A méhnyakrák kialakulását a méhnyak hámjának különféle súlyosságú elváltozásai előzik meg. Ezek az elfajulások leggyakrabban a 25 és 40 év közötti nőknél alakulnak ki. Ha nem észlelik mindezt időben, akkor a sejtek a méhnyak felszínéről a mélyebb szövetrétegekbe betörve tumorsejtekké fejlődhetnek - ekkortól már méhnyakrákról beszélünk. A méhnyakrák főleg a környező nyirokcsomókban, illetve a tüdőben és a gerincben adhat áttéteket.
A méh a női nemi szervrendszer része, amely az alhasban, a húgyhólyag és a végbél között foglal helyet. A méhnyak a méh alsó, keskeny része, amelynek csatornája a hüvelybe nyílik.
A méhnyakrák akkor alakul ki, amikor a méhnyak sejtjei szabályozatlan osztódásba kezdenek. A sejtek betörhetnek a környező szövetekbe, és a daganat ráterjedhet a végbélre és a húgyhólyagra. A méhnyakrák főleg a környező nyirokcsomókban, a gerincben és a tüdőben ad áttéteket. A méhnyakrák általában igen lassan fejlődik.
A méhnyakrák kialakulását a méhnyak felszínét borító hám különböző súlyosságú elváltozásai előzik meg. Ennek során a normálistól eltérő megjelenésű (eltérő méretű, alakú, számú) sejtek jelennek meg. A szöveti elfajulás leggyakrabban 25-40 év között alakulhat ki, és állapota egyre súlyosabbá válhat. Ha nem észlelik időben, akkor a sejtek a méhnyak felszínéről betörhetnek a mélyebb szövetrétegekbe és tumorsejtekké fejlődhetnek. Ekkortól már méhnyakrákról beszélünk. (A méhnyakrák megelőzési lehetőségeiről itt olvashat bővebben: Mit tehetünk a méhnyakrák megelőzése érdekében?)
A méhnyakrák leggyakoribb típusa (az összes eset kb. 80%-a) az ún. laphámsejtes karcinóma - ez a méhnyak felszínét borító hámsejtekből alakul ki. A második leggyakoribb típus az adenokarcinóma, amely a méhnyak mirigyeit alkotó sejtekből ered. A méhnyakrákos esetek 3-5%-ában mindkét sejttípus tumoros elváltozása jelen lehet.