Mikor van esély a hasnyálmirigyrák gyógyítására? Milyen lehetőségek adódnak, ha csak később kerül felismerésre a betegség? Hogyan végzik el a sebészeti beavatkozást?
A hasnyálmirigyrák összeállítás tartalma:
A hasnyálmirigyrák összeállítás kezdőoldala
A hasnyálmirigy szerkezete és funkciója
A hasnyálmirigyrák és típusai
A hasnyálmirigyrák tünetei
A hasnyálmirigyrák jelenlétének megállapítása (diagnózis)
A hasnyálmirigyrák terápiája
A hasnyálmirigyrák oka, kockázati tényezők, kockázatcsökkentés
Kapcsolódó híreink:
A szénsavas cukrozott üdítők fogyasztása összefüggésbe hozható a hasnyálmirigyrák kialakulásával
Nemzetközi harmadik fázisú klinikai vizsgálat indul a hasnyálmirigyrák hipertermiával való kezelésének vizsgálatára
A rák diagnózisának, kiterjedésének, stádiumának meghatározása után kerül sor annak mérlegelésére, hogy az adott esetben milyen terápia alkalmazható. Ezt számos tényező: a rák elhelyezkedése, nagysága, kiterjedése, típusa, a beteg kora, általános egészségi állapota befolyásolja.
A hasnyálmirigyrák gyógyítására csak akkor van esély, ha az a legkorábbi stádiumában - még mielőtt terjedése megkezdődött volna - felderítésre kerül. Az esetek többségében (mintegy 80%-ában) azonban a hasnyálmirigyrák olyankor kerül felderítésre, amikor már a gyógyulás reményével kecsegtető műtét nem végezhető. Viszonylag hosszabb túlélés elérésére az egyetlen lehetőség a hasnyálmirigy rákosan beszűrt részének sebészi eltávolítása. Tekintettel arra, hogy a hasnyálmirigyrákok többsége a patkóbélhez szorosan hozzáfekvő pankreászfejben van, a rákos hasnyálmirigyrész eltávolítása az esetek többségében együtt jár a vékonybél kezdeti szakaszának, a patkóbélnek eltávolításával is.
Az is előfordul, amikor a rákos hasnyálmirigyet már nem lehet eltávolítani, a környezettel való kiterjedt összenövések miatt. Sebészi beavatkozásnak azonban gyakran ilyenkor is helye van, pl. ha a rákos burjánzás elzárja az epevezetéket és sárgaságot okoz. Ilyenkor műtétileg alakítanak ki összeköttetést az epeút és a vékonybél között, amely az elzáródott epeút helyett az epét a belekbe vezeti. Olykor az elzáródás okozta sárgaságot nem is ilyen - viszonylag nagy beavatkozást jelentő műtéttel oldják meg -, hanem bőrön át ejtett kisebb metszésen keresztül vagy endoszkóposan helyeznek be egy, az epeelfolyást biztosító műanyagcsövet.
Olykor a sebészi kezelés eredményének javítása reményében besugárzást is alkalmaznak a műtétnél visszamaradt ráksejtek elpusztítása érdekében. Emellett a besugárzás a nem operálható esetekben a daganat tömegének csökkentésével, zsugorításával mérsékelheti az epeutak vagy akár a patkóbél beszűkítésével, elzáródásával kapcsolatban fellépő emésztési problémákat.
Kisegítő kezelésként - a túlélési idő növelése reményében - kemoterápiás kezelést is alkalmaznak a betegeknél. Ilyenkor rendszerint több rákellenes gyógyszer kombinált alkalmazására kerül sor. Próbálkozások történnek biológiai, illetve immunterápia alkalmazására is. Ez a kezelésmód azonban még kevéssé vált a hasnyálmirigyrákok kezelésében rutinszerűen alkalmazott eljárássá.
A hasnyálmirigyrákos betegek jelentős hányadánál korán jelentkező, súlyos problémát jelent a gyomortáji és a hátba is kisugárzó, nehezen csillapítható fájdalom, amelynek legfőbb okát az képezi, hogy a hasnyálmirigyrák korán beszűri a közvetlen szomszédságában lévő idegdúcokat. A betegek kezelésének éppen ezért igen fontos részét képezik a fájdalom megszüntetésére, enyhítésére irányuló beavatkozások. Ez részint szájon át bevehető, erős fájdalomcsillapító tabletták és általános hatású, szisztémás narkotikumok adagolásából áll. Emellett szükség lehet a rákosan beszűrt idegdúcok érzéstelenítő szerekkel történő átitatására, a fájdalomvezetés blokkolása céljából. Ugyanezen célból sugárkezelést is alkalmazhatnak, de szükségessé válhat az is, hogy a gerincvelő burkát övező térbe katétert helyezzenek be, melyen keresztül folyamatosan adagolhatók a nagyhatású fájdalomcsillapítók.
A hasnyálmirigyrák kezelésében alkalmazott gyógymódok mindegyike az egyébként is leromlott betegre nézve igen komoly megterhelést jelent. A súlyos műtétet követően a betegek egy ideig mesterséges táplálásra szorulnak, amely a vénába kötött infúziók, vagy speciális tápszondák révén történik. A műtétből felépülő betegeknél pedig a táplálkozás a későbbiekben is szigorúan megszabott étrend szerint kell történjék. Az orvos, beteg és a családtagok szoros együttműködésére van szükség ahhoz, hogy az étvágytalan, leromlott beteg helyes és kielégítő táplálkozását megoldják és további leromlásának, súlyvesztésének elejét vegyék. Utóbbi még inkább fenyeget, ha a beteg sugár vagy kemoterápiás kezelésben is részesült, hiszen azok ismert káros mellékhatása többek között az étvágyvesztés, hányinger és hányás.
Nagy erőfeszítések folynak a világ vezető rákintézeteiben a jelenleginél eredményesebb kezelési módok és a hasnyálmirigyrákos betegek életminőségét javító eljárások, gyógyszerek kifejlesztésére.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
