A fej-nyaki daganatokra még a többi ráktípusnál is fokozottabban érvényes, hogy sok tünetét más tumorok is kiválthatják. Ha egy tünet már két hétnél hosszabb ideje fennáll, érdemes orvoshoz fordulnunk. A rosszindulatú daganat diagnózisa csak akkor mondható ki, ha ezt a szövettani vizsgálat eredménye is megerősíti.
A fej-nyaki daganatok összeállítás tartalma:
A fej-nyaki daganatok összeállítás kezdőoldala
A veszélyeztető tényezők és a megelőzés lehetőségei
Újonnan felismert kockázati tényező: a humán papillomavírus
A fej-nyaki daganatok szűrése, a tumor korai felismerése
A fej-nyaki tumor tünetei, a diagnózis felállítása
Az áttétképződésről
A fej-nyaki tumor kezelése
Műtéti következmények és helyreállításuk fej-nyaki tumoroknál
Kapcsolódó anyagok:
Fej-nyaki daganatos betegek onkopszichológiai rehabilitációja
Fej-nyaki tumorok: a dohányzás és alkoholfogyasztás szerepét is felülírják a gének
A fej-nyaki daganatok esetében az igazán speciális tünetek és panaszok ritkák, és általában más, nem daganatos betegségekre is jellemzők. Minden esetben fontos azonban, hogy a panaszok, tünetek tartósabb (két hétnél hosszabb) fennállása esetén felkeressük a szakorvost, hogy pontos diagnózishoz juthassunk.
A leggyakoribb tünetek:
- bőrön, torokban, szájüregben, az ajkak területén jelentkező duzzanat
- a nyakon tapintható, egyre növekvő fájdalmatlan csomó
- nem gyógyuló seb a bőrön, a szájban vagy az ajkakon
- a bőrön meglévő elváltozások növekedése és sötét színűvé válása, kifekélyesedése
- fehér vagy piros folt a szájüregben
- nyugalomban vagy nyeléskor észlelt zsibbadás, fájdalom vagy szokatlan vérzés
- idegentest érzés a szájüregben vagy garatban
- rágás, nyelés vagy fűszeres, szénsavas ételek fogyasztásakor jelentkező fájdalom
- a hang egy hónapon túli rekedtsége
- nem csökkenő, hosszantartó, egyre fokozódó fülfájás
Diagnózis
A rosszindulatú daganat diagnózist csak akkor lehet kimondani, ha azt szövettani vizsgálat erősíti meg. A szövettani vizsgálatot az elváltozásból az orvos által vett mintából lehet elvégezni. Ha erre nincs lehetőség, a mélyen fekvő szövetekből egy vékony tűvel néhány sejtet vesznek ki, amelyet szövettani vizsgálatra küldenek (ún. aspirációs citológia). Ha lehetőség van rá - például a bőr esetében - az egész tumort eltávolítják és szövettani vizsgálatra küldik.
A szövettani diagnózis mellett a terápia szempontjából fontos megállapítani az elsődleges daganat és a nyakon lévő áttétek térbeli elhelyezkedését, nagyságát és számát, és a környező szervekhez való viszonyát. Ebben az orvosok segítségére lehet a megtekintés, a tapintási lelet, üreges szervek esetén (gége, garat, szájüreg, orrüreg, orr-melléküreg) azok tükrözése, illetve endoszkópos vizsgálata.
Pajzsmirigyrákok esetén nagyon fontos információkat nyújt az ultrahangos vizsgálat, illetve a szcintigráfia (utóbbinál előzetesen beadott radioaktív anyag segítségével vizsgálják a daganatot). Az elsődleges tumor és az áttétek térbeli kiterjedésére és terjedésére nagyon fontos és nagyon pontos vizsgálatokat tesz lehetővé - akár 1-2 mm-es részletességgel - a lágyrészek esetében elsősorban az MRI-, csontok esetében pedig a CT-vizsgálat.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
