Az agydaganat diagnózisa

Dr. Lapis Károly 2011. szeptember 25.
Megosztás:

Milyen vizsgálati módszerekkel mutathatóak ki az agydaganatok? Mire jó a CT és az MRI-vizsgálat? Cikkünkben - az egyéb diagnosztikai vizsgálatok mellett - azt is bemutatjuk, hogy miként zajlik a szövetmintavétel.

Ha az orvosi vizsgálat során agydaganat vagy más agyi térfoglaló folyamat lehetőségének gyanúja merül fel, úgy a beteg alapos ideggyógyászati vizsgálatára kerül sor. Ezt követik a műszeres vizsgálatok, amelyeknek napjainkban számos formája használatos.

CT-vizsgálat, MRI-vizsgálat

Végezhetnek hagyományos röntgenvizsgálatokat, de napjainkban agydaganat gyanúja esetén rendszerint computeres axiális tomográfiás (CT vagy CAT) vagy mágneses rezonanciás (MRI) vizsgáló eljárásokat alkalmaznak. Legcélszerűbb a koponya mágneses rezonanciás vizsgálatát elsőként elvégezni, kontrasztanyag alkalmazásával és anélkül is! A nagyon rosszindulatú gliomák a mágneses rezonanciás (MRI) felvételen fokozott árnyékú góc(ok) formájában jelennek meg. A kevésbé agresszív gliomák árnyékfokozódást nem eredményező károsodás formájában láthatók. Amennyiben mágneses rezonanciás vizsgálatra nincs lehetőség, akkor computertomográfiás - lehetőleg árnyékfokozott (CT- scan) - eljárás az ajánlott. Ez a daganatban lévő meszesedést a mágneses rezonanciás vizsgálatoknál jobban kimutatja. A kevésbé agresszív gliomák és különösen a hátsó koponyagödörben meghúzódó daganatok viszont ezen eljárással nehezebben diagnosztizálhatók.

A mágneses rezonanciás vizsgálatot zavarja minden vastartalmú fémtárgy, pl: karóra, illetve a mágneskártya is. Olyan beteg, akinek pacemaker, műbillentyű, protézis stb. vagy baleset kapcsán fémtárgy került (golyó) a szervezetébe, és azt nem távolították el, mágneses rezonanciás készülékkel nem vizsgálható.

Az agydaganat diagnózisára szolgáló egyéb vizsgálatok

Szükségessé válhatnak egyéb vizsgálatok is, mint az erek kontrasztanyagos röntgenvizsgálata (angiographia), gerinccsapolás (cerebrospinalis folyadék -liquor-levétele) ún. lumbal-punctio-val, amelyet érzéstelenítés mellett végeznek. A levett folyadékból készített kenetek mikroszkópos vizsgálatával a daganatsejtek esetleges jelenlétét állapítják meg. Szükséges továbbá a felderített daganatból történő mintavétel is mikroszkópos vizsgálat céljára. Pontos diagnózis a daganatból vett szövetminta mikroszkópos elemzése után állítható fel. Az elvégzett vizsgálatok eredményei alapján határozhatók meg a tumor
tulajdonságai. Ezek ismeretében történik a betegség leküzdésére legalkalmasabbnak vélt terápia megválasztása. A szóban forgó vizsgálatok eredményei alapján ítélhető meg leginkább a beteg életkilátása és életminőségének várható alakulása is.

Szövetmintavétel

A szövetminta vételének többféle módja van. Egyik esetben a sebész - a daganat elhelyezkedésének ismeretében - a hajas fejbőrön megfelelő helyen bemetszést végez. Vékony fúróval átfúrja a koponyacsontot, majd ezen keresztül bevezeti a fecskendőre szerelt vékony tűt a daganatos agyállományba. Ezután megszívja a fecskendőt, és a szívás hatására vékony szövethenger kerül a tű belsejébe. Ezután kihúzza azt, a szövethengert az előkészített rögzítőfolyadékba fújja. A minta kórszövettani laboratóriumba kerül, ahol az így nyert anyagokból keneteket, metszeteket készítenek. A megfestett kenetek, metszetek gondos mikroszkópos vizsgálatával állapítják meg, hogy a minta jó- vagy rosszindulatú, s milyen szövettani típusú daganatból származik. Ezek ismeretében kezdik meg a megfelelő kezelést.

Kisebb kiterjedésű vagy mélyen az agyállományban elhelyezkedő daganat esetén az ún. sztereotaktikus biopsziás mintavételt alkalmazzák. Ez az eljárás annyiban különbözik a korábban leírtaktól, hogy a tű irányítását képalkotó vizsgáló módszerek segítik. A computertomográfiás és/vagy mágneses rezonanciás képeken a vizsgálatot végző szakember látja és ellenőrzi a tű útját. Ily módon biztosan a megfelelő helyről nyeri a szövetmintát. Előfordul az is, amikor a daganat eltávolítása közben vesz szövetmintát a sebész. Az agytörzsben elhelyezkedő daganatok esetében az is lehetséges, hogy nem tudnak szövetmintát venni még fenti eljárással sem. Ennek az a magyarázata, hogy az a szomszédos, még egészséges agyállományban elhelyezkedő, életfontosságú feladatokat irányító központok károsodását eredményezné. Ilyenkor műszeres vizsgálatokkal igyekeznek minél pontosabb diagnózishoz jutni.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Hírek az Avemarról:

Ajánló