Agyi áttétek és egyéb koponyaűri daganatféleségek

Dr. Lapis Károly 2011. április 7.
Megosztás:

Áttéti daganatnak tekintünk minden olyan tumort, amely nem a koponyaüregben található szövetből ered, de mégis az agyban foglal helyet. Az áttétes agyi tumorok gyakoribbak, mint az agysejtekből kialakuló elsődleges agydaganatok. Cikkünkben emellett az egyéb koponyaűri daganatféleségekre is kitérünk.

Az agyban helyet foglaló minden olyan daganat, amely nem a koponyaüregben található szövetekből ered, áttéti daganatnak minősül. Ezek a szervezet más szerveiben képződött rosszindulatú daganatból a vérárammal az agyállományba jutó daganatsejtek helybeli szaporodása révén alakulnak ki. Az agyban gyakoribbak az ilyen áttéti tumorok (metastasis), mint az agyállomány sejtes elemeiből eredő ún. elsődleges agydaganatok.

Leginkább a tüdő-, emlő- és veserákok, valamint a bőr festékes, rosszindulatú daganata (melanoma malignum) képez áttéteket az agyban. Az áttéti daganat mutatkozhat egyedüli (soliter) góc formájában, többnyire azonban több góc, körülírt csomó formájában (multiplex) jelenik meg. Az is előfordul, hogy nem az agyban, hanem a lágyburkokon telepednek meg a vérárammal érkező daganatsejtek. Ez különösen leukémiás, lymphomás betegeknél és kissejtes tüdőrákban szenvedők esetében fordul elő. Az agyi áttétek az elsődleges koponyaüregi daganatokéhoz nagymértékben hasonlító vagy azokéval azonos tüneteket okoznak. Ezek elsősorban a koponyaűri térszűkítő folyamatok szokványos tünetei:fejfájás, görcsrohamok, egyensúlyzavarok.

A tünetek "sokszínűségét" az áttét helye, a tumor kiterjedése, növekedési sebessége határozza meg. Ha olyan betegek esetében jelennek meg agyi folyamatra utaló tünetek, akiknek a kórelőzményében rákos elváltozás van vagy volt, ott elsősorban agyi áttét lehetőségére gondol az orvos. Ebben az esetben is elvégeznek azonban minden szükséges vizsgálatot a szakemberek, ami a pontos diagnózis felállításához szükséges, kizárva az elsődleges agydaganat lehetőségét is.

Mint ismeretes, manapság a koponya mágneses rezonanciás (MRI) vizsgálata a legmegbízhatóbb eljárás a koponyaüregi daganatok, de különösen a gyanított agyi áttétek kimutatására. Ezzel a módszerrel olyan agyi folyamatok is észrevehetők, amelyek computertomográfiás (CT) vizsgálattal fel sem deríthetők. Ami az agyi áttétek kezelését illeti, sebészi és ún. sugársebészeti beavatkozások jönnek számításba. A döntést az elváltozás nagysága, helye, a tünetek jelentkezésének gyorsasága és azok intenzitása befolyásolja.

A kezelés eredménye nagymértékben függ a beteg életkorától, általános egészségi állapotától és attól, hogy a beteg szervezetében található-e máshol is áttét
vagy sem. Fiatal, jó általános egészségi állapotban lévő beteg esetében - az agyi áttét miatt - agresszívebb kezelés is alkalmazható.

Egyéb koponyaűri daganatféleségek

Ezek egyike a craniopharingeoma, amely a koponyaüreget a garat felső részével összekötő, majd később elzáródó járat maradványából (Rathke tasak) indul ki. Laphám jellegű, jóindulatú daganat. Problémát oly módon okoz, hogy növekedése során nyomja az agyalapi mirigyet (hypophysis), és így gátolhatja az abban folyó hormontermelést. Előfordulási gyakorisága a koponyaűri daganatok 1%-a. Ezen csoport tagjai - a tobozmirigy környékén vagy a gerinccsatornában, több különböző szövetféleségből felépülő, betokolt, jól körülírható daganatok - a teratomák is. A gerinchúr lefutása mentén visszamaradt, embrionális sejtcsoportokból kiinduló chordoma és a zsírszövet eredetű lipomák is e csoportba tartoznak. Hasonlóképpen ide tartoznak a koponyát, gerincoszlopot felépítő csontokból, porcokból eredő jóindulatú csont-(osteoma), porc- (chondroma), valamint a rosszindulatú csont- (osteosarcoma) és porc- (chondrosarcoma) tumorok. Ezeket azonban a daganatok osztályozása során többnyire nem sorolják (joggal) az agydaganatok csoportjába.

A koponyaüregben ciszták (cysta) is előfordulnak. Növekedésük során a térszűkítő daganatokéhoz hasonló tüneteket okozhatnak, holott nem is valódi tumorokról van szó. Ilyenek az epidermoid és a dermoid ciszták. Előbbiek gyakoribbak. Mindkettő jóindulatú elváltozás, amennyiben azonban nem teljes egészében távolítják el azokat, idővel kiújulhatnak.

Epidermoid ciszta többnyire az agyban fordul elő, és a középkorúak betegsége. A dermoid ciszta viszont a gerincben és a 10-20 éves fiatalokban jelentkezik. Az agyban a dermoid ciszta leginkább 10 évesnél fiatalabb gyermekekben fordul elő.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Hírek az Avemarról: