Az emberi méltóság tiszteletben tartásához való jog

Az egészségügyi ellátás területén az ember méltóságának megőrzéséhez az átlagosnál is fokozottabb védelemre van szükség, mivel a beteg ember állapotánál fogva érzékeny és kiszolgáltatott.

Az élethez és emberi méltósághoz való jog abszolút jog, tehát korlátozhatatlan. Egészségügyi ellátás során az emberi méltósághoz való jog akkor érvényesül, ha a betegellátás során a betegekkel emberhez méltóan bánnak.

Az utóbbi időben egyre gyakrabban előfordul, hogy a beteg nem akar levetkőzni az orvosa előtt. A nem egészségügyben dolgozók érthető módon nehezebben fogadják el azt, hogy a mezítelen testet az orvos másképp szemléli, mint a laikus. Az orvos arra kíváncsi, hogy talál-e valamilyen kóros eltéréseket, elváltozásokat. Számos kórkép csak ilyen módon kerülhet felismerésre! Szemészeti vagy fogászati vizsgálatnál például nem feltétlenül szükséges a ruházat eltávolítása, míg a tüdő, a szív vagy éppen belgyógyászati, sebészeti vizsgálatot jobbára mezítelen vagy részben mezítelen testen célszerű végezni. Amennyiben a ruházat eltávolítása szükséges és elengedhetetlen, azt csak a vizsgálat időtartama alatt, a szükséges mértékben szabad eltávolítani, hiszen ennek a mértéknek a túllépése, az ember szeméremérzetének megsértése, akár az emberi méltóság megsértését jelenti. Egy nőgyógyászati szűrővizsgálathoz az emlővizsgálat is hozzátartozik, így a teljes ruházat eltávolítása szükséges.

Az egészségügyi vizsgálathoz megfelelő és diszkrét környezetet kell biztosítani. Ez azt is jelenti, hogy a személyzeten kívül lehetőleg más ne legyen jelen a vizsgálatkor. Arra is van lehetőség, hogy kérésre az orvoson kívül senki ne tartózkodjon a vizsgáló helyiségben. Ha a beteg vizsgálatára orvostudományi egyetem klinikáján vagy oktató kórházban kerül sor, a vizsgálatban részt vevő személyeken kívül tancéllal más személy(ek) is jelen lehet(nek), és ez nem sérti a beteg méltóságát, de erről a beteget tájékoztatni kell, lehetőleg már a betegfelvétel napján. Ennek a szabályozásnak az a célja, hogy az orvostanhallgatók a betegvizsgálatot elsajátítsák.

Az ember személyes szabadságát a betegellátás során is tiszteletben kell tartani. Ellentétben az ún. anyajogokkal, melyek semmilyen körülmények között nem korlátozhatók, a szabadságjog a szükséges mértékben és a feltétlenül szükséges ideig korlátozható, amennyiben a beteg állapota ezt feltétlenül indokolja; például önmaga és/vagy mások életét, testi épségét, egészségét veszélyezteti. Ez a jogi szabályozás nem korlátozódik a pszichiátriai betegekre, hanem általános megfogalmazást tartalmaz. Ennek jelentősége abban van, hogy egyéb állapotok, megbetegedések esetében is kialakulhat a pszichés állapot olyan akut zavara (pl. agyi áttét, kiszáradás esetén), melynek kialakulásakor a betegjogok ideiglenes korlátozása szükségszerű. Ez a korlátozó intézkedés azonban szigorúan csak a szükséges ideig tarthat.

A korlátozást elrendelő orvos köteles a korlátozás indokoltságának, módjának, (fizikai, kémiai, pszichológiai, biológiai módszerek) időtartamának pontos dokumentálására. A korlátozás ideje alatt sem szabad a beteget magára hagyni. A beteg állapotát és testi szükségleteit (étkezés, tisztálkodás stb.) folyamatosan az orvos-szakmai szabályok szerint követni, és ezt dokumentálni kell. A korlátozás semmilyen körülmények között nem terjedhet ki az emberi méltóság korlátozására.

A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni. Manapság egyre gyakoribb, hogy a betegek az egészségügyi ellátótól, nem akut ellátás esetében, a vizsgálatokra időpontot kapnak, azaz előzetes bejelentés szükséges. Ennek a szabályozásnak a célja, hogy a vizsgálatra a lehető legrövidebb várakozási időnek legyen kitéve a beteg. Ennek ellenére előfordulhat időbeli "csúszás", pl. hiába van előjegyzéssei rögzített időpont, ha másik betegnél akut ellátás válik szükségessé, akkor az egész napi előjegyzési program időben eltolódhat.

Az emberi méltóság megőrzése a haldokló betegek ellátása során ugyanolyan fontos, mint egyéb esetekben. A hosszú lefolyású, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők lelki ápolása, gondozása, fájdalmának és szenvedésének az enyhítése az embert haláláig megilleti. Ebben a helyzetben komoly segítséget nyújthat a hospice ellátás keretében működő pszicho-onkológia.

A végtisztesség ugyancsak az ember méltóságának a része, annak ellenére, hogy a törvény ezt nem említi.