Hogyan épül fel a vastagbél? Növekedett-e az utóbbi időben a vastagbélrákok gyakorisága? A vastagbél mely területén a leggyakoribb a daganat előfordulása?
A vastagbél (kolon) az emésztő- (vagy gyomor-bél-) traktus utolsó szakaszát képezi. A vastagbél tágabb értelemben magában foglalja a végbelet (rektum) is. A vastagbél kb. 130-150 cm hosszú, átlagos átmérője kb. 6 cm. A vastagbél a hasüregben fordított U-alakban helyezkedik el. Kezdeti szakaszán, a jobb alsó hasfélben foglal helyet a vakbél, melybe a vékonybél szájadzik. A vakbélen helyezkedik el a kisujjnyi vastag, 10-12 mm hosszú féregnyúlvány (appendix).
A vastagbél vakbelet követő részén 5 szakasz különíthető el. Az első a hasüreg jobb oldalán elhelyezkedő felszálló vastagbélszakasz, ezután a hasüregben keresztbe futó haránt vastagbélszakasz, amely a hasüreg bal oldalán lefelé haladó, leszálló vastagbélszakaszban folytatódik, ezt követi az S-alakban hajlott úgynevezett szigmabél, majd a végbél.
A vastagbél teljes hosszában erős szövetrétegekből épül fel, sok elasztikus kitüremkedéssel, melyek segítségével a bél képes a különböző telítettségi állapotokhoz alkalmazkodni. A kötőszövetek biztosítják az ellenállóképességet és a nyújthatóságot. Az egymás melletti izomrétegek hullámszerű összehúzódása, vagyis a perisztaltika felelős a széklet továbbításáért. A bél legbelső rétege a nyálkahártya, amely nyáktermelő sejteket tartalmaz. A belet behálózó vérerek biztosítják a szövetek oxigénellátását, és a székletből visszanyert ásványi anyagok és víz elszállítását. A vastagbelet behálózó nyirokrendszer gondoskodik arról, hogy az itt található bélbaktériumok és egyéb csírák ne juthassanak be a szervezetbe.
A vastagbélrák bélen belüli megoszlása
A kolorektális rákok kb. 75-80%-a a vastagbél alsó 60 cm-s szakaszán (bal alhas) alakul ki, de sajnos az előfordulási gyakoriság emelkedésével együtt egy olyan tendencia is észlelhető, hogy egyre gyakrabban alakul ki a magasabb bélszakaszban (a felhasban, jobb oldalon).