A mellkasröntgen-felvételekkel felfedezett tüdőrákos betegek körében a betegség stádiummegoszlása kedvezőbb, és a sikeresen operáltak aránya duplája a panasszal felfedezettekhez képest. A Tüdőgyógyász Szakmai Kollégium állásfoglalása szerint indokolt a 40 év feletti dohányosok évenkénti ernyőfénykép-szűrése. Az ernyőfénykép-szűrőpark modernizálása elengedhetetlen.
A megbetegedések zömére igaz - de különösen így van ez a rosszindulatú daganatos megbetegedésekkel -, hogy a terápiás lehetőségek annál kedvezőbbek, minél hamarabb, minél koraibb stádiumban kerül felfedezésre az adott kórkép. Másodlagos megelőzés, azaz szekunder prevenció alatt a betegségek tüneteket még nem okozó, úgynevezett preklinikai fázisban, szűrővizsgálattal történő felfedezését értjük.
A múlt század nyolcvanas éveiben világszerte az a vélekedés alakult ki, hogy a tüdőrák vonatkozásában nincs igazán alkalmas szűrővizsgálati módszer. Az Egyesült Államokban több, a tüdőrák szűrésével kapcsolatos vizsgálat történt. A vizsgálatok értékelése ellentmondásos volt abból a szempontból, hogy csak a kórképre jellemző tüdőrákhalálozást elemezték. A kilencvenes évek közepétől kezdték átértékelni a korábbi álláspontot a szűréssel kapcsolatban. Újabb vizsgálatokat kezdeményeztek és s folytatnak napjainkban is, hogy tisztázzák a tüdőrák szűrésének lehetőségét és hatékonyságát.
Új, intenzíven kutatott módszer az alacsony sugárterheléssel járó, mellkasi komputer tomográffal (CT-vel) végzett szűrés, melyet 40 év feletti dohányosokon végeznek évenkénti gyakorisággal. A kezdeti eredmények bíztatóak, de számos kérdés vetődik fel még a módszerrel kapcsolatban. Két-három év múlva, a nagy klinikai vizsgálatok befejezése után többet tudhatunk a szűrés valódi hatékonyságáról, bár azt már ma is megállapíthatjuk, hogy igen magas a költségigénye.
Hazánkban a korábban népbetegségként pusztító tüdőtuberkulózis miatt a múlt század hatvanas éveiben kiépült a tüdőszűrésnek a mellkasröntgen-felvételen, az ún. ernyőfénykép-szűrésen alapuló rendszere. Évtizedek alatt kialakult egy jól működő hálózat, amelynek eredményeképpen ma is 184 ernyőfénykép-szűrőállomás működik az országban, szakképzett orvosokkal és tapasztalt asszisztensekkel. A vizsgálatok száma a hetvenes években volt a legmagasabb, a szűrés akkor lehetett a leghatékonyabb. Ez utóbbi azt jelentette, hogy az akkori tüdőrákos betegek felét szűréssel fedezték fel. Sajnos a későbbiekben a szűrési fegyelem lazulásával a kiszűrtek aránya csökkent: ma a tüdődaganatok körülbelül egyharmadát emelik ki ilyen módon.
A magyarországi adatok arra utalnak, hogy az ernyőfénykép-szűréssel felfedezett tüdőrákos betegek körében a betegség stádiummegoszlása kedvezőbb, a sikeresen operáltak aránya duplája a panasszal felfedezettekhez képest. Az ernyőfénykép-szűréssel kapcsolatos kedvező hazai adatokat több, főként Japánban végzett vizsgálat is alátámasztja. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az ernyőfénykép-szűrések segítségével továbbra is kiemelésre kerülhetnek egyéb betegségek is, így elsősorban a tüdőtuberkulózis, bizonyos nyirokúti megbetegedések, a szív alaki elváltozásaival járó kórképek stb.
A tüdőrákos betegek rizikócsoportja jól meghatározható: a dohányosok és a járványtani (epidemiológiai) adatok alapján a negyven év felettiek képezik. Indokolt tehát - a tüdőgyógyász szakmai kollégium állásfoglalásával egybecsengően - a 40 év feletti dohányosok évenkénti ernyőfénykép-szűrése.
Sajnálatosan a hazai ernyőfénykép-szűrőpark egy része elavult, és nem felel meg a szakmai követelményeknek. Így szükséges a modernizálás, a digitális technikával történő mellkasröntgen-szűrővizsgálat centrumokban történő kifejlesztése. Fontos, hogy ezt a törekvést a Népegészségügyi Program mind elviekben, mind pedig gyakorlatban a fejlesztéshez szükséges anyagi eszközök biztosításával is támogassa.
Az egészségügyben dolgozó szakembereknek - amellett, hogy dohányosok esetén minden egyes vizitnél fel kell hogy hívják a páciens figyelmét a dohányzás káros hatására, illetőleg javaslatot szükséges tenniük a dohányzás elhagyására - fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy miért fontos az évenkénti ernyőfénykép-szűrésen való részvétel. Ebben segítséget kell hogy nyújtsanak a médiumok és a civil szervezetek is.