A jelenleginél gyorsabban juthatnak egészségügyi ellátáshoz a betegek, miután Magyarországon is meghonosodik az úgynevezett non-doktori rendszer, írja a Magyar Időkre hivatkozva a Medical Online.
Betegellátás hírek
Új navigációs rendszer segíti az onkológiai betegek ellátását a Semmelweis Egyetemen
A termékenység megőrzése daganatos betegség esetén
Vészhelyzet az otthoni szakellátásban
Te tudod honnan jön a válasz a kérdésedre?
A világ számos országában, például az Egyesült Királyságban teljesen természetes, hogy a kórházakban, a szakrendelőkben vagy a háziorvosi szolgálatokban nem minden esetben orvosok, hanem sokszor magasan képzett ápolók látják el a betegeket. Ők végzik el például a krónikus betegek - magas vérnyomásban szenvedők, cukorbetegek - időszakos vizsgálat, ellenőrzik a leleteket, sőt felírják az újabb adag gyógyszereket.
Hamarosan mindez hazákban is valóssággá válhat, mert ősszel a három vidéki egyetemen elindul az úgynevezett kiterjesztett hatáskörű okleveles ápolók képzése - tudta meg a Magyar Idők a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának dékánjától. Betlehem Józsefet még december 1-jén bízta meg az emberi erőforrások minisztere az itthon újdonságnak számító ellátási modell kidolgozásával és koordinációjával, ám - mint megtudtuk - az előkészítés már hónapokkal ezelőtt elkezdődött.
A jogszabály, amely lehetőséget ad arra, hogy az ápolók a főiskolai diploma megszerzését követően, másfél éves egyetemi képzés keretében megszerezzék az új, MSc-fokozatú végzettséget, már tavaly augusztusban megszületett. A három vidéki egyetem ez év őszétől fogadja is a jelentkezőket, mégpedig hat specializációban, amelyek lefedik azokat az egészségügyi területeket, ahol a legnagyobb az orvoshiány.
Az első magyar non-doktorok 2019-ben végeznek, ám azt Betlehem József is elismerte: ennél lényegesen több időre lesz szükség ahhoz, hogy az egészségügy rendkívül merev, hierarchizált világában az orvosok és a betegek is elfogadják őket.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
