Az agydaganat sugárkezelése

Dr. Lapis Károly 2011. március 29.
Megosztás:

Az agydaganatok sugárkezelésének kétféle formája van: a külső besugárzás és a célzott besugárzás, másnéven sugársebészet. Ez utóbbinak is többféle típusa létezik, így ismert a sztereotaktikus sugárterápia vagy frakcionált sugársebészet, és egy újabb módszer, a protonnyalábbal történő sugárterápia. Cikkünkben a sugárterápia mellékhatásait is összefoglaljuk.

Ezen terápiás eljárás vezérlő elve: úgy elpusztítani a daganatsejteket, hogy az ép szöveteket minél csekélyebb sugárhatás érje és azok lehetőleg ne károsodjanak. A daganatok sugárterápiájának többféle módja alakult ki és kerül alkalmazásra.

Külső besugárzás

Az egyik mód a hagyományos külső besugárzás. Ennek során a daganatsejtek elpusztításához szükséges, de a környező ép szövetek által még elviselhető sugármennyiséget több kisebb adagra felosztva (frakcionáltan) juttatják a beteg területre. A daganattól beszűrt területet és környezetét naponta kezelik, több héten keresztül. A besugárzások száma a daganat típusától függően 10-30 is lehet. Az esetenkénti kezelés természetesen csak néhány percig tart.

Az alkalmazott módszer alapját az a tapasztalati tény adja, hogy a besugárzás ugyan mind a daganatos, mind a normál sejteket károsítja, de az ép sejtek hamarabb felépülnek, gyorsabban tudják kijavítani az elszenvedett károsodást, mint a beteg társaik. Amikor a beteg a következő sugárdózist kapja, addigra a normál sejtek már kiheverik az elszenvedett károsodást, ezzel szemben a daganatsejtek még nem, így azok a következő sugárdózistól még jobban károsodnak. A sugáradagok okozta felhalmozódó károsodások a daganatsejtek többségének pusztulását eredményezik. Ily módon a daganatos sejtek mintegy 98%-a ténylegesen elpusztítható.

Célzott besugárzás (sugársebészet)

A daganatsejtek sugárzással történő elpusztításának másik módja az, hogy a tumort egyidejűleg több irányból, nagy dózissal, célzottan sugározzák be. Ezt a kezelési módot sugársebészetnek (radiosurgery) nevezik. Az ilyen besugárzás ugyanis olyan, viszonylag gyors eredménnyel jár, mintha a daganatot műtétileg távolítanák el. A korszerű sugárforrásokból (gyorsítókból / linearis accelerátor/ LINAC és kobalt-ágyukból) a daganatra irányított intenzív besugárzást gammakésnek is nevezik, mivel az a daganatos szövettömeg nagy részének viszonylag gyors - néhány napon belül lezajló - elpusztulását eredményezi. Ezt az eljárást olykor a hagyományos frakcionált besugárzással
kombináltan alkalmazzák.

Sztereotaktikus sugárterápia (frakcionált sugársebészet)

Újabban olyan kezelésmódot is alkalmaznak, amely az előzőkben ismertetett mindkét besugárzási mód előnyeit kihasználja, miközben a normál sejteket, szöveteket jobban kíméli.Ezt sztereotaktikus sugárterápiának vagy frakcionált sugársebészetnek nevezik. A fenti célt úgy érik el, hogy előzetesen képalkotó vizsgálóeljárásokkal adatokat gyűjtenek a daganat pontos kiterjedéséről, annak "alakjáról". Az így kapott adatok alapján számítógépen modellezik a daganattól beszűrt agyállomány "alakját". Ennek megfelelően előre megtervezve szabják meg - különböző közbeiktatott lemezekkel - a sugárnyalábok útját és azok "formáját".

