"Csak azt lehet megmenteni, aki hagyja"

Daganatok.hu 2010. március 31.
Megosztás:

A Kor Kontroll Társaság és az Országos Onkológiai Intézet "Ne félj a ráktól" címmel rendezett nyílt napot a VIII. kerületi Kesztyűgyár Közösségi Házban. Az érdeklődők az ország legkiemelkedőbb szakembereinek tehették fel rákbetegségekkel kapcsolatos kérdéseiket: a szűrővizsgálatok hazai helyzete, a célzott daganatterápiás eljárások és a sugárterápia újdonságai mellett az alacsony kockázatú prosztatadaganatok kezelésének tavaly bevezetett módszeréről is szó esett.

Hazánkban évente 65-66 ezer új rákos esetet diagnosztizálnak, és mintegy 33 ezer ember veszti életét valamilyen daganatos betegségben. A népegészségügyi szűrések hiánya és a környezet szennyezettsége egyaránt hozzájárul a szomorú statisztikák adataihoz, mindemellett az egyénnek is nagyon nagy szerepe van abban, hogy hazánk még mindig vezető helyet foglal el a halálozási statisztikákban - mondta prof. dr. Ottó Szabolcs, az Országos Onkológiai Intézet helyettes főigazgatója.

Az emlőrák és a méhnyakrák szűrővizsgálata már népegészségügyi szinten működik: a veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők meghívót kapnak a szűrővizsgálaton való részvételre, a részvételi arányok ennek ellenére mégsem a legkedvezőbbek. "Ha hívják Önöket a vizsgálatokra, menjenek el, ha orvosuk küldi Önöket, fogadják el!" - mondta Ottó professzor. Nem megoldott viszont a vastag- és végbélrák népegészségügyi szintű szűrése: a nem egységes szakmai állásfoglalás miatt az egész lakosságra kiterjedő szűrési program bevezetése egyelőre késik. "Itt komoly mulasztásról van szó, hiszen évente 8-9 ezer embert lehetne megmenteni a népességszintű szűrés bevezetésével" - fogalmazott Ottó professzor.

A prosztatadaganat népességszintű szűrése úgyszintén nincs megoldva. "Az idősebb férfiak prosztatadaganatát jó lenne idejében kiszűrni, hiszen akkor még meggyógyítható: egy jó sugárkezeléssel, egy eredményes műtéttel elébe tudunk menni a későbbi előrehaladott stádiumnak" - fogalmazott dr. Szűcs Miklós klinikai onkológus, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának adjunktusa. Családon belül, ha előfordult már prosztatadaganat, nagyon sokat jelenthet, ha a hölgyek ösztönzik társukat, szeretteiket arra, hogy vegyenek részt az urológiai vizsgálaton. "A prosztatarák szűrésére elérhető az úgynevezett PSA-teszt, amelynek népegészségügyi szinten való alkalmazását a legújabb kutatási eredmények tükrében mindenképpen újra meg kell vitatni" - tette hozzá prof. dr. Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa.

A vizeletvesztést tapasztaló hölgyeknek azt javasolták a szakemberek, hogy ők is mindenképpen keressenek fel egy urológus szakorvost: erre egyrészt azért van szükség, mert a probléma gyógyszerekkel vagy kisebb műtéttel is jól orvosolható, másrészt az is előfordulhat, hogy daganatos megbetegedés húzódik meg a probléma hátterében.

Dr. Géczi Lajos, az Országos Onkológiai Intézet klinikai igazgatóhelyettes főorvosa a célzott daganatterápiákról adott áttekintést. Ezekben a terápiákban a daganatok kezelése molekuláris szinten folyik. Az első célzott biológia terápiának a hormonkezelés tekinthető. Ma már lehetőség van a sejten, sőt a sejtmagon belüli folyamatok gátlására is: ezekkel a módszerekkel a daganatos sejt kontrollálatlan osztódását lehet megállítani. A hagyományos kemoterápiás kezelést az új célzott terápiákkal kombinálva még nagyobb hatékonysággal lehet felvenni a harcot a rákos sejtek ellen.

A daganatok osztályozása (stádiumbeosztása) ma még a daganat morfológiai megjelenésén alapul, vagyis azon, hogy hogyan néz ki az eltávolított szövet a mikroszkóp alatt. A prognózist legfőképpen a daganat stádiuma határozza meg. A molekuláris szintű vizsgálatok a célzott terápiák előtérbe kerülésével szintén lényeges szerepet játszanak a napi patológiai vizsgálatokban. A szövetmintából kivont DNS és a fehérjék vizsgálatával (immunhisztokémia) megállapítható, hogy az adott daganat fog-e reagálni a jelenleg elérhető célzott daganatterápiás készítményekre. (A célzott daganatterápiákról bővebben összefoglaló anyagunkban olvashat).

Az utóbbi időben a sugárterápia is óriási fejlődésen ment át. Bár a hazai eszközpark az európai ajánlástól mennyiségi szempontból kissé elmarad, már hazánkban is elérhető a legmodernebb úgynevezett képvezérelt sugárkezelés is - számolt be az újdonságokról dr. Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet sugárterápiás osztályának osztályvezető főorvosa. A képvezérelt technikával működtethető nagyenergiájú készülék egy egyszerűsített CT- készüléket is tartalmaz: a képalkotó technika segítségével naponta pontosítható a sugárkezelés alá vett terület. Ezáltal korrigálható a daganat szervezeten belüli néhány milliméteres elmozdulása, mely prosztatadaganat esetén például a húgyhólyag vagy a végbél aktuális telítettségének függvénye.

A brachyterápiának nevezett belső vagy közeli sugárkezelés lényege, hogy a sugárzó izotópot tűk segítségével közvetlenül a daganatos szövetbe juttatják, tűzdelik. Az utántöltéses brachyterápiát már hazánkban is alkalmazzák néhány éve (after-loading). Ennek során a bejuttatott izotópot a tűk segítségével ismét eltávolítják a szervezetből. Az úgynevezett permanens vagy seed implantációs brachyterápiát tavaly óta alkalmazzák hazánkban alacsony rizikójú prosztatadaganatok gyógyítására. Az eljárás során a daganatba juttatott "izotóptöltények" a páciens szervezetében maradnak. Az alacsony aktivitású jód-125-ös izotópot tartalmazó kapszulák mintegy 3 hónap alatt adják le a teljes gyógyuláshoz szükséges sugármennyiséget. Ezzel az eljárással elkerülhető a műtéti beavatkozás. A seed implantációs kezelést a betegeknek egyelőre egyedi méltányossági kérelemmel kell kérniük.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.