Honnan indulnak ki a prosztata rosszindulatú daganatai? Milyen életkorban és milyen gyakorisággal fordul elő a betegség?
A prosztatarák a prosztata mirigyeit bélelő hámból kiinduló rosszindulatú daganat, amely növekedése, burjánzása során a prosztata mirigyeihez többé-kevésbé hasonló mirigyszerű struktúrákat képez, vagyis szerkezetét tekintve a prosztatarák ún. mirigyes rák (adenokarcinoma).
A prosztatarák igen gyakori rosszindulatú daganat: a férfiakban előforduló összes rákféleségeknek mintegy 10%-át képezi. A prosztatarák az idősebb férfiak betegsége, 50 évesnél fiatalabb korúakban ritkán fordul elő. Előfordulásának gyakorisága a korral nő, a gyakorisági csúcsot 75. életévben éri el. Hazánkban évenként 1400-1500 férfi hal meg prosztatarák miatt. Az évenként felismerésre kerülő új prosztatarákos betegek számára vonatkozóan hazánkban nincsenek megbízható adatok.
A magyar férfiak élettartamának remélt növekedésével párhuzamosan sajnos a prosztatarákos megbetegedések gyakorisága nőni fog. Ezen kívül az is hozzájárul a gyakoriság növekedéséhez, hogy a diagnosztika javulásával olyan rákok is felismerésre kerülnek, amelyeket korábban nem tudtak diagnosztizálni.
Mint minden rák esetében, a prosztatarák esetében is annál jobbak a sikeres gyógykezelés esélyei, minél korábban kerül felismerésre a daganat. A prosztatarák korai szakban történő felismerése azonban nem könnyű feladat. Míg nőknél az emlőrák, férfiaknál a hererák körülírt megtömörülést, csomót képez - amelyet e szervek időszakos gondos áttapintása során maga az érintett személy is észlelhet és orvoshoz fordulhat -, a prosztata vonatkozásában ilyen önvizsgálati módszerrel nem rendelkezünk.