Daganatos betegek számára is ajánlottak a koronavírus elleni vakcinák

Fotó: Wikimedia CommonsFotó: Wikimedia Commons
Illyés András 2021. március 25.
Megosztás:

A koronavírus elleni vakcinák biztonságosságával kapcsolatban sok kérdés merült fel az elmúlt fel az elmúlt hetekben, eddig azonban nem ismert olyan nem kívánt, súlyos, tömegesen előforduló mellékhatás, ami közvetlenül a védőoltással lenne összefüggésbe hozható. A daganatos betegekben természetesen felmerülhet, hogy nekik még elővigyázatosabbnak kell lenniük, ezért megkérdeztük dr. Falus András immunológus szakembert, hogy van-e olyan körülmény, amelyre a daganatos betegeknek külön érdemes odafigyelniük a vakcina beadatásakor.

Az Országos Onkológiai Intézet honlapján olvasható részletes tájékoztató egyértelműen amellett foglal állást, hogy a koronavírus elleni védőoltás nem jelent kockázatot a daganatos betegeknél sem.

Az anyag részletesen bemutatja a Magyarországon jelenleg elérhető védőoltások hatásmechanizmusát, és egyedül a Szputnyik V oltóanyag esetében jegyzi meg, hogy az egyelőre nem javasolt a jelenleg kezelés (kemoterápia) alatt álló daganatos betegek számára.

"A Szputnyik V vakcina - a daganatos betegekkel kapcsolatos tapasztalatok hiánya miatt - olyan pácienseknek adható, akik az immunrendszer működését csökkentő kemoterápiát még nem kezdték el, vagy már befejezték, és az oltás és a kemoterápia között legalább 1 hónap eltelt, valamint a fehérvérsejtszám rendezett. Kezelőorvossal való konzultáció alapján tehát a Szputnyik V vakcina is felvehető" - olvasható a tájékoztató legújabb, a napokban módosított változatában.

Miért javasolják az oltás beadatását a szakemberek?

Az Országos Onkológiai Intézet anyaga felhívja rá a figyelmet, hogy a rosszindulatú daganattal diagnosztizált betegeknél - az eddigi megfigyelések alapján - nagyobb a kockázata a COVID-19 által okozott súlyos megbetegedésnek, különösen a vérképzőszervek és a tüdő rosszindulatú daganatainál, illetve az áttétes betegségeknél. Az idősebb, egyéb társbetegségekkel (magas vérnyomás, cukorbetegség, stb.) rendelkező daganatos betegeknél pedig fokozottabb az esély a vírus okozta súlyos szövődmények kialakulására.

A szakemberek emiatt mindenképp ajánlottnak tartják a védőoltás beadatását, hiszen az oltás nem jelent kockázatot daganatos betegeknél sem, azonban elmaradása és a COVID-19 fertőzés, illetve annak szövődményei jóval nagyobb veszélyt jelentenek a betegekre.

Előfordulhatnak-e mellékhatások?

Az oltások utáni mellékhatások teljesen természetesek, és ez a koronavírus elleni vakcinák esetében is így van. Oltási reakció lehet a fájdalom és a duzzanat a beadás helyén, fáradtságérzés, fejfájás, émelygés, izomfájdalom, ízületi fájdalom, hidegrázás, láz, esetleg bőrpirosodás az injekció beadásának helyén. Nagyon ritkán előfordulhatnak megnagyobbodott nyirokcsomók, rossz közérzet, végtagfájdalom, álmatlanság, esetleg viszketés az injekció beadási helyén. A második oltást követően a tapasztalatok alapján erőteljesebb mellékhatások jelentkezhetnek (láz, levertség, fejfájás), jelezve az immunrendszer fokozottabb működését, de ezek általában 24 órán belül megszűnnek.

