Az agydaganat kezelése

Dr. Lapis Károly 2011. március 29.
Megosztás:

Hogyan zajlik az agydaganatok kezelése és milyen főbb lehetőségek vannak erre? Mi a sebészeti beavatkozás, illetve a sugár- és kemoterápiás kezelések célja? Cikkünkből az is kiderül, hogy miért nagyon nehéz az agy rosszindulatú daganatainak eredményes kezelése.

Az agydaganatok kezelésében - legyenek azok elsődleges, áttéti, jó- vagy rosszindulatúak - sebészi, sugár- és kemoterápiás eljárás valamelyikét, vagy azok kombinációját alkalmazzák.

A jóindulatú daganatok többségében a sebészi beavatkozás önmagában megoldást jelenthet. A rosszindulatú és a kiújuló daganatok (recidiva) esetében viszont rendszerint mindhárom kezelési mód alkalmazására és a bennük rejlő lehetőségek kihasználására sor kerül. A terápia megválasztását a következő tényezők határozzák meg: a daganat típusa, elhelyezkedése, annak stádiuma, a beteg általános egészségi állapota. A vizsgálati eredmények alapján az idegsebészből, radiológusból, onkológusból, belgyógyász és patológus szakorvosokból álló orvoscsoport - adott betegnél - javaslatot tesz az egyénre szabott terápiára. Megfelelő magyarázat kíséretében ismertetik a beteggel, hogy végső döntésre vele egyetértésben kerül sor.

A rosszindulatú és különösen a kiújuló daganatok esetében immunterápiát is alkalmazhatnak. Néhány - erre szakosodott és engedéllyel rendelkező intézetben - új terápiás eljárások kidolgozása és kipróbálása folyik. A beteg az esetleges előnyökről és főként a kockázatokról kapott megfelelő tájékoztatás után, önkéntes alapon, saját felelősségére kérheti, hogy nála is alkalmazzák a kipróbálás alatt álló kezelési módot. Bármikor - minden indoklás nélkül - jelezheti a vizsgálatból való kilépésének szándékát.

Sajnos azt is tudni kell, hogy a rosszindulatú agytumorok (pl. a gliomák, az áttéti és kiújuló daganatok) esetében az alkalmazott terápia ugyan javulást eredményezhet, jobb lesz a beteg állapota, életminősége, végleges gyógyulás azonban nem várható. Jó, ha a beteg és közvetlen hozzátartozói számára a vizsgálatot vezető orvosok elmondják ennek okait. A leírtak azzal magyarázhatók, hogy a daganatok többnyire beszűrik a környező, még épnek látszó vagy a nem operálható, életfontosságú feladatokat ellátó agyterületeket. Ezért sebészileg a daganat maradéktalanul nem távolítható el. Sok esetben sajnos a daganatsejtek eleve ellenállóak a sugár- és kemoterápiás kezelésekkel szemben is, vagy gyakrabban a kezelés során válnak érzéketlenné, rezisztenssé azokkal szemben.

Az agydaganatok kezelésének céljai

Az alábbiakban összefoglaljuk az agydaganatok kezelésére alkalmazott terápiás eljárások céljait:

  • Sebészeti beavatkozással eltávolítani a daganatot, lehetőleg teljes egészében. Ez a jóindulatúak esetében rendszerint sikerül, a rosszindulatú agydaganatok esetében sokszor nem. Ilyenkor lehetőség szerint minél többet igyekeznek kimetszeni azokból, hogy kevesebb daganatsejt maradjon vissza.
  • A sugár- és kemoterápiás kezelés célja, hogy a visszamaradt daganatsejtekből minél többet elpusztítsanak és az el nem pusztított daganatsejtek szaporodását megakadályozzák vagy legalább késleltessék azt. Ezzel mintegy nyugalmi állapotban tartják a daganatot. Ezt úgy érik el, hogy sugárterápiás módszerekkel és kemoterápiás készítmények alkalmazásával akadályozzák a sejteknek a sejtszaporodáshoz vezető ciklusba lépését. Amennyiben ez nem sikerül, akkor arra törekednek, hogy legalább késleltessék vagy megzavarják a sejtciklust, mert csak így lassítható a daganat növekedése és terjedése.

Az agy rosszindulatú daganatainak eredményes kezelése bonyolult és rendkívül nehéz feladat, több okból is:

  • A daganat ritkán távolítható el műtétileg egészben és maradéktalanul, annak a környezetét beszűrő (infiltrativ) növekedése és/vagy életfontosságú központok közelsége miatt.
  • A daganatos sejtek egyik fontos jellemzője, hogy egy adott időpontban jelentős hányaduk a sejtszaporodáshoz vezető ún. sejtciklusban (nem nyugvó állapot) van. Az ilyen ciklusban lévő sejtek összességét növekedési frakciónak hívják. Rosszindulatú folyamat esetében a daganatot alkotó sejtek akár 20%-a is a sejtciklus növekedési frakciójában lehet. A daganatsejt megkettőződéséhez vezető sejtciklus hossza 2-5 nap. Igaz viszont, hogy az osztódás során képződő daganatsejtek 80-90%-a magától elpusztul. Ezt a genetikailag kódolt jelenséget ún. programozott sejthalálnak (apoptosis) nevezik. Még így is a daganat tömege 7 nap alatt mintegy kétszeresére nőhet. Azt az időtartamot, amely alatt a daganat tömege megkétszereződik, megkettőződési időnek (doubling time) mondják. Ezt a sajátos daganatnövekedési ütemet a kezelési mód megválasztásánál figyelembe kell venni. Tudni kell, hogy az alkalmazott terápia akkor lehet eredményes, ha a daganatsejteket az élet- és sejtciklusuk azon fázisában éri, amelyekben azok a károsító behatások iránt a legérzékenyebbek.
  • Gondot okoz, hogy a daganatokban, különösen a kiújulókban (recidiva), többféle, a kezelés iránt különböző érzékenységű, sőt azok iránt ellenálló (rezisztens) daganatsejt-populáció lehet jelen.
  • Probléma az is, hogy a daganat mintegy "kinövi" a táplálását biztosító érhálózatot. Így a daganatos góc közepén helyet foglaló sejtek tápanyag- és oxigénellátottsága nem kielégítő, de ez a túlélésükhöz elegendő. Viszont az ilyen oxigénszegény környezetben lévők (hypoxiás sejtek) ellenállók a besugárzással, sőt a kemoterápiás szerek jelentős részével szemben is.
  • Az is további nehézséget jelent az agydaganatok kemoterápiás kezelésével kapcsolatban, hogy a rendelkezésre álló daganatellenes szerek jelentős része az ún. vér-agy gáton nem jut keresztül. Így daganatgátló hatásuk az agyban - hacsak valamilyen beavatkozással ezt a bizonyos gátat mesterségesen át nem törik - nem érvényesül.

Ezekkel magyarázható, hogy a központi idegrendszer rosszindulatú daganatainak kezelésében a fentebb említett három kezelési mód kombinált alkalmazása vált általánossá a klinikumban.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Hírek az Avemarról:

Ajánló