Mindenhol azt hallani-olvasni, hogy veszélyes a napra menni, még bekenve is, és a szolárium szintén egészségtelen. A barnító testápolók már nem eredményeznek olyan rikító sárga, foltos bőrt, mint a régebbi önbarnítók, de hatásuk nem túl hosszan tartó, és elég kellemetlen az illatuk "működés" közben. A Magyar Dermatológiai Társulat Onko-dermatológiai Szekciójának elnökét, Dr. Oláh Judit docensasszonyt kérdeztük a bőrrák kivédésének lehetőségeiről, és a barnulás különböző módjainak kockázatairól.
Idén is országszerte megtartják a "Melanoma Napot", ahol ingyenes anyajegyszűrésen lehet részt venni. Miért viselkednek máshogy az anyajegyek, mint a bőr többi része, miért jelentenek kockázatot melanoma szempontjából?
A melanoma a bőr festéksejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganat, ami az ép bőrön éppúgy kialakulhat, mint anyajegyek talaján. Az anyajegyek bizonyos típusai azért jelentenek fokozott veszélyt, mert a területükön hatványozottan több festéksejt található, mint a bőr egyéb részein, így a bőrünket ért napfény nagyobb eséllyel tud egy-egy mutációt létrehozni. Ennek ellenére az esetek kétharmadában ép bőrön alakul ki a melanoma.
A szeplők is veszélyt jelentenek?
Különbséget kell tenni két fajta jelenség között, amit a köznyelv szeplőként emleget. Igazából szeplőnek azokat a nagyon halvány, barna, apró - egy-két milliméter átmérőjű - foltocskákat nevezzük, amik télen eltűnnek, és nyáron a napfény hatására jönnek elő. Általában az orron, az arc közepén vagy a vállon látszanak, főképp a világos bőrtípusú egyéneken.
Szeplőnek szokták hívni az úgynevezett szoláris lentigokat is, amik azonban orvosi értelemben anyajegyek. Ezek a szeplőnél nagyobb - 2-3 milliméteres - foltok a napégés következtében alakulnak ki, és, bár változtatják a színüket, soha nem tűnnek el teljesen a bőrről.
Hogyan barnulunk a naptól?
A napfény többféle spektruma vesz részt a barnaság kialakításában: az UVA és az UVB sugarak. Az UVA hatására a festéktermelő sejtek elkezdenek melanint termelni, ezt átadják a környezetükben lévő hámsejteknek, ez okozza a "direkt" barnaságot. A napnak kitett bőrterületen néhány percen, órán belül megjelenik ez a direkt barnaság.
A UVB bőrpírt okoz, amiből napokkal később, mint egy gyulladásból, másodlagos barnaság alakul ki.
A direkt, UVA okozta barnaság gyorsan elillan, mert csak a hámot érinti közvetlenül. Az UVB miatti pigmentáció ezzel szemben hosszú ideig megmarad, hasonlóan ahhoz, amikor valaki megégeti a kezét egy vasalóval. Súlyosabb napégés esetén festékhiány is kialakulhat, ilyenkor láthatjuk a jellegzetes fehéres és sötétebb barnás foltos elszíneződést például a vállon.
Az UVC sugarakról nem beszéltünk...
Az UVC - mostani ismereteink szerint - nem vesz részt ebben a folyamatban.
Egyesek azt állítják, egészségesebb a szolárium, mint a napozás...
A szolárium fénye elvileg UVA spektrumot tartalmaz, és csak szennyeződésként van benne UVB. Ezidáig azt gondoltuk, hogy csak az UVB-nek van daganatkeltő hatása, de különböző vizsgálatokból, és a szoláriumhasználóknál diagnosztizált bőrdaganatokból arra lehet következtetni, hogy az UVA-nak is van direkt DNS-károsító, vagyis rákkeltő hatása.
Káros sugarak nélkül is kialakulhat melanoma?
Biztos, hogy rengeteg olyan melanomás eset van, amit nem a napsugárzás okoz. Vannak olyan lokalizációban lévő melanomák - például a nyálkahártya melanomák, illetve a tenyéren és a talpon lévő melanomák - amiknek semmi köze nem lehet a naphoz. Ilyenkor a genetikai háttér, illetve egyéb hajlamosító tényezők miatt alakul ki a betegség.