Mindezek ellenére, lehet-e bármilyen jogos aggodalmuk a daganatos betegeknek, például az előre jelenleg még nem látható, csak hosszabb távon jelentkező mellékhatásokkal kapcsolatban? Dr. Falus András erről a következőket mondja: "Mivel többféle oltás is létezik, mindegyik eset más, de az én véleményem szerint egyik oltás esetében sem kell hosszabb távon jelentkező mellékhatásoktól tartanunk. Különösen így van ez a BioNTech/Pfizer mRNS-alapú oltásával, amelynél a legtöbben tartanak az esetlegesen nem ismert, hosszabb távú mellékhatásoktól. Sokan hiszik így, hogy itt egy teljesen újfajta, korábban még ki nem próbált technológiáról van szó, ez azonban egyáltalán nem igaz. Évek óta zajlanak ezekkel a típusú vakcinákkal klinikai vizsgálatok, csak nem fertőző betegségekkel szemben, mint amilyen az új típusú koronavírus, hanem daganatok esetében. Nagyon röviden összefoglalva, az oltások egyetlen esetben sem jelentenek nagyobb veszélyt a vírusfertőzésnél, és nagy valószínűséggel állítható, hogy hosszabb távon sem fognak fellépni nem kívánt mellékhatások. Ritka esetekben persze előfordulhat ilyen, mint ahogy a gyógyszerek vagy az oltások által kiváltott anafilaxiás reakció is előfordul, négymillióból nagyjából egyetlen esetben. Egy másik példát is említenék: az aszpirin szedése következtében is kialakulhat gyomorvérzés, a statisztikai adatok alapján ez azonban 500 000 esetből mindössze egyszer történik meg."

Egy másik jogos kérdés - ami az AstraZeneca vakcinájával kapcsolatban merült fel - hogy okozhat-e az oltás trombózist. Nemrég több esetben is beszámoltak róla, hogy az AstraZeneca vakcinájának beadását követően néhány betegnél vérrögképződés indult be az agyban (ez az úgynevezett agyi vénás szinusztrombózis, röviden CVST). Az észak-németországi Greifswald Oktatókórház kutatói szerint az történt, hogy az AstraZeneca vakcinája aktiválta a véralvadásban szerepet játszó vérlemezkéket, és feltételezésük szerint ez vezetett a kóros állapothoz. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) hivatalos határozatot adott ki arról, hogy az AstraZeneca vakcinája nem okoz megnövekedett trombózisveszélyt, de ők sem tudták kizárni az összefüggést két ritka vérrögképződéses állapottal, az agyi vénás szinusztrombózisos és a disszeminált intravaszkuláris koagulációs (DIC) esetekkel.

Dr. Falus András ezzel kapcsolatban elmondta: "Nagyon kicsi a valószínűsége - bár teljes mértékben természetesen nem kizárható - hogy ok-okozati összefüggés álljon fenn az oltás és a trombózisos esetek között. Az új típusú koronavírusról azonban ismert, hogy trombózist válthat ki, ezért is van az, hogy amikor valaki ezzel a fertőzéssel kórházba kerül, akkor véralvadásgátló anyagot, heparint adnak neki. Az, hogy az említett agyi trombózisos esetek épp az oltás beadása után jelentkeztek, csak egy véletlen időbeli egybeesés. A számokat pontosan ismerem: 17 millió ember kapott eddig AstraZeneca oltást, és közülük mindössze 32 esetben jelentkezett az oltás beadását követően valamilyen típusú trombózis. De nagyon nagy valószínűséggel nem az oltás miatt, hanem valamilyen más okból. Az átlagpopulációra vonatkozó adatokból tudjuk, hogy ennyi esetben koronavírus-fertőzés nélkül, egyéb okokból is jelentkezhet ennyi trombózisos eset. Olyat ezen a területen szinte sosem állíthatunk, hogy valami teljes mértékben kizárható lenne, azt azonban igen, hogy egy bizonyos típusú mellékhatásnak elenyészően kicsi a valószínűsége."

Eltérhet-e a daganatos betegek immunreakciója az átlagostól?

