A mellrák okozta áttétek kezelési sorrendjének felállításában segít egy új magyar kutatás

Dr. Kulka Janina, a II. Sz. Patológiai Intézet igazgatóhelyettese, a cikk első szerzőjeDr. Kulka Janina, a II. Sz. Patológiai Intézet igazgatóhelyettese, a cikk első szerzője
Daganatok.hu 2017. május 5.
Megosztás:

A Nature Communications című folyóiratban megjelent cikk alátámasztja azt a nézetet, hogy ha csak csontáttét van jelen, akkor érdemes lehet először a primer tumort eltávolítani, mielőtt újabb áttétek alakulnának ki. Kevés áttéttel járó betegségben pedig az áttétek eltávolítása lehet kedvező hatással a betegség lefolyására. Kiderült az is, hogy minél később alakul ki egy áttét, annál jobban különbözik az elsődleges tumortól.

Az emlődaganatok és áttéteik törzsfejlődését - filogenezisét - írja le, és ezzel segíthet a primer daganat, illetve az áttétek kezelési sorrendjének felállításában az a nemzetközi, a Semmelweis Egyetem munkatársainak közreműködésével készült kutatás, amelyet a Nature Communications tudományos folyóirat közölt.

A többek között a II. Sz. Patológiai és Intézet, az Onkológiai Központ, valamint a brüsszeli Jules Bordet Intézet kutatói közös cikkének egyik első szerzője Dr. Székely Borbála onkológus rezidens, aki a cikk egyik utolsó szerzője, Dr. Kulka Janina PhD-hallgatójaként csatlakozott évekkel ezelőtt a több mint 10 esztendeje tartó kutatáshoz.

Áttétes emlőtumor esetén az áttétből újra meg kell határozni a terápia alapjául szolgáló paramétereket

Az már viszonylag korán kiderült - és több, párhuzamos, egymástól független kutatás is bebizonyította -, hogy az elsődleges és az áttétes tumor között számtalan eltérés figyelhető meg.

Ez alapjaiban változtatta meg a daganatos betegek kezelését, mivel hagyományosan minden tumor esetén ugyanazt a terápiát alkalmazták egy-egy páciens esetén.

Ma már azonban megfogalmazott irányelv, hogy áttétes emlőtumor esetén az áttétből újra meg kell határozni a terápia alapjául szolgáló paramétereket.

Mikor milyen kezelésre szükség az áttétes tumoroknál?

A szakemberek a boncolási anyagarchívumot áttekintését követően mintegy 60 esetet gyűjtöttek össze a primer és az áttétes tumorok szövettani leírásával, és a betegek kórtörténetének feldolgozásával. Végül a kutatók csaknem 60 esetből választották ki azt a 10-et, amiből a széleskörű szakmai összefogással készült cikk megszületett. A cikk a tumorok törzsfejlődését írja le, egyfajta családfát rajzolva ki ezzel.

A filogenezis leírása segített feltérképezni az elsődleges és az áttétes tumorok között kialakult különbségeket, illetve az áttétek kialakulásának különböző folyamatait:

  • a metasztatikus progenitor sejtpopulációból induló úgynevezett metasztatikus kaszkádot,
  • a heterogén primer tumorok eltérő klónjaiból származó heterogén áttétképzést
  • és a "horizontális", vagyis az áttétből eredő további áttétképzést

- számolt be az eredményekről dr. Kulka Janina.

Az eredmények alapján levont következtetések között említette, hogy a közleményben ismertetett 10 eset alapján alátámasztható az a nézet, hogy csak csontáttét jelenléte esetén érdemes lehet először a primer tumort eltávolítani, mielőtt újabb áttétek alakulnának ki.

Kevés áttéttel járó (oligometasztatikus) betegségben pedig az áttétek eltávolítása lehet kedvező hatással a betegség lefolyására.

Egy másik érdekes megfigyelés, hogy kiderült: minél később alakul ki az áttét, annál jobban különbözik az elsődleges tumortól.

A kutatás folytatásáról Dr. Kulka Janina elmondta, jelenleg a II. Sz. Patológiai Intézetben a korai és a késői metasztatizáló emlőtumorok között meghatározható különbségeket keresik.

(Semmeilweis Egyetem)
 

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.