A sugárzás kivédésére viszont mindenkinek érdemes figyelni, hiszen az életünk során a bőrünket ért napfény összegződik, és ennek károsító hatásaként fog idő előtt öregedni a bőr, illetve kialakulni valamilyen bőrdaganat.
Létezik veszélytelen mértékű szoláriumhasználat?
Jótékony szoláriumozás nincs. A szoláriumban épp a "riadóztató" UVB hiányzik, ami a bőrpírrel jelezné, hogy "eddig és ne tovább". Így aztán teljesen kontrollálatlan mennyiségű UVA dózist kap a bőrünk, ami lehet, hogy csak barnaságot okoz, de megjósolhatatlan, hogy emellett milyen fajta DNS-károsodást hoz létre.
A WHO (World Health Organisation, Egészségügyi Világszervezet) javaslata szerint 18 éves kor alatt ne szoláriumozzon senki. A tiltás oka, hogy gyerekkorban, tinédzserkorban sokkal érzékenyebb az ember örökítőanyaga (DNS-e), és ennek megfelelően ezek az időszakok nagyon meghatározóak egész életünkre nézve.
A barnítókrémek hogyan működnek?
Ezek csak a hámot színezik el, olyan veszélyeik biztosan nincsenek, mint a szoláriumozásnak és a napozásnak. Minden évben újabb és újabb "csodaszerek" jönnek ki, próbálja a kozmetikai ipar kiszolgálni az embereknek azt az igényét, hogy barnák legyenek, de elkerülhessék a napot és a szoláriumot. Az önbarnítós testápolókon kívül mostmár vannak például olyan permetek is, amiket magunkra szórunk és aztán le is lehet mosni. Ezektől már nem lesz foltos a bőr, mint a korábbi szerektől, amik időnként egészen extrém küllemet tudtak varázsolni az embereknek.
Ha muszáj napra menni, illetve valaki mindenképp strandolni akar, hogyan védekezhet hatékonyan?
A naptejeknek két nagy csoportja van: vannak ún. fizikai típusú, illetve kémiai típusú fényvédő krémek. Jelentős különbség van ezek hatékonyságában.
A fizikai fényvédők leggyakoribb komponense a titánium-dioxid, ami úgy működik, hogy szétszórja, visszaveri a bőr felszínéről a napfényt. Ezzel az a gond, hogy ha valaki nem megfelelő mennyiséget ken a bőr felszínére, illetve ledörzsöli a ruha, lemossa a víz, nem véd a termék a ráírt faktorszámnak megfelelően.
Vannak olyan nézetek is, hogy a fizikia fényvédők hamis biztonságérezetet adnak, mert csak a napégést kiváltó UVB ellen védenek, így többet tartózkodunk a napon, mintha nem kennénk magunkat, és az UVA sugarakból még nagyobb terhelést kapunk. Valószínűleg épp ennek tudható be, hogy egyes vizsgálatok szerint a fizikai fényvédőket használók között csökken ugyan a hámeredetű daganatok - például a bazalioma és a spinamilóma - gyakorisága, de nő a melanoma előfordulása.
Az újabb, ún. kémiai fényvédők hatóanyaga felszívódik a hámsejtekbe, így a védelem mértéke nem függ attól, milyen ruházatot viselünk, megtörölközünk-e, stb. Ezek a készítmények az UVB mellett az UVA sugarak ellen is védenek. Használatuknál arra kell odafigyelni, hogy már negyed órával a napozás előtt bekenjük a bőrt. Ezeket a készítményeket 4-5 óránként kell újra felvinni a bőrre, hacsak nem izzad valaki extrém módon, vagy nem tartózkodik nagyon sokat a vízben.
Milyen szempontok alapján válasszuk ki a nekünk való naptejet?
A krémek kiválasztásánál az egyéni fényérzékenységet, illetve a külső fényt kell figyelembe venni.
