A célzott daganatterápia alapjai

Az évtizedeken át "bevált" kemoterápia egyre inkább kezd kiegészülni olyan új gyógyszerekkel, amelyek sokkal inkább nevezhetők daganatellenes szereknek, mint a korábbiak.

A klasszikus kemoterápiás szerek az osztódó normális sejteket is károsítják, ezért nem lehet olyan "maximális" dózisban használni őket, amitől a daganat teljesen elpusztulna, mert a normális szövetek hamarabb tönkremennének. Szükségessé vált tehát olyan gyógyszerek fejlesztése, amelyek sokkal szelektívebben hatnak a daganatra.

Mi a fő különbség a hagyományos és a célzott terápiák között?

Az új és az eddig is alkalmazott rákgyógyszerek között az alapvető különbség a szelektivitásban van. A célzott terápiás gyógyszerek ugyanis elsősorban a daganatsejteket pusztítják, ezért általában a mellékhatásaik is sokkal enyhébbek.

A célzott kezelések a daganatsejtek olyan genetikai sajátosságait használják ki, amelyek a normális sejtekben nincsenek jelen, és a daganatsejteknek is csak egy részében találhatóak meg. Ezek az úgynevezett mutációk. A mutációk a gének hibái, amelyek következtében az érintett gén olyan fehérjét fog termelni, amely nem az eredeti funkciójának megfelelően fog működni.

A génről átíródó fehérje ezekben az esetekben - egy beragadt gázpedálhoz hasonlóan - a folyamatos növekedésre és osztódásra sarkalló jelet továbbít majd a sejtmag felé. A célzott terápiák feladata, hogy a hibásan működő fehérje - vagy más, a daganatsejt jelátviteli láncolatában elhelyezkedő, szintén hibásan működő molekula - működését gátolják, leállítva ezzel a tumorsejtek növekedésének és osztódásának folyamatát.

A hagyományos kemoterápia erre nem képes, hiszen a gyógyszereknek nincs kifejezett molekuláris célpontja, ezért - többé vagy kevésbé - a ráksejtekhez hasonlóan szintén gyorsan osztódó egészséges sejteket is károsítja.

Milyen új célzott gyógyszerek jelentek meg az elmúlt években?

Az első - akár már célzottnak is nevezhető - gyógyszer 20 éve jelent meg az ösztrogénreceptor-pozitív emlőrákok kezelésére. Ez egy olyan gyógyszer volt, amely az ösztrogén-receptort módosítja. Az ezt követő hosszú "tudományos csend" az ezredforduló táján tört meg, és azóta minden évben több új, célzott daganatellenes gyógyszer kerül be a mindennapi klinikai gyakorlatba. 

Az emlőráknál maradva, az első nagy áttörést a HER2 receptorok gátlásán alapuló gyógyszer megjelenése jelentette. A HER2-pozitív emlőrák célzott terápiája Magyarországon 2001 óta érhető el az áttétes, 2006 óta pedig a korai emlőrákos betegek számára. A HER2 receptorok gátlása a HER2-pozitív gyomorrákoknál is alkalmazható, és ez a terápia ma már úgyszintén elérhető Magyarországon.

Célzott kezelések nemcsak az emlő- és a gyomorrákok imént említett típusainál, hanem a vastagbélrák, a tüdőrák és a melanoma bizonyos fajtáiban is elérhetőek az egészségbiztosító által is finanszírozott formában. A vastagbélrák KRAS-negatív típusaiban jelenleg kétféle típusú monoklonális antitesttel végezhető célzott kezelés. A nem-kissejtes tüdőrákok EGFR-mutáns formáiban szintén kétféle, szájon át szedhető, kismolekulájú EGFR-gátló érhető el. Melanoma esetén pedig akkor adható célzott kezelés, ha a tumor hordozza a BRAF nevű gén mutációit.

Tudnunk kell azt is, hogy az OEP által már befogadott (vagyis támogatott) gyógyszereken kívül további célzott kezelések is elérhetőek lehetnek. Ha ugyanis egy célzott gyógyszer már engedélyezésre került az Európai Unióban, akkor az ma már automatikusan Magyarországon is elérhető. Ezekben az esetekben kezelőorvosunknál kell érdeklődnünk arról, hogy zajlik-e Magyarországon olyan klinikai vizsgálat, amelyben éppen egy olyan gyógyszert tesztelnek, amely várhatóan a mi daganatunknál is hatékony lehetne. (A kezelőorvosunkon kívül a KPS Molekuláris Diagnosztikai Központ munkatársainál is érdeklődhetünk, hiszen itt egy olyan adatbázis fejlesztése zajlik, amelyben a daganatok mutációk szerinti altípusaira lebontva az összes releváns klinikai vizsgálat szerepelni fog - a szerk.)

