A szemész főorvosnőnél élete során kétszer is fellépett rosszindulatú daganat: először a méhét és a petefészkét kellett eltávolítani, tizenkét évvel később pedig a bal mellét és a hónalji nyirokcsomókat. Nehéz volt feldolgoznia a betegséget, férje azonban nagyon sokat segített.
Tallós Rita - Jóban lenni önmagammal
"Beteg voltam, meggyógyultam" - Az Élő Irodalom - Élő Könyv Műhely pályázata
Öltönyben érkeztem, és öltönyben is távoztam a kórházból
Kellett a betegség, hogy kinyíljak a világ felé
A mai napig vidám természetű vagyok
Megváltozott az értékrendem
Nem figyeltem magamra, soha többé nem tennék ilyet
Mégsem műtöttek meg
Őszintén a rákról - Szvorák Katalin
Gyermeket vállalni tumorral
Aki nem fogott kezet az ördöggel
A rák nálunk családi örökség
Szeretnék egy társat, aki hasonló egzisztenciális helyzetben van, mint én
Tiszta és derűs lélek, betegség idején is
Hinni, bízni, esélyt adni
- Ön szemész főorvosnő. Mikor diagnosztizálták a betegségét?
- A kilencvenes években nőgyógyászati műtéten estem át, amelynek során - rosszindulatú daganat miatt - eltávolították a méhem és a petefészkem. Tizenkét évre rá bal mellemnek egy részét, és a nyirokelemekkel együtt a hónalji nyirokcsomókat is el kellett távolítani, szintén rosszindulatú daganat miatt.
- Orvosként a szűrésre gondolom nagyobb hangsúlyt helyezett?
- A családi kórelőzményeket figyelembe véve tudtam, hogy anyai ágon terhelt vagyok, mert a nagymamámnak is mellrákja volt. Az esélyeimet csak rontotta, hogy az édesapám is rákban halt meg. Ezért évente jártam mammográfiára. Kicsit szégyelltem, hogy orvosként volt protekcióm, és nem kellett kivárnom a kétéves szűrési periódust. Azonban féltem, mintha éreztem volna a bajt! Aztán a munkahelyemen elromlott a mammográfiás gép, és így a Kékgolyó utcában állapították meg, hogy a mellműtét elkerülhetetlen.
- Amikor megtudta, hogy mellrákja van, hogyan fogadta? Segített az orvosi tapasztalat?
- Nem, sőt. Mi orvosok ugyanis sokkal többet tudunk a betegségről. Mikor közölte velem az orvoskollégám, azt éreztem, hogy csak sodor az ár. Tulajdonképpen egyik napról a másikra történt a betegség felismerése. Az érdekes az volt, hogy nem éreztem semmi elváltozást, daganatot vagy csomót a mellemben.
- Hogyan emlékszik vissza a műtét utáni állapotra?
- Az ébredés nagyon fájdalmas volt. Kilenc nyirokcsomót távolítottak el a hónaljamból, amelyből egy volt áttétes. A műtét során komplikáció is fellépett, mivel szívproblémám miatt korábban vérhígítót szedtem, és ennek hatására a beavatkozás alatt nagy volt a vérzés. A kórházi lábadozásom alatt azonban nagyon sokat foglalkoztak velem az orvoskollégák.
- A kemoterápiás kezelés milyen hatásokkal járt?
- Amikor 53 éves koromban, rosszindulatú daganat miatt eltávolították a méhem és a petefészkem, akkor nem kaptam sem kemoterápiát, sem sugárkezelést. A mellműtétem után huszonkét nappal megkezdték a kemoterápiás utókezelésemet, és hat széria kemoterápiás kezelést adtak, azaz tizenhárom naponta részesültem infúziós kezelésben. A hajam kihullott, majd újra nőtt, de addig parókát kellett hordanom. Amit most lát, az már a saját hajam. (…)
- Általában egy ilyen komoly krízis után az ember máshogy látja a világot.
- Nagyon nehéz volt feldolgozni az egész betegséget. A nőgyógyászati műtétem után nem gondoltam, hogy hatvanöt éves koromban ismét rákos leszek. Ráadásul a műtétek csonkolással jártak, és úgy éreztem, hogy a mellamputációval elveszítettem a nőiességemet. Lelkileg rendkívül nehezen vészeltem át a történteket. Nagyon sokat segített, hogy férjem nem hidegült el tőlem, és mindvégig mellettem állt. Ez a legnagyobb dolog egy nő életében! A férjem egyébként mérnök ember, és korábban nem volt vallásos. Azonban fogadalmat tett, hogy ha életben maradok, akkor megkeresi az Istenhez vezető utat. Amióta túléltem a második műtétet, minden héten templomba járunk. Olyanok vagyunk, mint az ikrek.
- A férje segítsége tehát sokat jelentett abban, hogy feldolgozza a betegségét. A mindennapokba azonban hogyan sikerült beilleszkednie?
- A betegeim ragaszkodása nagy erő volt. Amikor parókám volt, mondták, hogy nagyon jó a hajam, mindig így járjak. Persze, amikor kinőtt az igazi, nagyon büszke voltam rá, és félretettem a parókát. Szoktam buzdítani a pácienseimet, hogy tanuljanak meg adni, nevetni, szeretni és megbocsátani. Nagyon fontos a pozitív gondolkodás. Mindig azt kell mondani, hogy jól vagyok, egészséges vagyok, napról napra jobban érzem magam. A negatív gondolatokat vissza kell tartani, még ha néha nehéz is. Persze időnként ki kell beszélni a szorongásainkat, de a lényeg: segíts magadon, az Isten is megsegít.
* * *
Az Avemar nem gyógyszer. Az Avemar speciális - gyógyászati célra szánt - fermentált búzacsírakivonatot tartalmazó tápszer daganatos betegek részére. Szedése ajánlott rosszindulatú daganatos megbetegedésben szenvedők klinikai onkológiai kezelésének (műtét, radioterápia, kemoterápia, immunterápia stb.) kiegészítésére. További információkért olvassa el tájékoztatóinkat.
(hirdetés)
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
