Budapest, 2016. november 18. - Egy tegnapi konferencián az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke Thomas Straumits, új még máshol nem publikált összehasonlító adatokat mutatott be egy adott ország gyógyszerkiadásain belül az állami hozzájárulás mértékének megállapítására, mivel a széles körben használt OECD-adatok nem nyújtanak erről pontos képet. A nettó költés világosabban mutatja a helyzetet, az eredmény azonban így még lehangolóbb. Nem csak az összeurópai mezőnyben vagyunk lemaradva, hanem szűkebb régiónkban is harcolnunk kell a képzeletbeli dobogó legalsó fokáért.
Ajánló
A magyar Oncompass Medicine a Fehér Ház partnere lett a rák ellenes harcban
Az emlőrák genetikája
Magyar rákkutatót is meghívtak a giga technológiai világkiállításra Szaúd-Arábiába
Új immunterápiás gyógyszerek - a bispecifikus antitestek
Az aerob edzés csökkentheti az áttétek kockázatát
A legújabb fejlesztések a veserák kezelésében
Új, kísérleti fázisban lévő módszer a rákos daganatok műtét nélküli eltávolítására
A rendszeres rövid ideig tartó erőteljes fizikai aktivitás is csökkentheti a halálozás kockázatát
Új navigációs rendszer segíti az onkológiai betegek ellátását a Semmelweis Egyetemen
Alapvető probléma, hogy Magyarországon jelenleg nem ismert a gyógyszerekre fordított állami kiadások valódi és pontos értéke, mivel a széles körben használt OECD-adatok nem nyújtanak pontos képet egy adott ország gyógyszerkiadásain belül az állami hozzájárulás mértékéről. Egy tegnapi konferencián először bemutatkozó, most készült közép-európai tanulmány a visegrádi országok gyógyszer-finanszírozási metódusait elemzi és hasonlítja össze egymással 2010 és 2015 között, és egyben egy új megközelítéssel és pontos adatokkal is szolgál. A tanulmány az egyes államok nettó gyógyszerkiadásainak összegét határozza meg, oly módon, hogy nemcsak a patikai és kórházi gyógyszerárak állami hozzájárulásának mértékét, hanem az ezt csökkentő bevételeket is figyelembe veszi.
A V4 országok gyógyszer-támogatási rendszereinek összehasonlításából kiderül, hogy azok felépítése hasonló egymáshoz, a legfőbb eltérések a visszafizetések szerkezetében mutatkoznak meg, mivel Magyarországon kívül egyetlen visegrádi országban sem alkalmaznak különadókat. Ráadásul a legtöbb gyógyszeripari különadó jövőre kifejezetten és nagymértékben az új terápiákat sújtja majd.
A konkrét adatokat nézve elmondható, hogy a magyar gyógyszerköltés még ezen összehasonlításban is alacsony, ráadásul a vizsgált államok közül egyedül Magyarországon csökken a nettó állami gyógyszer-közkiadások szintje (miközben a hazai GDP növekvő tendenciát mutat), miközben Lengyelországban mérsékelt növekedés, Csehországban és Szlovákiában stagnálás történt e téren.
Ha a teljes gyógyszerkiadás összegét lakosságszámhoz arányosítva nézzük, ez a számadat Szlovákiában (átlagosan 209 euro/fő) a legmagasabb, a szomszédos országban közel kétszer annyi állami támogatásból gyógyulhat a beteg, mint Magyarországon (átlagosan 119 euro/fő), és megkapja a legújabb gyógyszereket is, amikhez jövőre itthon már egyedi méltányossági kérelem alapján is nehéz lesz hozzájutni.
Ezek alapján, valamint a támogatásra váró innovatív készítmények számának ismeretében megállapítható, hogy Magyarországon a gyógyszer-finanszírozás további támogatást igényel az egészségpolitikán belül.
***
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
