A hasnyálmirigyrák sajnos csak ritkán ismerhető fel a korai időszakban - a tünetek általában csak akkor jelentkeznek, amikor a daganat már előrehaladott stádiumban van. Melyek a hasnyálmirigyrákra utaló leggyakoribb jelek?
A hasnyálmirigyrák alattomos, a korai időszakban alig, vagy csak rendkívül nehezen felismerhető megbetegedés, tüneteket ugyanis többnyire csak akkor okoz, amikor már meglehetősen előrehaladott stádiumba jutott a daganat.
A leggyakrabban mutatkozó tünetek: a nagyfokú étvágyvesztés, lesoványodás, leromlás, hányinger és hasmenés. Ezek azonban mind olyan tünetek, amelyek más szervek rákos megbetegedése esetén is kialakulhatnak.
A tünetek a rák kiindulási helyétől függően eltérőek. Mint említettük, a hasnyálmirigyrákok többsége (70%-a) a hasnyálmirigy feji részéből indul ki. Ezek többnyire azáltal hívják fel magukra a figyelmet, hogy növekedésük során elzárják a hasnyálmirigy kivezető csövét és a szomszédságában lévő közös epevezetéket is. Ezáltal sárgaságot és emésztési zavarokat okoznak, mivel az elzáródás miatt sem az emésztőenzimeket tartalmazó hasnyálmirigynedv, sem az epe nem tud a vékonybélbe bejutni. A beteg bőre és szemfehérjéje sárgás színezetűvé válik, vizelete pedig sötét lesz, tehát a sárgaság tünetei alakulnak ki nála.
A hasnyálmirigy testéből és farki részéből kiinduló rákok ilyen elzáródást nem okoznak, így ezen betegeknél sárgaság sem alakul ki. Az ilyen elhelyezkedésű tumoroknál a has felső részében jelentkező és a hátba kisugárzó görcsös fájdalmak szoktak fellépni, mivel a rák beszűri a környezetében elhelyezkedő nagyobb, fontosabb idegdúcokat.
A fenti tüneteken kívül minden hasnyálmirigyrák esetében - elhelyezkedésétől függetlenül - nagyfokú étvágytalanság és súlyvesztés, gyors testi leromlás alakul ki. Ezek azonban rendszerint késői, a rák igen előrehaladott stádiumában fellépő tünetek.
A hasnyálmirigyrákra jellemző a gyors terjedésre való hajlam. A nyirokereken keresztül igen korán beterjed a környéki (regionális) nyirokcsomókba, de a szomszédos szervek közvetlen rákos beszűrése is gyakori jelenség. Korán bekövetkezik a ráksejtek vérerekbe való betörése és a vérpályákon át a szervezet távoli szerveibe történő eljutása is. A vérpályákon át történő terjedés révén áttétek (metasztázisok) alakulhatnak ki, elsősorban a májban, tüdőkben, csontokban, de más szervekben is.