A máj és az epehólyag daganatainak étrendi kezelése

2007. október 19.

A megfelelő étrendnek nem csak a rák megelőzésében van szerepe, a kialakult daganatos betegséget, a kezelések alatti állapotot is nagyban befolyásolja a helyes illetve helytelen táplálkozás. Összeállításunkban a máj- és epehólyag daganattal küzdő betegeknek adunk étkezési tanácsokat a kezelés különböző időszakaira.

Az elsődleges májrák (hepatocelluláris karcinóma) kialakulásának leggyakoribb oka, illetve a kockázatát növeli a hepatitisz B- és C-vírusos fertőzés, az alkoholizmus és a régóta fennálló májzsugorodás. A májrák ritka fajtája az úgynevezett fibrózus lemezeket tartalmazó fibrolamelláris májkarcinóma. Kockázati tényezője nem ismeretes.

Az epehólyagrák kapcsolatot mutat az epekövességgel. A kövek több évtizedig lehetnek "néma" kövekként az epehólyagban úgy, hogy nem okoznak emésztési panaszokat, viszont rákos elfajulást idézhetnek elő. A követ nem tartalmazó epehólyagban ritkábban alakul ki daganat.

A műtét előtti étrend

Májdaganat esetén a műtét előtt megfelelő tápláltsági állapotot kell elérni, illetve megtartani. Szükség van a "tartalék" tápanyagok bizonyos mérvű felhalmozására, a májműködés támogatására, valamint a glikogén-, vitamin- és ásványianyag-raktárak feltöltésére. Az étrend roboráló, energia- és fehérjedús, vitamin- és ásványianyag-gazdag legyen. Elengedhetetlen a teljes alkoholtilalom. Cél, hogy a beteg testtömege ne csökkenjen, illetve soványság esetén pár kilogrammot hízzon.

Javasolt napi tápanyagtartalom

Energia: 2400-3000 kcal.

Fehérje: 1,5 g/ttkg.

Zsír: 80-100 g.

Szénhidrát: 350-500 g.

Rost: 20-30 g.

Folyadék: 2,0-2,5 l.

Étvágytalanság esetén az eszményi tápanyagfelvételt az ételekhez hozzáadott semleges ízű tápszerporok felhasználásával is segíthetjük. A szükséges energiát gyorsan felszívódó szénhidrátokkal és az összetett szénhidrátok közül elsősorban keményítővel fedezzük. Dúsíthatjuk az ételeket nagyobb zsírtartalmú tejjel, tejtermékekkel, tejszínnel, margarinnal és vajjal. A teljes értékű fehérjét tartalmazó élelmiszerek közül részesítsük előnyben a sovány húsokat (szárnyasokat, halakat), a tejtermékeket és a tojást. Az ásványi anyagok közül főleg a kalcium, magnézium, cink és vas pótlására helyezzük a hangsúlyt. Az étrend megfelelő mennyiségben tartalmazzon elsősorban A-, D-, K- és B12-vitamint. Ha a daganat mellett kompenzált cirrózis áll fenn, szintén ezeket a szempontokat kell figyelembe venni. Dekompenzált cirrózisban aszcitesz esetén konyhasó- és nátriumszegény étrendet kell összeállítani. Idegrendszeri tünetek (enkefalopátia) esetén húsmentes, viszonylag fehérjeszegény diétát kap a beteg. A naponta szükséges fehérjefelvételt tejtermékekkel, tojással és növényi eredetű fehérjével oldjuk meg. Epehólyag- és epeútdaganatoknál az étrend erőteljesen zsírszegény, ezzel előzzük meg az epehólyag görcsös, hirtelen összehúzódását. A beteg máj működő sejtjei folyamatosan termelik az epét. Ha az epeelfolyást részben vagy teljesen megakadályozza a daganat, azonnali műtétre van szükség.

