Húsz perc helyett akár három-négy perces besugárzás - interjú Ágoston Péterrel

Ágoston Péter főorvos, az Év Onkológusa egyik idei díjazottjaÁgoston Péter főorvos, az Év Onkológusa egyik idei díjazottja
Illyés András 2015. június 21.
Megosztás:

Ágoston Péter főorvossal, az Év Onkológusa egyik idei díjazottjával beszélgettünk arról, hogy miként zajlanak ma a modern sugárterápiás kezelések, és milyen feltételekre van szükség ahhoz, hogy egy tumort a lehető leghatékonyabban lehessen sugárral kezelni. Az Országos Onkológiai Intézetben - ahol Ágoston főorvos három részleget is vezet - számos újdonság került kipróbálásra az elmúlt években, egy jelenleg zajló klinikai vizsgálat eredményei pedig világszinten is újdonságot jelentek majd a szakembereknek.

Három részleget is vezet egyszerre az Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Osztályán: a sugárterápiás műtőt, a 18 ágyas fekvő részleget és a sugárterápiás centrum legkorszerűbb gyorsítóját. Megterhelő vagy inkább élvezetes és kihívásokkal teli ez a munka?

Mindhárom, de alapvetően ez hozzám illő és szép feladat. A gyorsítóval kezdeném, ami egy nagyon fejlett készülék, és 2014 májusa óta működik nálunk. Akkor ez volt a legmodernebb ilyen eszköz Magyarországon, most pedig már több hazai centrum is készül arra, hogy elindítsa ezeknek a gyorsítóknak a használatát. Mivel már a 2008-ban kapott előző hasonló eszköznél is én vezettem a kipróbálást, kézenfekvő volt, hogy most is engem bízzanak meg a munka vezetésével. A képvezérelt sugártervezések kivitelezésére egyébként már a korábbi készülékünk is képes volt, a május óta működő eszközünk azonban ennél jóval többet tud.

Mit jelent a képvezérelt sugártervezés (IGRT), és hogyan működik mindez a gyakorlatban?

A képvezérelt sugárkezelés módszerei számunkra is újak voltak pár évvel ezelőtt. A módszer lényege röviden, hogy két-, illetve háromdimenziós képalkotással segítjük elő a besugárzás minél nagyobb pontosságát egy-egy beteg kezelésének a megtervezése során.

A korábbi évekhez képest fontos és minőségi ugrást jelentett többek között, hogy a betegbeállítások pontosítása során röntgen helyett már komputertomográfot, vagyis CT-t használtunk. A CT-vel már három dimenzióban láthatjuk a besugárzandó területet - szakkifejezéssel a céltérfogatot - míg a korábban használt röntgennel csak a csontokat láttuk. Egy másik fontos dolog az úgynevezett biztonsági zóna kiszámítása, amiben szintén sokat fejlődtünk az utóbbi években. A biztonsági zóna a tumort körbevevő azon terület, ami garantálja számunkra, hogy az adott daganat biztosan megkapja az elpusztításához szükséges sugármennyiséget, és lehetőleg sehol ne maradjanak a későbbiekben még osztódni képes daganatsejtek. Ez a zóna egy képlet segítségével számítható ki egy nagy adatbázisból, adott szervrendszer esetében, adott készüléknél és adott személyzet mellett.

A fő kérdésünk az elmúlt években az volt, hogy az általunk jelenleg használt CT-készülék segítségével miként biztosíthatnánk a betegek számára a legpontosabb besugárzást. Fokozatosan dolgoztuk ki a saját módszerünket arra vonatkozóan, hogy a képvezérelt sugárkezelést hogyan használjuk a mindennapi klinikai gyakorlatban - a saját intézetünkre, a saját gépünkre és a saját személyzetünkre vonatkozóan. Erre a munkára azért volt szükség, mert a besugárzás módszerei korántsem általánosak, még akkor sem, ha ugyanarról a technológiáról van szó. A besugárzás pontossága egyszerre több tényezőtől is függ, így például attól, hogy milyen rögzítőrendszert használunk, vagy hogy mennyire képzett a személyzet - például a velünk rendszeresen együtt dolgozó sugárfizikus kollégák. Erre vonatkozóan immár megvannak a saját adatsoraink és a legjobbnak ítélt saját módszereink.

A másik új eljárás - amelynek az Országos Onkológiai Intézetben történő bevezetése szintén az Ön nevéhez köthető - az intenzitásmodulált besugárzás (IMRT) alkalmazása. Mit érdemes tudni erről a módszerről?

A tavaly május óta használt modern részecskegyorsító - egy mondatban összefoglalva a lényeget - bonyolult besugárzások gyors elvégzését teszi lehetővé. Az intenzitásmodulált besugárzás lényege, hogy pontosan meghatározott sugármennyiségeket juttatunk a tumorba vagy a tumor előre meghatározott területeire. Az intenzitásmoduláció szó a tumort vagy a tumor bizonyos területeit érő sugármennyiség előre történő pontos beállításaira utal: a módszerrel lehetőségünk nyílik rá, hogy bizonyos területekre nagyobb sugármennyiségeket összpontosítsunk, más területeket - a tumort körbevevő egészséges szöveteket - viszont csak a lehető legminimálisabb sugármennyiséggel terheljük. Az intenzitásmodulált kezelések megtervezésekor általában képvezérelt sugártervezést használunk, amikor is a tumorról CT-vel háromdimenziós felvételeket készítünk.

