A daganatok kialakulása a legtöbb esetben egyértelműen összefügg a gyulladásos folyamatok jelenlétével. A háttérben zajló ok-okozati folyamatok azonban gyakran átláthatatlanok, ami nagyban megnehezíti a sikeres terápiás beavatkozások kifejlesztését. A hasnyálmirigyrákra mindez fokozottan igaz, így minden olyan eredmény nagy jelentőséggel bír, ami segít a tumorképződés mechanizmusának megértésében.
Tünetek, diagnózis és kezelés:
A hasnyálmirigyrák tünetei
A hasnyálmirigyrák jelenlétének megállapítása (diagnózis)
A hasnyálmirigyrák terápiája
Gyűjtőoldal a hasnyálmirigyrákról:
A hasnyálmirigyrák kezelésében - több más daganattípussal ellentétben - sajnos nem történtek jelentős áttörések az elmúlt években. A hasnyálmirigyrákos betegek átlagos túlélési ideje jelenleg 3-5 hónap, az 5 éves túlélési arány pedig mindössze 5%. A szakértők becslései szerint 2020-ra a hasnyálmirigyrák lehet a daganatok miatti halálozások második legfőbb oka, szemben a mostani negyedik-ötödik hellyel.
Mindezek alapján teljesen egyértelmű, hogy nagy szükség lenne a hasnyálmirigyrák hatékonyabb kezelését lehetővé tevő új megközelítésekre, aminek alapvető előfeltétele, hogy a szakemberek egyre jobban értsék a betegség kialakulásának mechanizmusát. A tumorkialakulás kezdeti lépéseinek feltárásával éppen ebben értek el kimagasló eredményt a Mayo Clinic munkatársai.
A KRAS gén mutációi okozzák a daganathoz vezető gyulladásos folyamatok beindulását
Régóta ismert, hogy a KRAS gén mutációi a hasnyálmirigyrákok több mint 95%-ában jelen vannak. Elsődlegesen ezek a mutációk okozzák a sejtek rosszindulatú elfajulását, olyan gyógyszer azonban még nem létezik, amivel célzottan is be lehetne avatkozni ebbe a folyamatba. Ennek oka, hogy a KRAS fehérje nem rendelkezik olyan kötőhellyel, amelybe a kifejlesztett gyógyszermolekulák egyszerű módon kötődni tudnának. Ezért fontosak azok a további folyamatok, amelyek a hasnyálmirigyrák kialakulását kísérik, és lehetséges támadási felületet jelenthetnének az újabb gyógyszerek számára.
Peter Storz és munkatársai olyan hasnyálmirigysejteket vizsgáltak, amelyek mindegyike hordozta a KRAS gén G12D jelű mutációját. Kiderült, hogy a mutáns génről termelődő fehérjék beindítják az ICAM-1 nevű molekula termelődését, ez pedig a falósejtek egyik típusát, a makrofágokat vonzza a sejtekhez. Ez azért baj, mert a hasnyálmirigy sejtjei körül így kialakul egy gyulladásos környezet, a makrofágok pedig beindítják a gyulladáscsökkentő fehérjéik (citokinek) termelését. Ennek hatására fellazulnak a hasnyálmirigy sejtjeit összetartó kapcsolatok, és megindul a sejtek rákmegelőző állapotúvá történő átalakulása.
"Egyértelmű és korábban nem ismert kapcsolatot tártunk fel a KRAS mutációi és a gyulladásos folyamatok beindulása között, amely végül a rák kezdeti stádiumához vezet. Ez alapján érdemes lenne olyan módszerek kifejlesztésén is elgondolkodni, amellyel csökkenthető lenne a makrofágok mennyisége vagy gátolható az ICAM-1 molekulák felszaporodása" - mondja Storz.
Az előrehaladott stádiumú hasnyálmirigyrákos betegeknél ez persze önmagában nem lenne elég a daganat visszafordításához. A kiújulást megelőző kezelésként - a daganat sebészi eltávolítását követően - azonban talán használható lenne a KRAS gén mutáns formáját hordozó betegeknél.
Az Európai Unió várhatóan több pénzt fordít majd az alapkutatásokra
Prof. dr. Bodoky György, a Szent László Kórház onkológiai centrumának vezető főorvosa egy november 11-ei sajtótájékoztatón elmondta: a hasnyálmirigy kezelésében valóban azért maradtak el eddig a nagy áttörések, mert még nem ismert eléggé a tumorkialakulás molekuláris háttere.
Ahhoz, hogy ez megváltozzon, a közeljövőben több pénzt kellene a betegség kialakulásával kapcsolatos alapkutatásokra fordítani. A betegség molekuláris hátterének alaposabb megismerésével a gyógyszerfejlesztések is egyre kevésbé lennének kockázatosak, és idővel talán hasonló áttöréseket lehetne elérni, mint a vastagbélrák vagy az emlőrák kezelésében. A legnagyobb problémát a tünetek késői jelentkezése okozza, ezért - a tumorkialakulás folyamatainak alaposabb megértése mellett - a betegség korai felismerését célzó kutatásokat is kiemelten kellene kezelni a jövőben.
A hasnyálmirigyrákkal foglalkozó kutatók és orvosok - köztük Bodoky professzor is - november 12-én az Európai Parlamentben vitatják meg a döntéshozókkal, hogy miként lehetne viszonylag rövid időn belül, lépésről lépésre javítani a hasnyálmirigyrák kezelésével kapcsolatos jelenlegi helyzeten.
* * *
A hasnyálmirigyrák tünetei, diagnózisa és kezelése:
Gyűjtőoldal a hasnyálmirigyrákról
Források:
Mayo Clinic Researchers Identify First Steps in Formation of Pancreatic Cancer (Mayo Clinic)
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