A műtét utáni és a kezelés alatti étrend

A műtétet követően gondoskodni kell a bőséges folyadékpótlásról, valamint a könnyen emészthető szénhidrátok, vitaminok és ásványi anyagok adásáról. A vitaminok közül különösen fontos a C-, A- és K-vitamin. A májsejtek megújulását a kéntartalmú aminosavak (metionin, cisztein) szolgálják. A szénhidrátfogyasztás az inzulinelválasztás növekedésével jár. A B1-vitamin és a nikotinsav a máj glikogéntárolását segíti.

A kemoterápiás kezelés során többféle mellékhatás léphet fel. Betegenként változó, hogy melyik tünet milyen erős. Általában minden betegre jellemző a soványság, a kachexia. Ezenkívül előfordulhat étvágytalanság, puffadás, hányinger, teltségérzet, szájszárazság, ízérzéscsökkenés, fémes íz érzése stb. Az étrend egyénre szabott. A beteget ki kell kérdezni, mit tud enni, milyen ételeket szeret, illetve milyen ételeket nem kíván. Az ebben az időszakban szükséges tápanyagtartalom megegyezik a műtét előtti étrendnél javasolttal. Ha ezt élelmiszerekkel, ételekkel nem tudjuk fedezni, akkor tápszerekkel egészíthető ki a dietoterápia. Az étrend nagy energia- és fehérjetartalmú, bőséges folyadékfelvétellel kiegészítve. Változatosan kell összeállítani a menüt, mert ezzel elősegítjük, hogy a beteg jobb étvággyal egye az ételeket. Kerülni kell a dohányzást, s tilos az alkoholfogyasztás.

Folyadék és vitaminpótlásként adhatunk citromos-mézes teát, gyümölcsszörpöt, frissen facsart gyümölcs-, illetve zöldségleveket, turmixokat, kis zsírtartalmú tejet, tejeskávét, aludttejet, kefirt és joghurtot. A szénhidrátszükséglet fedezésére alkalmasak a zöldség- és főzelékfélék (sárgarépa, brokkoli, fejes saláta, paraj, burgonya stb.). Ezekből levesek, főzelékek és párolt zöldségek készülhetnek. Adhatunk gyümölcsöt is nyers vagy főtt gyümölcspürének és mártásnak elkészítve (pl. alma- és őszibarackmártás). A fehérjét elsősorban tejjel, tejtermékekkel és tojással pótoljuk: megfelelő a sovány túró és sajt, a natúrkefir, a joghurt és a lágy tojás. Sovány színhúsokkal (szárnyasokkal és halfélékkel) színesíthetjük az étrendet, kivétel, ha dekompenzált cirrózisban szenved a beteg. Ilyenkor ne adjunk húsokat, húskészítményeket! Növényi olajjal, vajjal, margarinnal és tejszínnel dúsíthatjuk az ételeket az energiatartalom növelése érdekében. Epedaganat miatti műtét után nem kell külön zsiradék az ételekhez, az energiát elsősorban szénhidrátokkal fedezzük. Az élelmiszerek természetes zsírtartalma elegendő a zsírban oldódó vitaminok felszívódásához. Az emésztőrendszert nem szabad megterhelni, ezért naponta többször, kis adagokat kell a betegnek felkínálni. Az étvágytalan és egyéb tünetektől szenvedő beteg tányérjára mindig kevés ételt rakjunk. Nagyobb mennyiség láttán még jobban csökken az étvágya, s az esetleges éhségérzete elmúlik.

A tápszerek szerepe az étrendben

Ha nem tudjuk az étrenddel a megfelelő mennyiségű energiát, illetve tápanyagokat szolgáltatni, gyógyszertári forgalomban kapható tápszerekkel gondoskodhatunk az energia, fehérje, vitaminok és ásványi anyagok pótlásáról. A tápszerek lehetnek fogyasztásra kész natúr- vagy ízesített italok és vízben oldódó porok. Nagy a kalória- és fehérjetartalmuk, s vitaminok meg ásványi anyagok is vannak bennük. Tejcukrot kis mennyiségben vagy egyáltalán nem tartalmaznak. Ilyen tápszerekkel kivédhető a hasmenés. A tápszeritalokat önálló italként pl. uzsonnára vagy tízóraira ihatja meg a beteg. A porok előnye, hogy semlegesek, nem változtatják meg az ételek ízét, s többféle ételbe (főzelékekbe, savanyított tejtermékekbe, házilag készített túrókrémekbe és húskrémekbe) keverhetők.

