Hogyan enyhíthetőek a szájnyálkahártya-gyulladás tünetei? (x)

Daganatok.hu 2019. április 3.
Megosztás:

A kemoterápiás, fej-nyaki sugárterápiás és őssejtterápiás onkológiai kezelések egyik gyakori mellékhatása a szájnyálkahártya-gyulladás (orvosi nevén orális mukozitisz), amelyhez esetenként szájszárazság is társul. Ezekre a panaszokra jelenthet megoldást egy gyulladáscsökkentő és membránstabilizáló hatású molekulát tartalmazó oldat, amely más szájöblítő oldatokkal felváltva is alkalmazható.

Szájnyálkahártya-gyulladás a hagyományos kemoterápia mellett a páciensek mintegy 20-40%-ánál, és csaknem minden fej-nyaki besugárzásban vagy csontvelő-átültetésben részesülő páciensnél kialakul. Fej-nyak besugárzás esetén a nyálmirigyek is érintettek lehetnek, ezért ilyenkor a száj szárazsága is gyakori panasz.

Jellemzően mennyire súlyosak ezek a tünetek, és van-e valamilyen lehetőségünk a kezelésükre, illetve a megelőzésükre?

Fájdalommal jár és az életminőség akár jelentősen is romolhat

A szájnyálkahártya-gyulladás igen fájdalmas, így az érintett páciensnek gyakran fájdalomcsillapítókat kell szednie, emellett sokszor enni vagy inni sem tud rendesen. A gyulladás az esetek egy részében olyan mértékű is lehet, hogy csökkenteni kell a daganatellenes kezelés intenzitását, vagy egyenesen félbe kell szakítani a kezelést.

A szájnyálkahártya-gyulladás kezdetben a nyálkahártya-érzékenységével jár, később pedig ehhez már a gyulladás ismert tünetei - pír és duzzanat - is társulnak. Az enyhe formára a vöröses, duzzadt nyálkahártya jellemző, míg középsúlyos esetben a gyulladást már fájdalmas kifekélyesedések kísérik. Amellett, hogy az előrehaladott szájnyálkahártya-gyulladást nagyfokú fájdalom kísérheti, nő a felülfertőződések esélye is, hiszen a gyulladás miatt megjelenhetnek és megtelepedhetnek a különféle kórozó baktériumok.

Annak elkerülése érdekében, hogy az utóbb leírt állapot miatt mesterséges táplálás, illetve a kezelés megszakítása váljon szükségessé, érdemes megelőzni a gyulladásokat, vagy ha ezek már kialakultak, minél hamarabb elkezdeni a gyulladt nyálkahártya kezelését.

Milyen lehetőségeink vannak a szájnyálkahártya-gyulladás kezelésére?

A kezelésre többféle lehetőség is adódik:

  • rendszeres szájápolás,
  • gyulladásgátló kezelések,
  • szabadgyökfogó molekulák,
  • antimikrobiális szerek,
  • nyálkahártya-bevonatot képző szerek,
  • valamint lézer-, illetve fagyasztásos kezelés (krioterápia).

A rendszeres szájápolás - bár ez jár a legminimálisabb beavatkozással - nagyon fontos a fertőzések megelőzése szempontjából, ezért erre feltétlenül szükség van. A szájnyálkahártya-gyulladás kezelésének szakmai irányelve ezt minden korcsoportban javasolja a daganatellenes kezeléséket követően azért, hogy lehetőleg ne alakuljon ki az orális mukozitisz.

Tudnunk kell azonban, hogy a sokféle kezelési lehetőség ellenére jelen pillanatban nem létezik általános irányelv a szájnyálkahártya-gyulladás kezelésére. A különböző szájápolási protokollok - szájöblítés sóoldattal, nátrium-bikarbonáttal, klórhexidinnel vagy kálcium-foszfáttal - hatásosságával kapcsolatos egyik új áttekintő tanulmány ellentmondásos eredményekkel zárult, a kérdés alaposabb tisztázásához ezért további vizsgálatokra van szükség.

Ectoin tartalmú szájöblítő oldat: új lehetőség a tünetek súlyosságának enyhítésére
Mivel a fej-nyaki sugárkezelések mellett, a megelőzési próbálkozások ellenére is nagy valószínűséggel kialakul a szájnyálkahártya gyulladása, ezért ilyenkor érdemes kétféle szájöblítő oldatot is alkalmazni. Ez azért előnyös, mert felváltva alkalmazva a kétféle oldat egymástól eltérő védőmechanizmusai összeadódnak, és együtt már jó eséllyel enyhíteni tudják a gyulladás lefolyását.

A javasolt szájöblítő oldatok egyike az ectoin tartalmú készítmény, amellyel kapcsolatban több klinikai vizsgálat is megerősítette, hogy ha a fej-nyaki sugárterápia megkezdésével egy időben, még a tünetek megjelenése előtt kezdik el alkalmazni, akkor a szájnyálkahártya-gyulladáshoz társuló tünetek a szokásosnál kevésbé lesznek súlyosak.

A készítmény ectoin nevű összetevőjének gyulladáscsökkentő és membránstabilizáló hatásainak köszönhetően képes a tünetek enyhítésére. Az ectoin természetes eredetű molekula - amelyet eredetileg szélsőséges körülmények között élő baktériumokból vontak ki - a gyulladásos reakciók kialakulásáért felelős több fontos molekulát is gátol, emellett megvédi a sejteket a biológiailag programozottan történő pusztulástól. Stabilizálja a sejteket határoló membránok fehérjeszerkezetét és újranedvesíti a száraz és érzékeny szájnyálkahártyát.

Hatékonyabb-e az ectoin tartalmú szájöblítő oldat más készítményeknél?

Erre a kérdésre próbált választ adni egy 2018 májusában nyilvánosságra hozott, Magyarországon folytatott tanulmány, amelyben kemoterápiában részesülő pácienseknél hasonlították össze az ectoin megelőző (profilaktikus) jellegű és aktív kezelési hatékonyságát az általánosan alkalmazott kalcium-foszfát-tartalmú szájöblítő oldat hatékonyságával.

A vizsgálatba bevont 45 pácienst három kezelési csoportba osztották: 10-en megelőző jelleggel ectoin tartalmú oldatot, 20-an a már kialakult szájnyálkahártya-gyulladás aktív kezelésére szintén ectoin tartalmú oldatot, 15-en pedig ugyancsak aktív kezelési céllal kalcium-foszfátot kaptak. A vizsgálat 21 napon keresztül zajlott, amelynek során 7 naponként ellenőrizték a páciensek szájnyálkahártyájának állapotát.

Az eredmények azt mutatták, hogy az ectoin tartalmú oldat kemoterápia esetében valóban alkalmas a tünetek megelőzésre, ebben a csoportban ugyanis csak kevés alkalommal fordult elő enyhe vagy közepesen erős szájnyálkahártya-gyulladás.

Az aktív kezelés esetében a már kialakult tünetek 14 nap után mindkét csoportban jelentősen enyhültek, a tanulmány végére pedig szinte teljesen meg is szűntek. A különbség itt annyi volt, hogy a páciensek saját beszámolói alapján az ectoin tartalmú oldatot valamivel hatékonyabbnak és jobban tolerálhatónak érezték, mint a kalcium-foszfátot.

(szponzorált tartalom)

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.