Alábecsülik a tisztálkodószerek gyakori összetevőinek emlőrákkal kapcsolatos kockázatát

Milyen összefüggés van a különféle vegyületek hatását egyenként vizsgáló toxikológiai tesztek eredménye és a való élet között?Milyen összefüggés van a különféle vegyületek hatását egyenként vizsgáló toxikológiai tesztek eredménye és a való élet között?
Daganatok.hu 2015. november 2.
Megosztás:

A tisztálkodószerek gyakori összetevői, az ösztrogén hatását utánzó, tartósító hatású parabének valószínűleg az eddig feltételezettnél alacsonyabb dózisban is veszélyesek - írja a PharmaOnline az Environmental Health Perspectives című szakfolyóirat legújabb tanulmánya alapján.

Az Environmental Health Perspectives című szakfolyóirat tanulmányának megállapítása szerint a személyi higiéniás termékekben tartósító- és fertőtlenítőszerként használatos parabének (metilparabén E218, etilparabén E214, propilparabén, butilparabén) már alacsony dózisban is közreműködhetnek ösztrogén-szenzitív betegségek - például az emlőrák - kialakulásában.

A jelenlegi biztonságossági vizsgálatok valószínűleg nem értékelik megfelelően ezen szerek valódi egészségkárosító potenciálját - írja a PharmaOnline cikke.

Mely termékekben fordulnak elő a parabének?

A parabéneket széles körben használják a samponokban, dezodorokban, kozmetikumokban, testápolókban, napvédő krémekben, fogkrémekben.

E kemikáliák ugyanazokat a receptorokat aktiválják, mint a természetes ösztrogén-hormon, az ösztradiol. Korábbi vizsgálatok szerint az ösztradiol és rokonvegyületei megnövelik az emlőrák és a reprodukciós problémák kockázatát.

Napjainkban egyelőre nem teljesen világos, hogy a parabének milyen mennyiségben váltanak ki egészségkárosító hatást, és bár egyértelmű, hogy az emlőráksejteken a parabének hatása utánozza az ösztrogének növekedési hormon szerű hatását, egyesek szerint ez a hatás túl kicsi ahhoz, hogy betegség alakuljon ki.

Sajnos azonban ez valószínűleg nem igaz, mert a parabének hatása kombinálódik az egyéb sejtnövekedést szabályozó anyagokéval.

Mit mérnek a jelenlegi toxikológiai vizsgálatok?

A jelenleg használatos biztonságossági vizsgálatok - amik a kemikáliák humán sejtekre gyakorolt hatását mérik - csak önmagukban vizsgálják e szerek hatását, és nem veszik figyelembe, hogy a parabének a sejtekben kapcsolatba lépnek egyéb jelátvivő molekulákkal, és együttesen jelentősen nagyobb károsító hatást válthatnak ki.

"Sajnos a szabályozó hatóságok is azt képzelik, hogy az egyedi tesztek eredménye és a való élet között összefüggés van" - mondja Ruthann Rudel, a Silent Spring Institute toxikológusa.

A való élet körülményeit jobban szimulálandó, a kutatók olyan emlőráksejteket vizsgáltak, amelyeknek kétféle receptora van: ösztrogén- és HER2-receptorok. A HER2-receptorok aktivációja esetén a parabének századannyi koncentrációban is serkentették az emlőráksejtek növekedését, mint amennyi vegyszerre a HER2-receptorok aktivációja nélkül egyébként szükség van.

Mindezek alapján a szerzők úgy vélik: a szabályozó hatóságoknak is újra kell gondolniuk a parabének emlőrák-kockázatot növelő potenciálját, amely különösen magas lehet HER2- és ösztrogén-receptor-pozitív emlősejtek esetében.

Valószínű az is, hogy a jelenlegi biztonságossági vizsgálatok a többi ösztogénmimetikum emlőrákkockázatot növelő hatását is alábecsülik.

"Mivel az emberek minden nap többféle tisztálkodószert és kozmetikumot használnak, sokféle kemikáliával lépnek kapcsolatba, a való életben nem az egyes anyagok hatásait külön-külön elemző toxikológiai vizsgálatok megállapításai érvényesülnek" - foglalja össze a lényeget a PharmaOnline cikke, amely itt olvasható teljes terjedelmében.

* * *

Korábban itt írtunk erről a témáról:

Okozhatnak-e emlőrákot a dezodorok és az izzadásgátlók?

A kozmetikumok miatt kialakuló emlőrákgyanút felvető Philippa Darbre ezt írja egy 2009-es cikkében: "Bár a kozmetikumokban alkalmazott vegyi anyagokat egyenként mind alávetik a biztonságossági teszteknek, a vegyületek együttes és hosszú távú alkalmazásának következményeiről nincsenek megbízható adataink."

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.