A hasnyálmirigyrák kezelésében - több más daganattípussal ellentétben - nem történtek jelentős áttörések az elmúlt években. A hasnyálmirigyrákos betegek átlagos túlélési ideje jelenleg 3-8 hónap, az 5 éves túlélési arány pedig mindössze 5%. Ezért fontos az az új eredmény, amely a hasnyálmirigyrákok kialakulásának genetikai okai alapján négyféle csoportra osztja a betegséget.
Tünetek, diagnózis és kezelés:
A hasnyálmirigyrák tünetei
A hasnyálmirigyrák jelenlétének megállapítása (diagnózis)
A hasnyálmirigyrák terápiája
Gyűjtőoldal a hasnyálmirigyrákról:
Négyféle genetikai hiba okozhatja a hasnyálmirigyrákot, mindegyiknek más az oka és más kezelést is igényelnek - írja az MTI egy új ausztrál kutatásra hivatkozva, amelynek eredményeit a Nature-ben közölték.
A szakemberek 456 hasnyálmirigyrákos beteget vizsgáltak meg, és a genetikai hibák négyféle típusa alapján négy fő csoportot különítettek el: az elsőt pikkelyes típusúnak, a másodikat hasnyálmirigy-elősejtesnek, a harmadikat immunogénnek, a negyediket pedig - az endokrin-exokrin hibáról - ADEX-nek (aberrantly differentiated endocrine exocrine) nevezték el.
A négy típus daganatai annyira eltérnek egymástól, hogy a diagnózistól számított túlélési idő a pikkelyes típus esetében csak négy hónap,vagyis durván a fele a többi daganattípusénak - írja az MTI híre.
"Az eddigi legátfogóbb elemzés készült el a hasnyálmirigyrák kialakulásáról: megmutatja, mi az egyes típusok Achilles-sarka, ezzel azt is, hogy miféle kezelésekkel lehet felvenni ellenük a harcot" - magyarázta Andrew Biankin, a Glasgow-i Egyetem kutatója. Ez azt jelenti, hogy az újonnan azonosított mutációtípusok ellen remélhetőleg ki lehet majd fejleszteni olyan célzott daganatellenes kezeléseket, amelyek meghosszabbítanák a jelenleg nem túl hosszú túlélési időt.
Egy korábbi eredmény alapján a KRAS gén mutációi okozzák a daganathoz vezető gyulladásos folyamatok beindulását, olyan gyógyszer azonban még nem létezik, amivel célzottan is be lehetne avatkozni ebbe a folyamatba (a KRAS fehérje nem rendelkezik olyan kötőhellyel, amelybe a kifejlesztett gyógyszermolekulák egyszerű módon kötődni tudnának.) A mutáns génről termelődő fehérjék a gyulladásos folyamatok beindításában szerepet játszó molekulák (ICAM-1) termelését indítják be, a szakemberek ezért többek között olyan gyógyszereken gondolkodnak, amelyekkel ezt a molekulát lehetne gátolni.
Prof. dr. Bodoky György, a Szent László Kórház onkológiai centrumának vezető főorvosa korábban elmondta: a hasnyálmirigy kezelésében valóban azért maradtak el eddig a nagy áttörések, mert még nem ismert eléggé a tumorkialakulás molekuláris háttere.
"Ahhoz, hogy ez megváltozzon, a közeljövőben több pénzt kellene a betegség kialakulásával kapcsolatos alapkutatásokra fordítani. A betegség molekuláris hátterének alaposabb megismerésével a gyógyszerfejlesztések is egyre kevésbé lennének kockázatosak, és idővel talán hasonló áttöréseket lehetne elérni, mint a vastagbélrák vagy az emlőrák kezelésében" - mondta a szakember.
A Nature eredeti cikkének kivonata: Genomic analyses identify molecular subtypes of pancreatic cancer
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
