Az Orvosi Hetilap c. szaklapban megjelent a Magyar Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Társaság állásfoglalása, illetve ennek indoklása a hazánkban daganatos betegek tápszereként törzskönyvezett fermentált búzacsíra-kivonatról.
A Magyar Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Társaság tavaly áttekintette a daganatos betegek tápszereként törzskönyvezett fermentált búzacsíra-kivonattal (a továbbiakban: tápszer) kapcsolatos kutatási eredményeket, és 2005 decemberében állásfoglalást adott ki. Eszerint a fej-nyaki tumorokban, elsősorban a szájüreg rosszindulatú daganatos megbetegedéseiben szenvedő betegeknél a kiegészítő tápszer tartós alkalmazásával jelentősen lassítható a betegség előrehaladása, jelentősen megnövelhető az ötéves túlélés, javítható az életminőség és csökkenthető a betegeket érő ún. oxidatív stressz. Az állásfoglalás szerint a szakmai társaság a szupportív (támogató) tápszeres kezelést a szájüreg daganatok kezelése fontos részének tartja.
Az Orvosi Hetilap 147. évfolyamának 7. számában megjelent az állásfoglalás alapját képező klinikai vizsgálatok rövid ismertetése is. A cikk három fej-nyaki, illetve szájüregi rákok támogató kezelését jelentő vizsgálatsorozatról számol be (Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti Klinika, Semmelweis Egyetem Szájsebészeti és Fogászati Klinika és egy több kórházban végzett olaszországi vizsgálat).
A készítményt a komplex onkológiai kezelések részeként, a műtét, a sugárkezelése és a kemoterápia mellett, illetve azok befejeződése után folyamatosan alkalmazták.
Az eredmények szerint a tápszerrel kezelt betegeknél (a kontrollcsoporthoz képest):
- a tápszer erősítette a hagyományos kezelések hatásait
- a daganatkiújulás és áttétképződés mértéke csökkent (az esetek egy részében már korábban kialakult áttétek visszafejlődéséről számoltak be)
- az ötéves túlélés jelentősen nőtt
- a betegek étvágya, erőnléte és általános állapota javult, testtömege nőtt
- az előrehaladott betegek életminősége jelentősen jobb volt.
A magyar kutatók által kifejlesztett granulátumot daganatos betegségben szenvedők tápszereként az Országos Élelmezés-és Táplálkozástudományi Intézet törzskönyvezte 2001-ben. A készítménynek nincsenek ismert súlyos mellékhatásai (enyhe emésztési zavarok előfordulhatnak), és nem mutat káros kölcsönhatást a hagyományos kezelésekkel (azaz nem rontja azok hatását), sőt, azok hatását erősítheti, és különösen a vérképző-rendszerre gyakorolt káros mellékhatásaikat jelentősen csökkentheti.
Klinikai vizsgálatokat vastag- és végbélrákban, rosszindulatú festékes bőrdaganatban (melanomában), tüdőrákban, gyermekkori szolid tumoros megbetegedésekben, fej-nyaki rákokban és sokízületi gyulladásban szenvedő betegekkel végeztek. Az eredmények szakmai folyóiratokban kerültek közlésre (a 19 közlemény megtalálható a Medline adatbázisban).
A hazai orvosi szakma sem annyira megosztott megosztott a tápszerrel kapcsolatban, mint korábban. Azt a szkeptikusok többsége is elismeri, hogy a tápszer nem rontja a hagyományos kezelések hatását, javítja a betegek erőnlétét és gyakorlatilag nincsenek mellékhatásai. Hiányolják ugyanakkor a még szigorúbban felépített klinikai vizsgálatokat, amelyek szerintük valóban meggyőzőek lehetnének. A gyártó cég és számos orvos véleménye viszont az, hogy az eddigi vizsgálatok és gyakorlati tapasztalatok is meggyőzőek, és etikai okokból már nem lehet olyan vizsgálatot végezni, amelyben bárkitől is megtagadják a kereskedelmi forgalomban elérhető tápszer alkalmazását. Sőt, az egyik uniós tagállam egyik tartományában az ottani egészségbiztosító a tápszert 100%-ban támogatja, azaz a daganatos betegek térítésmentesen jutnak hozzá. A 22-es csapdájaként jellemezhető helyzetből a tápszer pontos hatóanyag-molekulájának leírása jelenthetne kiutat, amelyen jelenleg is több neves hazai vegyész és immunológus dolgozik.