Érképződés gátlás

Daganatos érképződés

A daganatsejtek szupererejének titka főképp három dolognak köszönhető. Az egyik, hogy a daganatsejtek halhatatlanná válva korlátlanul szaporodnak, a másik, hogy más szövetekbe, szervekbe terjedve áttétképzésre hajlamosak, a harmadik pedig, hogy képesek új erek képződését elindítani. Az erek ahhoz kellenek, hogy a daganat növekedéséhez tápanyagot és oxigént szállítsanak a daganatba. A daganat növekedéséhez az új erek képződése elengedhetetlen. Ha a daganat elér egy bizonyos nagyságot (körülbelül egy színes gombostűfejnyi méretet), már fokozott oxigén- és tápanyagigénye miatt úgynevezett érnövekedési faktorokat termel, mely a daganat környezetében lévő ereket arra készteti, hogy új erek képződésével javítsák a daganat érellátását.

Új erek jelennek meg a daganatban, a daganat erezettsége növekszik, a daganat további növekedése biztosítottá válik. Azzal, hogy a daganatnak saját érellátása alakul ki, mely a véráram útján kapcsolatban van a többi szervvel, megnő annak az esélye, hogy a daganatsejtek a vérrel más szervekbe elsodródva áttéteket képezzenek.

Az érképződés gyógyszeres gátlása

Az érképződés gátlás azt a kezelési újítást jelenti, hogy ma már gyógyszeresen képesek az új daganatos erek képződését meggátolni azáltal, hogy elvágják a daganat tápanyag utánpótlását biztosító érhálózatot. A gyógyszer hatását úgy lehetne szemléletesen leírni, hogy a daganatnak éppannyira szüksége van érellátásra, mint egy hadseregnek utánpótlásra. Ha daganat érellátását lebombázzák, megszakítják a utánpótlási útvonalakat, azaz az ereket. A daganat tápanyag hiányában "éhezik", majd elkezd sorvadni, növekedése saját erek nélkül megáll, kezd visszafejlődni.

A célzott érképződést gátló ellenanyag (a gyógyszer orvosi hatóanyagneve: bevacizumab) az érképződésért felelős növekedési faktorhoz (rövidítve VEGF-hez) kapcsolódik, és ott fejti ki hatását. A VEGF normális körülmények között nagyon fontos a magzati szervek kifejlődése során, ugyanakkor egészséges felnőtt szervezetben szerepe a sebgyógyulás és a női menstruációs ciklus kivételével korlátozott.

A kezelés hatására a daganat erezettsége csökken, sorvadni kezd

Milyen típusú daganatokban alkalmazható a célzott érképződést gátló ellenanyag kezelés?

Minden daganatnak szüksége van erekre fennmaradásához és növekedéséhez, és ebben a folyamatban az érképződésért felelős növekedési faktor (VEGF) szerepe elengedhetetlen. Mivel ma már a VEGF hatása célzott érképződést gátló ellenanyag kezeléssel gátolható, várhatóan szinte minden daganattípusban előbb-utóbb bizonyítást nyer alkalmazásának jogosultsága.

Jelen pillanatban az érképződést gátló ellenanyag kezelés három daganattípusban alkalmazható:

• áttétes vastagbél- és végbélrákban

• áttétes HER2-negatív emlőrákban

• áttétes nem kissejtes tüdőrákban

Korlátozó tényezők, vizsgálatok az alkalmazhatóság eldöntésére

Daganattípusonként lehetnek olyan tényezők, amik szűkítik a gyógyszer alkalmazását, ezekről a kezelő onkológus, onkopulmonológus orvosok tudnak részletes felvilágosítást adni. Jelen pillanatban olyan specifikus vizsgálat, ami egyértelműen eldöntené a gyógyszer alkalmazhatóságát nincsen (nem úgy, mint pl. a HER2 pozitív emlőrák esetében adható célzott kezelésnél).

Mennyi ideig és milyen formában adják a kezelést?

A betegek a gyógyszert két- vagy háromhetente, infúzió formájában kapják. Hasonlóan a HER2 pozitív emlőrákban alkalmazott kezeléshez, ezt is célszerű azonnal elkezdeni, amikor az áttétek felismerésre kerülnek. Kezdetben itt is kemoterápiával kombinálják a szert (természetesen különböző kemoterápiás gyógyszereket alkalmazva a különböző daganattípusokban), majd a kemoterápiás kúra befejezése után önmagában adják tovább, a betegség rosszabbodásáig. Nagyon fontos, hogy a beteg akkor is kapja az érképződést gátló ellenanyag kezelést, amikor mellékhatások miatt a kemoterápiás kezelés megszakítására kényszerülnek az orvosok, mert az eredmények ekkor a legjobbak.

Mellékhatások az érképződést gátló ellenanyag kezelés során

A gyógyszer leggyakoribb mellékhatásai: magas vérnyomás, orrvérzés, vizeletben megjelenő fehérje ürítés, sebgyógyulási zavar. Ezek általában jól kordában tarthatók a beteg megfelelő nyomon követésével. Az esetek kis százalékában lehetnek súlyos mellékhatások is, ezek gyors felismerése és megfelelő kezelése a kezelőorvos feladata. A mellékhatásokkal kapcsolatban nagyon fontos megjegyezni, hogy mindig mérlegelni kell a kezeléssel elérhető várható hasznot (az érképződést gátló ellenanyag kezelés esetében a hosszabb és megtartott életminőségben eltöltött hónapokat, éveket), a beteg általános állapotát (vannak egyéb betegségek, melyek jelenbeli, múltbeli előfordulásakor a súlyos mellékhatások előfordulása gyakoribb lehet), és ezek ismeretében kell dönteni egy adott kezelés megkezdéséről vagy elutasításáról.

Hogyan juthat hozzá a beteg a kezeléshez?

A javallatok alapján kétféleképpen biztosított az érképződést gátló gyógyszerhez való hozzájutás.

Áttétes vastag- és végbélrákban a kórházi finanszírozás keretein belül jár ez a fajta kezelés 2006 január óta. Ez azt jelenti, hogy a beteg kéthetenként bemegy a kórházba, és ott kapja meg az érképződést gátló ellenanyag kezelést infúzióban.

Áttétes emlőrákban és áttétes nem kissejtes tüdőrákban egyedi méltányossági kérelmek által lehet hozzájutni az érképződést gátló gyógyszerhez. Ilyenkor a kezelőorvosnak kell kérvényezni a gyógyszert az Országos Egészségügyi Pénztártól (OEP) a megfelelő formanyomtatványok kitöltésével, és a kórrajz leírásával. Az OEP Egyedi Méltányossági Főosztálya egy hónapon belül dönt a kérelemről és optimális esetben a beteg megkapja a gyógyszert.

Éveken belül más ráktípusokban is alkalmazható lehet a kezelés

A bevacizumab klinikai vizsgálati programjában mintegy 40 ezer beteg vesz részt 15 féle daganattípusban, 130 klinikai vizsgálatban. Várhatóan néhány éven belül további daganatos és rosszindulatú hematológiai betegségekben is hozzáférhetővé válik a célzott érképződést gátló ellenanyag kezelés.