Dr. Szabó András., a Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója (Fotó: Semmelweis Egyetem)A gyermekkori agydaganatok genetikai hátterét térképezi fel a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika most indult kutatása. A mintegy száz beteg bevonásával megvalósuló vizsgálat kiterjed arra is, hogy a felnőtteknél alkalmazott gyógyszerek közül melyek lehetnek hatékonyak a gyermekek esetében is - írja a Semmelweis Egyetem honlapja.
A gyermekkori daganatos és leukémiás megbetegedések közül az agydaganatok a legrosszabb prognózisúak. Az érintettek körülbelül felét sikerül megmenteni, míg más daganatok esetében akár 80-90 százalék is lehet a gyógyulási arány - mondja Dr. Szabó András. A Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója hozzáteszi, a most indult, három éves, várhatóan száznál is több beteg részvételével megvalósuló kutatásukkal az agydaganatok genetikai hátterét igyekeznek feltérképezni, és azt is vizsgálják, hogy a felnőtteknél már alkalmazott, ám gyermekek esetében még nem használt terápiás készítmények közül melyek bizonyulnak hatékonynak ennél a korosztálynál is.
A gyermekkori daganatos megbetegedések szinte kivétel nélkül genetikai eredetűek, vagyis a sejt genetikai szabályozásának valamilyen zavara áll a háttérben. A 3 éves projekt során az összes, korábban itt kezelt agydaganatos beteg gyermek szövettani mintáját feldolgozzák genetikai szempontból, majd ezeket összevetik ugyanazoknak a pácienseknek a nem daganatos mintáival. Azt keresik, hogy hol vannak azok a megváltozott gének, amelyekről feltételezhető, hogy a gyermekeknél még nem alkalmazott, ám a felnőtteknél már hatékony készítményekkel csökkenteni lehet a kóros génaktivitásukat. Természetesen a jövőben a klinikára kerülő betegeket is bevonják majd a kutatásba, de ahhoz, hogy száz felett legyen a résztvevők száma, a korábbi szövetminták elemzésére is szükség van - hangsúlyozza Dr. Szabó András.
Mivel a gyerekkori tumorok esetében a daganatok genetikai eltéréseinek száma sokkal kisebb, mint a felnőtteknél, ezért kisebb esetszámnál is jó eséllyel eredményre jutnak majd kutatás során - mondja Dr. Szabó András, aki arra számít, hogy a kiválasztott minták akár 90 százalékánál is megtalálhatják a genetikai hibát. Így pedig lehetőség nyílhat arra, hogy akár már néhány éven belül egyénre szabottan, a mostaninál hatékonyabban tudják kezelni a pácienseket. Jelenleg ugyanis az agydaganatos betegek egységesen ugyanazt a citosztatikus kezelést kapják, ez azonban csak minden második páciens esetében hatásos. A személyre szabott terápiával ugyanakkor blokkolni tudják a hibásan működő gént, így azok a betegek is meggyógyulhatnának, akik a citosztatikus kezelésre nem reagáltak jól.
Dr. Szabó András elmondta azt is, hogy jelenleg évente 300-350 új daganatos megbetegedést diagnosztizálnak a gyermekek körében, országszerte hét centrumban látják el őket, körülbelül minden második beteg kerül hozzájuk. A gyerekek esetében jobbak a gyógyulási esélyek, mint a felnőtteknél, ez annak is köszönhető, hogy gyorsabban regenerálódik a szervezetük, viszonylag korai stádiumban kerülnek orvoshoz, és az esetek többségében nincsenek egyéb betegségeik, amelyek akadályozzák a beteg kezelését ill. a gyógyulást.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
