A kövérség növeli a rák kockázatát, a kialakult betegségben pedig gyorsítja a daganat növekedését. Legjobb védekezés a haskörfogat "kordában tartása" megfelelő táplálkozással és rendszeres mozgással. Bizonyos esetekben indokolt lehet gyógyszeres kezeléssel leküzdeni a túlsúlyt.
Nem csak a szív- és érrendszeri betegségek elleni küzdelemben, hanem a rákos betegségek kivédéséért is sokat tesz az, aki odafigyel a haskörfogatára: nőknél ennek egészséges maximuma 80cm, férfiaknál 94cm.
Itthon a férfiak 56%-a, a nők 49%-a túltáplált. A kóros kövérség (obesitás) a lakosság 17%-át érinti, de becslések szerint ez a szám 2030-ra a 30%-ot is eléri majd - figyelmeztetett Dr. Pap Ákos, az Országos Onkológiai Intézet professzora egy táplálkozási szakembereknek szervezett konferencián.
Bár a túltápláltságot a testtömeg-index alapján szokás meghatározni, mégis sokkal mérvadóbb a haskörfogat figyelése. Ezen a területen találhatók ugyanis azok a "veszedelmes" zsírsejtek, amik szerepet játszhatnak a daganatok kialakulásában, illetve később a növekedésében. A túltáplálás aktiválja a zsírsejteket, amelyek eredetileg arra szolgálnak, hogy a kalóriát "rosszabb időkre" tárolják. Kiderült, hogy ezek a sejtek olyan gyulladásos idegi átvivőanyagokat ("transzmittereket") termelnek, amelyek amellett, hogy a gyulladást fokozzák, ugyanazzal a mechanizmussal a daganatos sejtek osztódását is stimulálják. A zsírsejtekben lévő átvivőanyagok közvetlenül is beindíthatják a génmutációt, a rákos folyamatot. Ezzel egy időben a gyulladásos folyamat is elkezdődik, és a két hatás egymást erősítve a daganat növekedéséhez vezet.
A túlsúly közvetett módon is hozzájárulhat a rák kialakulásához. Mivel a kövérség általában hosszú éveken, évtizedeken át tartó állapot, szinte biztosan gyulladásos betegséghez vezet. Minden gyulladásban gyógyulás-romlás periódusok váltják egymást, vagyis állandó helyreállítódás zajlik a szervezetben. A regeneráció viszont osztódást jelent, ami módot teremt arra, hogy a génekben mutáció következzen be a káros környezeti tényezők hatására, mint a cigaretta, benzingőz, stb. Így a gyulladásos betegség "átmehet" daganatba.
A rákkezelések alatt bizonyos szempontból némi előnyt jelent, ha kicsit kövérebb valaki, hiszen van tartaléka például arra az esetre, ha a kemoterápia alatt étvágytalanná válik. Sajnos azonban, mivel a zsírsejtekben lévő idegi átvivőanyag gyorsítja a daganat fejlődését, végső soron ilyenkor sem tesz jót a túltápláltság.
Vannak olyan daganattípusok, ahol különösen veszélyes a túlsúly: vastagbélrákban és hasnyálmirigytumorban például teljesen egyértelmű, hogy a kövérség gyorsítja a daganatnövekedést, de ilyenek a nőgyógyászati tumorok és az emlőrák is.
Már megtalálták a kövérségért felelős, úgynevezett endocannabinoid receptort, ami pozitív élménnyel társítja az étkezést. Ugyanez a receptor váltja ki az agyban azt a pozitív visszajelzést is, ami a kábítószerhez, cigarettához, alkoholhoz való hozzászokásért felelős. A receptor gátlására gyógyszert is kifejlesztettek, ami ugyan eredményes volt a kövérség elleni küzdelemben, azonban alkalmazásakor depresszió alakult ki a páciensekben. Létezik már a gyógyszereknek olyan kombinációja, ami ezt a mellékhatást is kiküszöböli - Pap Ákos professzor szerint cukorbetegnél, illetve például vastagbélrákon átesett túlsúlyos betegeknél indokolt lenne ilyen kezelést alkalmazni, amivel egyébként évi 8-10%-os testsúlycsökkenést lehet elérni. Természetesen a kalóriabevitelre való odafigyelés és a fizikai aktivitás ugyanolyan fontos marad - tette hozzá a professzor.