A szemünkre nézve ugyanolyan káros az UV fény, mint a bőrre. A szemlencsét és az üvegtestet is képes károsítani a nagy hatású direkt UVA, illetve UVB sugárzás is.
A fényvédő napszemüvegek úgy működnek, hogy a fény bizonyos spektrumát átengedik, az alattiakat - az UVA és az UVB tartományát is - kiszűrik. Szemüvegesek számára jó megoldás az ún. transition lencse, ami a fény hatására sötétedik, így nagyon jól ki tudja szűrni a napfény ingadozásait.
Akinek a családjában előfordult festékes bőrdaganat, vagy egyéb bőrráktípus, akinek sok anyajegye van, mindenképp válassza az 50+-os fényvédőket. Ugyanez vonatkozik a terhesekre, azokra, akik valamilyen fényérzékenyítőt tartalmazó gyógyszert szednek, akinek hegei, friss sérülései vannak. Aki kemoterápiás kezelésen esett át, szintén ilyen terméket használjon! Ha egy világos bőrű embernek például a munkája miatt egész nap a napon kell lennie, mindenképpen 50+-os kémiai fényvédőre van szüksége.
Kisebb kockázatúnak tekinthető, akinek kreolabb a bőre, nincsenek anyajegyei, nincs a családban ilyen fajta érintettség - nekik a 20-40-es faktor elegendő.
A tavasz és a késő őszi időszaknak a fényvédelmére elegendő lehet a 15-ös faktorszámú fényvédő használata.
Gyerekeknél minimum 40-es faktorú naptejet válasszunk, és nagyon fontos, hogy az első öt évben semmiképp ne kerüljenek direkt napfényre! Őket mindenképp felöltöztetve, fényvédő krémmel bekenve, az árnyékban hagyjuk játszani, ne pedig a tűző napon, mert az első öt évben elszenvedett napfénykárosodás meghatározza, hogy később mennyi anyajegye lesz valakinek, illetve rendkívüli mértékben fokozza a bőrdaganatok kockázatát.
A már napbarnított bőr pici fényszűrőt jelent. Vigyázni kell, mert a szoláriumtól, önbarnító krémektől "lesültnek" tűnő bőr nem jelent védelmet!
Mit jelent a faktorszám?
Az ún. SPF jelzés azt jelzi, hogy mennyivel nyújta meg egy-egy embernél azt az időt, aminek hatására a közvetlen napfény bőrpírt okoz. Tehát egy 15-ös faktorszámú készítmény 15-szörösére nyújta ezt az időt - azonban ez nagyon erős napfényben minden bőrtípusnál percekben mérhető, alig jelent védelmet!
Mennyi napfényre van szükségünk a megfelelő mennyiségű D vitamin képződéshez?
Ehhez nem kell a teljes testfelületet érnie a napfénynek, az arc és a kézhát napi 15 percen keresztüli fény-expozíciója elegendő a normál D vitamin képződéséhez. Tehát tévhit, hogy aki keni magát fényvédőkkel, az D vitamin hiányos lesz!
Mennyi káros sugarat enged át a ruha, a napernyő, a fa lombja, stb.?
Az átlag ruházat, a napernyő, a fa lombja nagyjából 15-ös faktorú fényvédelmet jelent.
A vízben kb. 15 méterig lemegy a fény, tehát fürdés közben ugyanolyan veszélyben van a bőrünk, mintha a parton napoznánk. Sőt, vigyázni kell a vízről, hóról visszaverődő sugarakra, hiszen ilyenkor összeadódik a bőrt érő káros sugárzás, hatványozódik a negatív hatás.
Az autóban, az üvegen keresztül szintén ér minket mind UVA, mind UVB sugárzás, tehát ilyenkor is gondolni kell a fényvédelemre.
Olyan fényvédőkrém, amitől barnák is leszünk és meg is véd bennünket a nap káros sugaraitól, nem létezik!
A különböző fényvédő eszközöket: a ruhát, a kalapot, a napszemüveget sem azért kell használni, hogy minél hoszabb ideig tudjunk kinn lenni a napon, hanem azért, hogy amíg szeretnénk kinn tartozókodni a napon, maximálisan megvédjük a saját bőrünket.