A fia meghökkentő élete rányomta bélyegét a 66 éves asszony sorsára. Hogyan lesz egy 15 éves fiúból üldözött ellenség, és hogyan borul fel ettől teljesen egy család élete?
Tallós Rita - Jóban lenni önmagammal
"Beteg voltam, meggyógyultam" - Az Élő Irodalom - Élő Könyv Műhely pályázata
Öltönyben érkeztem, és öltönyben is távoztam a kórházból
Kellett a betegség, hogy kinyíljak a világ felé
A mai napig vidám természetű vagyok
Megváltozott az értékrendem
Nem figyeltem magamra, soha többé nem tennék ilyet
Mégsem műtöttek meg
Őszintén a rákról - Szvorák Katalin
Gyermeket vállalni tumorral
Aki nem fogott kezet az ördöggel
A rák nálunk családi örökség
Szeretnék egy társat, aki hasonló egzisztenciális helyzetben van, mint én
Ha elveszik a nőiesség, de megmarad az élet
Tiszta és derűs lélek, betegség idején is
"Szemüveges, sovány, halk szavú fiam 15 éves ipari tanuló volt, mindig csúfolták, bántották őt a társai, mert visszahúzódó volt, nem barátkozott a többiekkel. Az iskolában rendszeresen "rászálltak" az osztálytársai: eldugták a szemüvegét, meghajigálták elektródával. Egyetlen egyszer történt, hogy végső elkeseredésében a fiam visszadobta az elektródát, de olyan szerencsétlenül, hogy akit eltalált, annak az egyik ujja megbénult, mert az elektróda a füle alatt találta el a gyereket, és valamelyik idegpályát tette tönkre.
A szülők büntető és kártérítési eljárást indítottak a fiam ellen, legyilkosozták. Végül a fiam felfüggesztettet kapott, de az ügy annyira elfajult, hogy kezdetben depressziós lett, és az utcára sem mert kimenni. Persze mi nem akartunk elköltözni a városból, mert ott volt a munkahelyem, a lakásunk, a rokonok, így fiam helyzete nem javult, belebetegedett a történtekbe, kényszerbeteg lett. Nem ment szórakozni, nem tudott és nem mert kapcsolatot teremteni lányokkal, így a mai napig velem egy háztartásban él, és én 27 éve nevelem egyedül.
A fiam olyan pszichés gyógyszereket kapott, amik hatására a nők nem érdekelték, és az életkedve is elment. 32 évesen a vizelet-visszatartással gondjai voltak, heresérve lett, így leszázalékolták. Most ugyan jár valahová dolgozni, részmunkaidőben, de naponta fél 5-kor kell felkelnie, hogy el tudjon indulni, mert a gyógyszerektől mindent nagyon nehézkesen végez.
Én 51 évesen lettem mellrákos, és 53 éves koromban nyugdíjaztak, de még utána kilenc évet dolgoztam. Jelenleg ápolási tevékenységet végzek a csekélyke nyugdíj kiegészítése végett. Édesanyám agyérelmeszesedésben szenved, őt is gondozom, tehát négy embert látok el, így rendkívül feszített az élettempóm. Nagy akaraterővel rendelkezem, ami átsegített a betegségek és a családi körülményeim okozta megpróbáltatásokon. Addig szeretnék élni, amíg el tudom látni magamat és a fiamat, tehát minél tovább, mert nem tudom mi lesz a gyermekemmel, ha én nem leszek.
1993 végén észleltem, hogy a melltartómon van egy folt. Boltban dolgoztam, és ahogy lehajoltam a fiókokhoz, éreztem, hogy a jobb mellem szúr egy ponton, ahol végül megtalálták a rosszindulatú daganatot, ami szinte tüzesen szúrt. Másfél évig nem mondtam el senkinek, mert annyira zavart és tudtam, éreztem, hogy mi lehet, de nem voltam képes elfogadni a rákbetegséget. Zárójelentéseimet nem olvastam el, most is nagyon nehéz volt előkeresnem.
1995. november 24-én mellmegtartó műtétet végeztek rajtam, többek között egy 10x8 mm méretű csomót távolítottak el a mellemből. Ezt követően pedig sugárkezelést kaptam.
A speciális tápszerről a textilboltban hallottam, ahol dolgoztam. Jöttek-mentek az emberek, és sok jót mondtak a róla. 1999 óta szedem, amikor is az egyik rákbeteg vásárlóm segítségével bekerültem egy kísérleti csoportba. Rendszeres vizsgálatokra kellett járni és kérdőíveket kitölteni arról, hogyan vagyunk. Ez az állapotfelmérés három évig tartott. 2002 óta a Máltai Szeretetszolgálattól kapom a tápszert, mert egyébként anyagi lehetőségeim nem engednék meg, hogy megvegyem azt.
Bár hat éve erős hőhullámaim miatt állandó izzadást kell elviselnem, gyönge vagyok, idegileg teljesen kimerültem, azonban még mindig megvagyok, itt vagyok.
Természetesen rendszeresen járok kontrollra. 2001-ben tüdőáttétet diagnosztizáltak. Egy évvel későbbi eredmény szerint azonban a tüdőmben mégsincs áttétre utaló elváltozás. Ugyanez ismétlődött meg a csontozatommal: 2001-ben az 5-ös csigolyán patológiás (kórtani) eltérést állapítottak meg, és felvetették az áttét lehetőségét. Ezt nem igazolta a hét évvel később kiállított ambuláns lap, amely szerint csontáttétre vonatkozó eltérés nincs.
A mammográfiás vizsgálatot végző orvos azt mondta, a mellben rosszindulatra utaló jel nincs. Jövőre lesz tíz éve, hogy megszakítás nélkül szedem a speciális tápszert, és a kontrolleredményeim, bár ellentmondásosak, tendenciájukban javulást mutatnak."
(X)
* * *
Az Avemar nem gyógyszer. Az Avemar speciális - gyógyászati célra szánt - fermentált búzacsírakivonatot tartalmazó tápszer daganatos betegek részére. Szedése ajánlott rosszindulatú daganatos megbetegedésben szenvedők klinikai onkológiai kezelésének (műtét, radioterápia, kemoterápia, immunterápia stb.) kiegészítésére. További információkért olvassa el tájékoztatóinkat.
(hirdetés)
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