Az Országos Onkológiai Intézet tájékoztatója a daganatos betegekkel kapcsolatban megállapítja: "A daganatellenes kezelések alatt (kemoterápia, sugárkezelés, immunterápia) végzett vakcináció az oltási mellékhatások előfordulásának rizikóját nem növeli, azonban előfordulhat, hogy esetlegesen nem megfelelő immunválaszt, és így a védettség kialakulásának elmaradását eredményezheti. Különösen igaz ez a vérképzőszervi daganatos megbetegedések (leukémiák, limfómák) miatt kezelt, illetve az immunszupressziós (az immunrendszer működését csökkentő) terápia alatt levő betegek esetében. A kemoterápiában részesülő betegeknél a keletkező antitestek aránya esetleg alacsonyabb lehet, mint az átlag populációban, kivételt képeznek azok a betegek, akik PD-1/PD-L1 immunterápiát kapnak, itt erőteljesebb immunválasz várható."

Dr. Falus András kérdésünkre szintén megerősítette mindezt: "Abban az esetben, ha a daganat jelenléte miatt gyengül az immunrendszer működése, mint például a vérképzőszervi daganatos betegségek esetében, ott előfordulhat, hogy az oltás által kiváltott immunreakció el fog maradni attól, mint amit az átlag populációban tapasztalhatunk. Más daganatok esetében, ahol az immunrendszer működése nem csökken, ott az oltások hatása megegyezhet az egészségesek körében tapasztalható szinttel. Az egyértelmű szakmai álláspont az, hogy egyes speciális esetek kivételével - például lázas állapot, vagy bármely oltóanyaggal kapcsolatos azonnali túlérzékenységi, allergiás reakció - a daganatos betegek számára is javasolt az oltás beadása. Különösen a brit vírusvariánsra igaz, hogy annyira veszélyes, hogy mindenképp érdemes vállalni a vakcina beadásával járó esetleges, minimális kockázatokat."

Mikor javasolt a daganatos betegeknek a COVID-19 elleni védőoltás beadása?

A védőoltás időzítése az egyéni terápiás tervtől függ és ideális esetben a daganatellenes kezelés megkezdése előtt történik. Ez érvényes a sugár-, a kemo- és az immunterápiára is. Ha azonban a beteg kezelése már elkezdődött, akkor indokolt lehet a terápia alatt is oltani - írja a már idézett tájékoztató anyag.

A szakemberek szerint a sugár-, kemo-, és immunterápia befejezését követően rendezett fehérvérsejtszám mellett az oltás bármikor elvégezhető. "Olyan kezeléseknél, melyek a vér - az immunválasz kialakulásában rendkívül fontos szerepet játszó - B-sejtjeinek mennyiségét csökkentik, illetve az allogén (nem saját) őssejtátültetés esetében, 6 hónappal később javasolt a védőoltás beadása."

A többi kezelésről ezt írja a tájékoztató: "Hormonterápia mellett bármikor lehet oltani. Célzott (biológiai) terápia mellett is - rendezett fehérvérsejtszám mellett - szintén bármikor lehet oltani. Műtét esetén az oltásnak - az esetleges mellékhatások megszűnése miatt - legalább 1 héttel a sebészeti beavatkozást megelőzően kell megtörténni. Műtét után az oltás - normál fehérvérsejtszám mellett - bármikor elvégezhető."

"Mindegyik oltásnál kiemelendő, hogy alkalmazásával vagy teljesen elkerülhető a betegség, vagy annak csak enyhébb formája alakul ki, így a súlyos megbetegedéstől a klinikai vizsgálatok adatai alapján teljes egészében védetté teszi a beoltott személyeket" - hangsúlyozzák még az Országos Onkológiai Intézet szakemberei.

A hivatalos tájékoztató anyag itt olvasható teljes terjedelmében: Tájékoztató onkológiai betegeknek a COVID-19 elleni védőoltásról

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló