Magyar nőgyógyász-onkológusok műtéti technikáját tanulmányozták 25 ország orvosai egy Budapesten tartott továbbképző tanfolyamon. A rekonstrukciós operációt élőben, kivetítőn keresztül követhették nyomon a résztvevők. Ennek részletei mellett a hamarosan megjelenő, újraírt kezelési protokollokról, az orvos-beteg kommunikációról és onkológiai ápolók rekordteljesítményéről volt szó az Országos Onkológiai Intézetben rendezett sajtótájékoztatón.
Élőben a műtőből
Különleges konferencián vettek részt 25 ország orvosai az Országos Onkológiai Intézetben. Amerikai, chilei és angolai vendég is volt azon a nőgyógyászati daganat-sebészeti tanfolyamon, ahol magyar rekonstrukciós műtéti technikát követhettek nyomon a résztvevők élőben, kivetítőn keresztül. "Így teljes hosszában, vágatlanul láthatta az operáció részleteit egy egész teremnyi ember, akik közben kérdezni is tudtak, míg magába a műtőbe maximum hárman-négyen férnének be" - magyarázta az esemény jelentőségét Dr. Pálfalvi László, a Magyar Nőgyógyászati Onkológus Társaság elnöke.
A daganat-sebészet fő törekvése - az eredményes gyógyítás mellett - a beteg életminőségének biztosítása a legmegfelelőbb műtéti eljárással. Az itthon e témában második alkalommal megrendezett nemzetközi tanfolyam olyannyira sikeres volt, hogy jövő tavasszal a new-yorki rákcentrum (Sloan-Kettering Cancer Center) ad majd otthont az eseménynek: ottani műtőből, magyar orvosok részvételével végzett operációt közvetítenek majd a világ különböző részeiből érkezőknek - mondta el Dr. Ungár László, az Országos Onkológiai Intézet Nőgyógyászati Onkológiai Osztályának vezető főorvosa.
Terhesség radikális méhnyakrák-műtét után
Ungár László és Pálfalvi László csoportja dolgozta ki többek között azt a módszert, mely a szülés lehetőségét is meghagyhatja méhnyakrák műtéten átesett betegek számára. Szemben sok ráktípussal, amik általában idősebb korban jelentkeznek, a méhnyakrák nagyon gyakran fiatal, még nem szült nők betegsége - mondta Pálfalvi László. A csoport módszererével már több száz nőt sikerült úgy megoperálni Magyarország mellett külföldi intézetekben is, hogy a radikális műtét ellenére a terhességvállalásról sem kellett lemondani. 1997. óta csak Ungár Lászlóék csapata több, mint 130 ilyen beteget látott el, akik között már legalább 15-en szültek azóta. Az eljárás azokban az esetekben jelent megoldást, amikor a betegség miatt elengedhetetlen a műtét, azonban a tumoros folyamat még nem érinti a méhtestet, a petefészket, illetve a petevezetőket - mondta el Ungár László.
Nemzetközi együttműködés több területen
A továbbképző kurzus hozadékaként sikerült különböző szakmai együttműködési vázlatokat kidolgozni - mondta el Prof. Dr. Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) főigazgatója. A nőgyógyászati onkológia speciális területein nemzetközi vizsgálatok indulhatnak például a Sloan-Kettering Cancer Center részvételével. Nem mindennapi eredmény, hogy magyar módszert vizsgálnak majd az amerikai kórházban, és nem fordítva - hangsúlyozta a professzor.
Az Európai Rákintézetek Szervezetének közgyűlésén, Genovában szintén jelentős hazai sikert ért el az Országos Onkológiai Intézet: bár végleges, hivatalos értékelés csak augusztusra várható, minden jel arra mutat, hogy az OOI lesz az egyik "Comprehensive Cancer Center"-ként, azaz "átfogó rákcentrum" -ként akkreditált ellátóhely Európában. Ez azért számít kiemelkedő eredménynek, mert összesen négy intézet adhatta be az első körben az akkreditációs kérelmét, és ezek közül is csak kettőnél várható pozitív elbírálás.
Egységes kezelési módok egész Európában?
A genovai konferencia fontos témája volt a kezelési eljárások egységesítése, közös európai protokoll felállítása. Ezzel kapcsolatban Kásler Miklós elmondta, hogy az Országos Onkológiai Intézet volt az első Európában, amely - még 1994-ben - részletesen kidolgozott algoritmust írt le a rák komplex diagnosztikájára és rehabilitációs kezelésére. Ebben figyelembe vették az összes szerv, szövettani típus, stádium sajátosságait, és végigkísérték a rákgyógyítás folyamatát a diagnosztikától az összes terápiás lépésig. Ezt az írásos protokollt azóta háromszor frissítették, illetve bővítették - legutóbb már az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt finanszírozási szempontokat is figyelembe véve. Ezzel kapcsolatban Kásler Miklós azt mondta: "szerencsésebb, egyszerűbb lett volna, ha a daganatok saját természete szerint írhatjuk le a teendőket, ahelyett, hogy a daganatok természetét szuszakoljuk be egy mesterségesen összeállított keretrendszerbe". Ezzel együtt az 1600-1800 oldalnyi anyag elkészült, várhatóan ősszel jelenik meg könyv formájában, és egyúttal az interneten is elérhető lesz a szakma számára.
Kásler Miklós a közös európai protokollok felállításával kapcsolatban reális célnak nevezte, hogy a magyar anyag legyen annak egyik fő komponense. Hozzátette, hogy az összehangolást a nyelvi különbségek mellett az országonként eltérő szakmai tradíciók és szakmai kultúra nehezítik.
Működő kezelési módok nem maradhatnak ki
Felmerült a kérdés, hogy vajon része-e a protokolloknak például a (cikk elején leírt) jól működő és világszerte is elismert magyar nőgyógyászati daganat-sebészeti eljárás, illetve a manapság rendkívül gyorsan fejlődő célzott terápiás módszerek. Ezzel kapcsolatban Kásler Miklós a Daganatok.hu-nak válaszolva elmagyarázta, hogy az előírásokban különböző "evidencia szintek"-re sorolják be a különböző terápiákat illetve szereket. A legmagasabb, azaz "egyes szintű" evidencia azt jelenti, hogy egy módszer hatékonyságát megfelelő "prospektív, randomizált" klinikai vizsgálatokkal támasztották már alá.
Ungár doktorék rekonstrukciós műtéti eljárásánál még nem elegendő hosszúságú a követési idő, és nem elegendő az így operált betegek száma ahhoz, hogy "egyes szintű evidenciaként" kerüljenek a protokollba. Azonban megnyugtató példaként azt is elmondta Kásler professzor, hogy az emlőrák szűrés is hasonló helyzetben van, ennek ellenére a világon mindenhol elismerik a fontosságát, széles körben alkalmazzák, és a szűrt asszonyok száma milliós nagyságrendű.
A célzott terápiákkal kapcsolatban még jobb a helyzet Kásler Miklós szerint. "Nagyon érdekes ugyanis, hogy minél modernebb valami, annál inkább van rá egyes szintű evidencia. Így például a célzott terápiák nagy részére gyakorlatilag van egyes szintű evidencia. Probléma inkább a 15-20 éve alkalmazott hagyományos terápiás formáknál jelentkezik: azokra sokszor egyszerűen azért nincs egyes számú evidencia, mert annak idején nem volt "prospektív randomizált", vagyis a mai tudományos elvárásoknak megfelelő klinikai vizsgálat. Ugyanakkor teljesen egyértelmű, hogy ezeknek megvan a helye a kezelésben, de csak másod szintű evidenciaként szerepelnek a protokollban. Ungár doktorék műtéteinél is ugyanez a helyzet: teljesen egyértelműek az eredmények, másod szintű evidenciák, ami szintén nagyon erős ajánlás az alkalmazásra" - fejtette ki a professzor.
Orvos-beteg kommunikáció: van mit tanulni
A nemzetközi konferenciákon, így a genovai eseményen is örökösen visszatérő téma az oktatás témaköre, ami az Országos Onkológiai Intézet működésének tradicionálisan része - mondta Kásler Miklós.
Ezzel kapcsolatban a professzor a Daganatok.hu kérdésére elmondta, hogy az orvos-beteg kommunikáció a hazai oktatásban is hiányos, mint ahogy a világon mindenütt hiányzik az orvosi oktatásból. Kásler Miklós szerint is rendkívül fontos lenne ez a téma, de az oktatásban egyelőre a szorosan vett szakmai ismeretek átadására fektetik a hangsúlyt.
Sok rákszervezet, kevés önkéntes
Kásler Miklós a hazai hiányosságokkal kapcsolatban kiemelte, hogy nemzetközi összehasonlításban igen erős aránytalanság van az egészségügyi személyzet, a betegágyak és az ellátott betegek számát tekintve. Konkrét példaként egy, az Európai Rákintézetek Szervezetébe nemrég belépett "pici" ellátóhelyről beszélt, ahol 100 ágy van, 1500 dolgozó, és évi 13-14 ezres betegforgalom. Ehhez képest az Országos Onkológiai Intézetben 350 ágy van, 950 dolgozó, és 600 ezres az éves betegforgalom. Az amerikai - houstoni - intézetben 15 ezer dolgozóval, azaz tizenötször annyian látnak el az OOI betegszámánál csupán 10-15 százalékkal több rákbeteget.
A főigazgató kiemelte az önkéntes segítők fontosságát is: ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a houstoni rákcentrumban csak önkéntesből 1500 dolgozó van. "Ezzel szemben itthon számtalan betegszervezet van, viszont az általuk küldött önkéntesek száma csekély." Sajnos a tömegtájékoztatáson az eddigi tapasztalatok szerint nem megy át, hogy milyen motiváció szükséges a rákbetegek ápolásához, gondozásához - tette hozzá Kásler Miklós. "A nálunk dolgozó ápolók hozzáállása, hogy >a betegért vagyok< teszi lehetővé, hogy tízszer annyit dolgozzanak, ötöd annyi fizetésért, mint Nyugat-Európában."
Rekorder ápolók
A sajtótájékoztatón Szalai Márta, az Országos Onkológiai Intézet Fej-Nyak Sebészeti Osztályának főnővére beszámolt egy - talán a Guiness Book-ba is bekerülő - különleges rekordkísérletről. Az Ápolók Nemzetközi Világnapja (május 12., Florence Nightingale híres ápolónő születésnapja - a szerk.) apropóján maratoni, több, mint 26 órás előadás-sorozatot tartottak az OOI aulájában május 16-17-én. Ápolók, asszisztensek, egészségügyi dolgozók, civil szervezetek képviselői mellett betegek, hozzátartozók, és gyógyult emberek is részt vettek a 78 előadáson - mind előadóként, mind hallgatóként.
"Az eseménnyel többek között arra szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy az ápolás nem csak szakma, hanem tudomány, művészet, életforma, hivatás - az életünk" - emelte ki Szalai Márta.
"A rendezvény szintén nem mellékes célja maga az együttlét volt" - tette hozzá a főnővér. "Szeretnénk a betegekhez még közelebb kerülni, kezet nyújtani nekik".
A résztvevők rekordkísérlete sikeres volt: "maratoni előadás" kategóriában máris hivatalos magyar rekordernek számítanak.