A kezelés után

A kemoterápia után a beteg állapotától, javulásától függően az étrend hosszabb távon könnyű-vegyes legyen. Ez a kompenzált cirrózisban szenvedőknek is javasolható. Az étrend energia- és szénhidrátgazdag, zsírszegény, megnövelt vitamin- és ásványianyag-tartalmú legyen. A fehérjefogyasztás megegyezik az egészséges táplálkozásnál ajánlottal. Fontos a teljes alkoholtilalom. A tápanyagok arányára is figyelmet kell fordítani. Ezt vegyes táplálkozással érhetjük el.

Szénhidrátok: javasolt felvétel 6-8 g/ttkg. A szénhidrátok segítik a májsejtek megújulását és a glikogénszintézis fenntartását.

Fehérjék: javasolt felvétel 0,9-1,2 g/ttkg. Függ a beteg állapotától, szervezetének fehérjével való ellátottságától; a fehérjefelvétel fele állati eredetű legyen.

Zsírok: javasolt felvétel 0,8-0,9 g//ttkg. A nagy zsiradékfelvétel megterheli az emésztést, s ez elhízásra és magas koleszterinszintre vezethet, ráadásul lassítja a beteg gyógyulását.

Vitaminok: minden vitamin, de legfőképpen a zsíroldékony vitaminok fogyasztására kell odafigyelni. Minél többször kerüljön az asztalra saláta, gyümölcs, zöldségféle és párolt ételek.

Ásványi anyagok: különösen a kalcium-, magnézium-, cink- és vastartalmú élelmiszerek adására kell tekintettel lenni.

Dekompenzált cirrózis

Aszcites esetén a javaslatok kiegészülnek az étrend konyhasó- (nátrium-) szegénységével. Enkefalopátiában az étrend húsmentes legyen, vagy meghatározott mennyiségű hús eredetű fehérjét tartalmazzon. Ezt a kezelőorvos határozza meg.

Epeúti daganat műtétje után

Az étrend szigorúan zsírszegény: 0,5-0,8 g/ttkg (30-40 g/nap), fele növényi eredetű forrásból származzon. A panaszokat nagyon sokszor nem a felhasznált élelmiszerek és az elfogyasztott ételek okozzák, hanem az ételkészítés módja (pl. sok zsiradék felhasználásával főzött, sütött étel). Az étrend két étkezés közé beiktatott tápszeritallal és az ételekbe kevert tápszerrel dúsítható.

Mit tehetünk táplálkozásunkkal a rákbetegség kialakulása és kiújulása ellen?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a helytelen étrend 33%-ban lehet oka a rák kialakulásának vagy kiújulásának. Daganatmegelőző lehet, ha étrendünk nem tartalmaz sok zsiradékot, s nem hízunk el, hanem testtömegünk az eszményi tartományban marad. Kerüljük a zsiradékok többszöri felhasználását, a húsok "égettre" sütését! Kerüljük a túlzott fehérjefelvételt, a húsok közül elsősorban baromfit és halat fogyasszunk! Étrendünkben mindig bőségesen legyen zöldség- és főzelékféle, valamint gyümölcs, mert így fedezhetjük szervezetünk vitamin- és ásványianyag-szükségletét. Étrendünk legyen élelmi rostban gazdag. Kerüljük a tartósított és füstölt élelmiszereket, a túlzott kávé- és alkoholfogyasztást, a mértéktelen sózást és a dohányzást! Tartsuk be az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásokat, mivel ez esély lehet a daganatos betegségek megelőzésére!

Nógrádi Katalin, dietetikus


A cikket az alábbi címen találja: http://daganatok.hu/20071019-a-maj-es-az-epeholyag-daganatainak-etrendi-kezelese