Kinél alkalmazhatóak a célzott terápiák és kinél nem?

A célzott gyógyszereket nem lehet mindenkinél és mindenféle daganat esetében alkalmazni. Miután célzott szerek, a célpontot először azonosítani kell az adott daganatban, a kezelést pedig csak akkor szabad elkezdeni, ha az adott gyógyszer célpontja jelen van a tumorban. Ezért nagyon fontos az úgynevezett molekuláris diagnosztika szerepe a kezelés megkezdése előtt, aminek alapján kiderül, hogy az adott beteg kaphatja-e az adott szert.

Emlőrák és gyomorrák esetén a HER2 gén felsokszorozódásának vizsgálata ajánlott. Vastagbélrák és nem-kissejtes tüdőrák esetén a KRAS mutáció vizsgálata, nem-kissejtes tüdőráknál pedig az EGFR mutáció vizsgálata javasolt. Melanománál a BRAF mutációinak jelenlétét kell megvizsgálni a célzott kezelés megkezdése előtt.

Szükség lehet-e a hagyományos kezelési módokra is a célzott terápia mellett?

Bár a célzott kezelések egy része ma már első vonalban (vagyis elsőként választott gyógyszeres kezelésként) is adható, a célzott terápiás szereket egyelőre többnyire a hagyományos kezelési módokkal együtt alkalmazzák. Ennek egyik oka, hogy önmagukban általában a célzott gyógyszerek sem képesek a daganatsejtek teljes megsemmisítésére. Sok esetben inkább csak "befagyasztják" a daganatsejtek működését. A célzott kezelés előtt, azzal egy időben, esetleg azt követően ezért továbbra is szükség lehet például a hagyományos kemoterápiára, ami "elvégzi a piszkos munkát", vagyis lehetőség szerint az összes daganatsejtet elpusztítja. 

Egyéb, szintén "célzott" kezelési lehetőségek

Bár szigorúan véve csak azokat a kezelési módszereket nevezzük célzottnak, amelyek kifejezetten egy génmutáció következtében meghibásodott fehérjére vagy más jelátviteli molekulára hatnak, vannak olyan, szintén újnak számító kezelési lehetőségek, amelyek nem ezen az elven működnek, de nem is kemoterápiás kezelések.

Érképződésgátló kezelések

Ezek egyike az úgynevezett érképződésgátló kezelés, amikor a gyógyszerek nem magukat a daganatsejteket célozzák, hanem a daganatot oxigénnel és tápanyaggal ellátó ereket. Az érképződésgátlás egyaránt alkalmazható például áttétes vastag- és végbélrákban, áttétes HER2-negatív emlőrákban, illetve áttétes nem kissejtes tüdőrákban. Ezekben az esetekben a terápiát ki kell egészíteni a daganatsejteket elpusztító hagyományos kezeléssel, kemoterápiával vagy sugárterápiával. (Az érképződésgátlás hátteréről itt olvashat bővebben.)

Immunterápia melanomában

Áttétes, előrehaladott melanomában elérhetővé vált továbbá egy szintén igen modern, bizonyos értelemben célzott, immunterápiás kezelés is. Az immunterápiás szer azon betegeknél alkalmazható, akiknél a daganatsejtek fehérjéit gátló terápia - tehát a hagyományos értelemben vett célzott kezelés - a BRAF mutációk hiánya miatt egyáltalán nem jöhet szóba. Ennek a gyógyszernek az OEP általi finanszírozása egyelőre nem megoldott. A hazánkban is már törzskönyvezett immunterápiás készítmény ezért jelenleg klinikai vizsgálatok keretein belül érhető el a betegek számára. (Az immunterápiás szer hatásmechanizmusáról itt olvashat bővebben.)

Az összefoglaló az [origo] Vendégszoba és a Daganatok.hu Tímár József professzorral, az Országos Onkológiai Intézet rákkutatójával készült anyaga alapján íródott. 

Frissítve: 2013/05/06