Alapvető tudnivalók az idős betegek daganatainak kezeléséről

A daganatos beteg kezelésének általános céljai

• A beteg meggyógyítása, teljes rehabilitációja.
• Amennyiben a daganatos folyamat jellege, kiterjedése miatt a végleges gyógyulás esélye csekély, cél a beteg élettartamának meghosszabbítása a lehetőség szerint legjobb életminőség megőrzésével.
• A daganatos betegség visszaszorítása, a daganat(ok) méretének, kiterjedésének csökkentése.
• A daganatos betegség által okozott panaszok, tünetek enyhítése, az életminőség javítása.

A kezelés célját a beteg állapotának, a daganat sajátosságainak, kiterjedésének részletes elemzése után lehet meghatározni. Korlátozott kiterjedésű, kezelésre jól reagáló daganat és jó általános állapot esetén lehet a maximális célt, a beteg meggyógyítását és teljes rehabilitációját célként kitűzni. Rossz állapot, kiterjedt betegség esetében sajnos gyakran csak a beteg életminőségének javítása, fájdalmainak enyhítése lehet a kezelés célja.

Máshogyan kell-e kezelni az idős betegek daganatát, mint a fiatalokét?

A válasz kettős: nem és igen egyszerre! Az idős betegek daganatát ugyanazokkal a módszerekkel lehet és kell kezelni, mint a fiatal betegekét. Az idősek rákja hasonlóan reagál a sugárkezelésre, gyógyszeres kezelésre - daganatölő citotoxikus, növekedést gátló citosztatikus és hormonkezelésre -, mint a fiatalok betegsége.

A kezelés megtervezésénél, végrehajtásánál mindenképpen figyelembe kell venni az idős szervezet sajátosságait, tűrőképességét, regenerációs képességeit. Bármely daganatellenes kezelés megkezdése előtt öregkorban még gondosabban kell felmérni a szervezet állapotát, az egyes szervrendszerek (keringés, máj- és vesefunkció, vérképzés) működését, mint fiatal korban.

Az idős betegek kezelése sokkal gyakrabban történik egyénre szabott módon, mint fiataloknál, akik kezelése az esetek döntő többségében kezelési ajánlások (protokollok) szerint történik.

Érdemes-e, és hány éves korig szabad (kell) kezelni az idős emberek rákbetegségét?

A kérdés megválaszolásához érdemes elemezni az idősek életkilátásait.

Az Egyesült Államokban történt felmérések szerint a 70 éves egészséges nők várható átlagos élettartama további 15,7 év, a 80 éves, egyébként egészséges nők várható átlagos élettartama további 8,6 év, míg 85 éves korban átlagosan további 3,4 év. Az esetek többségében a jó általános állapotú idős emberek teljes értékű, kiváló életminőségű, a társadalom és a családok számára is hasznos életet élnek. Nem lehet kérdés tehát, hogy a régebbi nézetet, miszerint 70 éves kor felett aktív onkológiai beavatkozást nem indokolt végezni, meg kellett változtatni.

A kezelés nélkül hagyott daganatos betegség 70, de akár 80 éves kor felett is jelentős élettartam-csökkenést okozna. Amennyiben a daganat kezelése siker reményével kecsegtet, és az idős beteg a terápia elviselésére alkalmas állapotban van, a betegség kezelését meg kell kezdeni.

Az orvostudomány, különösen az onkológia az egyes kezelési módok, gyógyszerek hatását jól megtervezett klinikai vizsgálatok, összehasonlító elemzések alapján méri fel. Az utóbbi évekig sajnálatos módon az idős, 70 év feletti betegek kezelési eredményeinek felmérésével csak kevés klinikai vizsgálat foglalkozott. A klinikai vizsgálatok többségében csak 70 év alatti életkorú betegek vehettek részt, így öregkorú betegek kezelésében csak viszonylag kevés, statisztikai módszerekkel is jól kiértékelhető klinikai vizsgálati adattal rendelkezünk.

Az utóbbi évek, évtized tapasztalatai alapján az idős betegek a megfelelő módon megtervezett daganatellenes kezelést ugyanolyan jól tűrik, mint fiatalabb betegtársaik.

Minden idős beteget kell (szabad) daganatellenes kezelésben részesíteni?

Az idős és öregkorú emberek általános állapotuk, fennálló betegségeik, az egyes szervek működése és szociális helyzet szempontjából igen változó sajátosságokkal rendelkeznek. Az egészségi állapot szempontjából az egyes emberek közötti különbségek idős- és öregkorban sokkal nagyobbak, mint fiatalok esetében. A kezelési döntés meghozatala előtt feltétlenül pontosan értékelni kell a daganatos beteg általános állapotát, szervi működéseit és szociális helyzetét is. A döntés megkönnyítéséhez a betegek állapot szerinti csoportosításával próbálkoznak. A betegeket 4 csoportba sorolják.

1. csoport:
   
   • Teljesen független, önellátó
   • Jól megbirkózik a mindennapi élet feladataival
   • Nincs súlyosabb szervi betegsége
2. csoport:
   
   • Részben független, nem teljesen önellátó
   • Nehezen birkózik meg a mindennapi élet feladataival
   • Jelentős, de nem életet veszélyeztető kísérő betegsége van, ami szervműködési zavarokat okoz
3. csoport:
   
   • Gyengeség, elesettség
   • Nem képes megbirkózni a mindennapi élet feladataival
   • Rokkant
4. csoport
   
   • Függőség - teljes ellátásra szorul
   • Halálhoz közeli állapot

A betegek csoportokba sorolásának megkönnyítésére pontrendszereket dolgoztak ki. Az első csoportba sorolható idős rákbetegek kezelésre alkalmas állapotban vannak, akár agresszív daganatellenes beavatkozás is végezhető (műtét, sugárkezelés, kemoterápia). A második csoportban óvatosabb daganatellenes kezelés, kevésbé agresszív kemoterápia, hormonális kezelés végezhető. A harmadik és negyedik csoportban elsősorban csak támogató kezelés - fájdalomcsillapítás, keringés- és légzésjavító kezelés, étvágyjavítók, roboráló szerek adása - szükséges. Amennyiben az adott betegségben hatékony, a harmadik csoportban hormonális gyógyszeres kezelés szóba jöhet.