Prof. dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke2015. február másodikán a Rákellenes Világnap alkalmából tartottak előadásokat hazai szakemberek a rákhalálozások hazai gyakoriságainak alakulásáról, a szűrővizsgálatokon való részvételi arány emelési lehetőségeiről, valamint a hagyományos és a modernebb rákgyógyszerekhez való hozzáférés jelenlegi helyzetéről.
Prof. dr. Tompa Anna, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy milyen szerepet játszottak a géntoxikológiai módszerek abban a vizsgálatban, amelyben az egyik egri kórház nővéreinél sikerült felderíteni a megemelkedett emlőrákos esetek mögött meghúzódó valódi okokat.
1993-ban fedezték fel, hogy az újszülött-osztályon dolgozó nővéreknél halmozottan fordulnak elő az emlőrákos esetek, és feltételezték, hogy ennek hátterében foglalkozási ártalom húzódhat meg. Először sugárterhelésre gyanakodtak, később azonban - az előadásban ismertetett géntoxikológiai módszerek alkalmazásával - sikerült kideríteni, hogy a problémát az etilén-oxid nevű gázsterilizáló okozza, amelyet helytelen módon tároltak. A rákkeltő - kromoszóma-elváltozásokat okozó - kémiai anyag a megengedett határértékénél 100-szor magasabb koncentrációban volt jelen abban a helységben, ahol a vegyszereket tárolták.
Dr. Vokó Zoltán tanszékvezető (ELTE TTK Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék) a rákról jelenleg rendelkezésünkre álló legújabb (2012-es) epidemiológiai adatokat ismertette. A szakember elmondta: az egyik legfontosabb kérdés, hogy mennyire sikerül előrelépni a rák miatt bekövetkező fiatalkori - 65 év alatti - halálozások csökkentésében. A korai rákhalálozások abszolút számai ugyan nem magasak, relatív súlyuk azonban a kívántnál sokkal magasabb a magyarok daganatos összhalandóságában.
Budai András, az ÁNTSZ OTH Országos Szűrési Koordinációs Osztályának munkatársa a szűrővizsgálatokon való megjelenés gyakoriságának emelési lehetőségeit ismertette. Budai - aki immár 13 éve vezeti a szervezett szűréseket - elmondta, hogy miképpen mérhető a szűrések hatékonysága a tumorok kimutatásában, és elmagyarázta azt is, hogy mely daganattípusoknál van értelme a népegészségügyi szintű szűrések bevezetésének.
Méhnyakrákban és emlőrákban hazánkban is évek óta működik a népesség szintű szűrés, vastagbélrákban pedig a szűrési program előkészítése zajlik. A szakember ellenpéldaként említette a tüdőrákot, ahol viszont nincs értelme a célzott, lakossági szintű szűrés bevezetésének. Ahhoz ugyanis, hogy a daganatfelismerés hatékony legyen - a szűrés bevezetésének eredményeként csökkenjen a tüdőrák-halálozás - évente át kellene szűrni a teljes magyar lakosságot. (Ennek oka, hogy a preklinikai detektálható szakasz - vagyis amikor a daganat már felismerhető, de még nincsenek klinikai tünetek - a tüdőráknál mindössze 6-8 hónapos. Vagyis nagyon gyorsan, hirtelen fejlődik ki a daganat.)
A CT-vel történő - a röntgennél jóval hatékonyabb - tüdőrák-felismerés bevezetési lehetőségein jelenleg is dolgoznak. Ez például a 40 év feletti dohányosok körében lenne ajánlható: a becslések szerint évente mintegy 300 ezer embert lehetne megvizsgálni korszerű komputertomográfokkal.
"Korszerű rákterápia: kinek jár és kinek jut?" címmel tartott előadást dr. Bittner Nóra, az Országos Onkológiai Intézet főorvosa. Bittner kiemelte: Magyarország - a különféle ráktípusok gyakoriságát tekintve - az anyagilag fejlett országok közé sorolható, hiszen nálunk is a tüdő-, emlő, vastagbél- és a prosztatadaganatok szerepelnek a vezető helyen, szemben az anyagilag elmaradottabb országokkal, ahol - például a hiányos táplálkozás vagy a rossz higiéniai viszonyok miatt - a gyomor, a máj, a száj és a méhnyak daganatai dominálnak.
Az előadásból részletes áttekintést kaphatunk arról, hogy a különféle daganattípusokban melyik rákgyógyszer és milyen indikációban érhető el Magyarországon, Európában, illetve a világ többi részén.
Prof. dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke arról beszélt, hogy mit tesz a Liga a ráktól éppen szabaduló és a betegségtől már megszabadult rákbetegek ellátásának javításáért.
A rendezvényen a 2015-ös Év Onkológusa pályázatot is meghirdették, amelyre folyamatosan várják a betegek és hozzátartozóik szavazatait. A javaslatokat erre a címre lehet küldeni: info@rakliga.hu
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
