetése. Így például méhnyakrákban hazánkban még mindig évente több mint 400 nő veszti életét, míg például Finnországban ez a szám 5 alatt van. (A méhnyakszűrés hazai helyzetéről és a HPV-oltásról olvassa el korábbi anyagainkat: Befejeződött a védőnői méhnyakszűrő mintaprogram, Oltással és szűrővizsgálatokkal a méhnyakrák ellen: Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét, HPV és Méhnyakrák)
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