Ennek a módszernek egy fejlettebb változata az ún. háromdimenziós konformális sugárterápia. Ennek az a lényege, hogy a számítógéppel irányított képalkotó eszközökkel a daganatról és a környezetéről nyert információk alapján a daganat alakjának megfelelő háromdimenziós kép készül. A szimulációs kép alapján azután több oldalról irányítanak sugárnyalábokat a daganatra úgy, hogy azok minél pontosabban lefedjék a daganatos szövettömeg alakját és lehetőleg ne érjék a környező ép szöveteket. A pontos irányítás által védik a daganatkörnyéki normál agyszövetet a sugárkárosodástól.

Protonnyalábbal történő sugárterápia

A sugárterápia másik újabb módja az ún. protonnyalábbal történő sugárterápia. Ez esetben a protonok szolgálnak sugárforrásként. Az alkalmazott módszernek az az előnye, hogy a protonok áthaladnak a normál agyszöveten anélkül, hogy azt károsítanák. A sugárterápiában részesült betegeknél a besugárzás hatásosságának ellenőrzése miatt általában MRI-vizsgálatra kerül sor a kezelés végén, majd 2-4 hetenként.

A sugárterápia mellékhatásai

Mellékhatásai ennek a terápiának is vannak. A frakcionált besugárzás esetén az első kezelések után közvetlenül nem jelentkeznek. Hányinger, fáradtságérzés, fejfájás azonban - különösen nagyobb sugárdózis után - már néhány órán belül felléphet. A fejfájás gyógyszeresen kezelhető. Fáradtságérzés miatt a beteg a sugárterápia alatt fokozott pihenésre szorul. A sugárterápia esetén is igen gyakori a hajvesztés. Néhány hónap elteltével a haj rendszerint újra kinő. A sugárzástól érintett bőrfelület is károsodást szenved. A besugárzott bőrfelület vörössé, szárazzá és érzékennyé válik. Olykor a besugárzás agyduzzanatot idéz elő, amely fejfájást, fokozott koponyaűri nyomást okoz. Gyógyszerek - szteroidok - alkalmazásával enyhíteni tudják a tüneteket.

Az agyvizenyő - a vele járó koponyaűri nyomásfokozódás, fejfájás mellett - súlyosabb következményekkel is járhat, epilepsziás görcsrohamokat és akár a beteg halálát is okozhatja. Előfordul az is, hogy a kezelt betegeknél vérrögösödés és érgyulladás (thrombophlebitis) fejlődik ki. Sajnos olykor az is bekövetkezhet - különösen a hagyományos besugárzási módszerek alkalmazásakor -, hogy az egészséges agyszövetnek a sugárzás által érintett területe elhal, ún. necrosis lép fel. Az ilyen súlyosabb szövődmények manapság rendkívül ritkák. A sugárterápia alkalmazásából a betegek számára olyan előnyök származnak, amelyek messze meghaladják a kockázatok mértékét, a sugárterápia elmaradása pedig súlyos következményekkel járhat. Fontos, hogy a beteg figyeljen magára, és az észlelt rendellenességeket azonnal jelezze a kezelőorvosának vagy az ápolószemélyzetnek.

A jelentkező panaszok orvosolhatók, enyhíthetők, a megmaradókat pedig esetenként az életmódra vonatkozó orvosi tanácsok követésével lehet elviselhetőbbé tenni.

Néhány szóban említést kell tenni a gyermekeknél alkalmazott sugárterápia esetleges mellékhatásairól és annak kockázatairól. A besugárzás károsíthatja az agyalapi mirigyet (hypophysist), amelynek következtében növekedési zavar, a látás elvesztése és tanulási problémák léphetnek fel. Emellett az agy gyermekkorban történő besugárzása megnöveli második daganat kialakulásának kockázatát is.

A sugár- és kemoterápia kombinált alkalmazása során fellépő mellékhatások

A kombinált kezelések során a mellékhatások gyakrabban és súlyosabb formában jelentkeznek.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Hírek az Avemarról:

Ajánló

Ajánló