Az eddigi kutatások összesített eredményei - a sok bizonytalan és ellentmondó adat ellenére is - kétségkívül azt mutatják, hogy az étrendnek igenis fontos szerepe van, illetve lehet a rákos megbetegedések megelőzésében.
Rostok és gyümölcsök
Számos tanulmány szerint a gyümölcsök, zöldségfélék és durván hántolt, nem finomra őrölt gabonaneműek fogyasztása - azok magas rosttartalma miatt - egyes ráktípusok kifejlődésével szemben kifejezett védelmet nyújtanak. A különböző gyümölcsökben és zöldségfélékben magas koncentrációkban előforduló vitaminok és nyomelemek szintén fontosak ebből a szempontból.
Legerősebb bizonyítékok a gyümölcs- és zöldségfélék rákképződéssel szemben való védő szerepére vonatkozóan a tüdőrákkal kapcsolatban vannak. Meggyőző adatok szólnak azonban amellett is, hogy a zöldségfélék és gyümölcsök gyakori és bőséges fogyasztása csökkenti az emlő- és vastagbélrák, sőt a szájüregi- nyelőcső- gége- és gyomorrák kialakulásának kockázatát is. Kiemelik, hogy nyers formában történő fogyasztás esetén ezek védőhatása kifejezettebb, mintha megfőzve, vagy konzervált formában fogyasztják azokat.
A gyümölcsök és zöldségfélék a leginkább elfogadott nézet szerint antioxidáns hatásuk, azaz a szervezetben képződő szabad gyököket semlegesítő hatásuk révén fejtik ki a rákképződéssel szembeni védőhatásukat. Ez egyben azt is jelenti, hogy e védőhatás elsősorban valamely sejt rákos sejtté való átalakulásának gátlásában nyilvánul meg. Ha azonban ez az átalakulás mégis bekövetkezik, az átalakult sejt rákos daganattá történő további kifejlődésére a gyümölcs és zöldségfogyasztás mértékének valószínűleg már kevésbé van befolyása.
A vegetáriánus étrend
Bizonyára sokakat érdekel, mi a helyzet a rákelőfordulást illetően a vegeteriánusok és azoknak a körében, akik kínosan nagy gondot fordítanak az egészséges táplálkozásra és egészséges életmód folytatására. Idevonatkozó tanulmányok egyértelműen azt mutatják, hogy körükben kisebb a rákos megbetegedés kockázata. Magának a vegetáriánus étrendnek a rákelőfordulásra, a rákképződésre gyakorolt hatásának pontos megítélése viszont komoly nehézségekbe ütközik, mivel a vegetáriánusok körében egyéb életvitellel kapcsolatos tényezők - például a dohányzás és alkoholfogyasztás - is lényegesen eltérnek az általános népesség körében való előfordulás gyakoriságától. Tény azonban, hogy a vegetáriánusoknál nem merül fel a magas hús- és zsírfogyasztás rákos megbetegedések vonatkozásában kimutatott és korábban részletesen tárgyalt kockázatnövelő hatása.