Az intézetünkben üzemelő modern részecskegyorsítóval úgynevezett ív- vagy forgóbesugárzásokat tudunk adni a betegnek. A sugárdózissal nagyon precízen körbevehetőek például a kifli alakú (konkáv) céltérfogatok is. A besugárzókészülék - miközben folyamatosan sugároz - többször is körbefordul a beteg körül. A besugárzási mezők útjában úgynevezett takarólemezkék helyezkednek el, amelyek hol átengedik a sugárnyalábot, hol nem. Ezt a dinamikus mozgást tervezzük meg számítógépes úton előre. Az egyik legnagyobb előnye mindennek az, hogy a betegnek nem húsz, hanem csak mindössze három-négy percig kell a sugárzóasztalon feküdnie egy-egy kezelés alkalmával. Ezáltal nagymértékben csökken az esélye, hogy a beteg vagy maga a besugárzott szerv elmozduljon a kezelés ideje alatt.

Képvezérelt besugárzástervezésre a legtöbb esetben szükség van, intenzitásmodulált besugárzásra viszont nem mindig. Ez utóbbinak ugyanis néha hátrányai is lehetnek: bár a magas sugárdózis szépen körbeveszi a céltérfogatot, az alacsony dózis az egészséges szöveteket is több területen elérheti. Ez utóbbit igyekszünk a lehető leginkább korlátozni, mert bár mindez nem jár látványos mellékhatással, hosszú távon kismértékben nőhet a másodlagos daganatok kialakulásának esélye. Az intenzitásmodulált besugárzást mindezek miatt csak egy meghatározott indikációs körben - például a fej-nyaki daganatoknál, a prosztatatumoroknál, illetve a nőgyógyászati tumorok egyes típusainál - alkalmazzuk.

Az elmúlt években egy olyan módszert is kipróbáltak az Országos Onkológiai Intézetben, amelynek során kisméretű arany jelzőanyagokat (markereket) ültettek be a prosztatába, s így ellenőrizték a sugárkezelések pontosságát. Mi az előnye ennek az eljárásnak?

Röviden azt lehet mondani, hogy ilyenkor nem is a beteget, hanem magát a besugarazandó céltérfogatot, vagyis a prosztatában kifejlődött tumort lehet a lehető legpontosabban beállítani. Ilyenkor az aranymarkerek elmozdulása alapján ellenőrizzük, hogy elmozdult-e a céltérfogat a korábbi kezelési alkalomhoz képest. Amennyiben igen, akkor még a következő sugárdózis adása előtt elvégezhető a tumor beállításának pontosítása. A daganatot körbevevő biztonsági zóna egészen pontosan 5 milliméterre csökkenthető ezzel a módszerrel. Ez egy hatalmas eredmény, hiszen amikor én onkológusként kezdtem dolgozni, ez a távolság még 10-15 milliméteres volt. A biztonsági zóna méretcsökkenésével az az egészséges szöveti terület lesz jóval kisebb, amelyet a daganat lehető legteljesebb elpusztítása érdekében még mindenképp be kell sugaraznunk.

Az eddig említett módszerek mind külső besugárzási eljárások voltak. Milyen más, belső besugárzási módszereket alkalmaznak még az Országos Onkológiai Intézetben?

A belső besugárzási módszereknek ugyancsak többféle változata van. Az egyik leggyakrabban alkalmazott eljárás a közelbesugárzás, idegen szóval a brachyterápia. Ennek során egy belső sugárforrást juttatunk a tumorba vagy a tumor eltávolítását követően kialakult üreg közelébe. Ennek szintén többféle típusa létezik. Vagy egy eleve létező üregbe - például a hörgőbe, a hüvelybe vagy a méhbe - ültetünk be egy sugárforrást, amit üregi kezelésnek nevezünk, vagy szövetközi kezelést végzünk, amelynek során általában tűket szúrunk be a tumorba vagy a tumor közelébe. Létezik továbbá egy harmadik, ritkábban alkalmazott forma is - a moulage technika - amikor például egy bőr- vagy akár egy szájüregi nyálkahártyafelszínre viszünk fel egy hőre keményedő anyagból készült sugárzó bevonatot.

Az urológiai daganatoknál - amelyekkel én magam a leggyakrabban foglalkozom - a szövetközi besugárzást alkalmazzuk. Ennek is két fajtája van. Az egyik a még csak helyileg előrehaladottabb, áttét nélküli prosztatadaganatok kezelésére szolgáló műtét közbeni ultrahangvezérelt brachyterápia. Ezzel ma már valóban meg tudjuk gyógyítani az említett stádiumú betegek többségét. A másik típus az úgynevezett permanens implantációs brachyterápia, amikor - az előbbi módszerrel szemben - nemcsak műtét közben végzünk tűk segítségével történő besugárzást, hanem végleg a beteg szervezetében maradnak a beültetett sugárforrások. Ezt a módszert jellemzően a korai stádiumú prosztatadaganatok kezelésében alkalmazzuk, külső sugárkezelés nélkül. 2008 óta végzünk ilyen beavatkozásokat, és ezzel elkerülhető lehet a radikális műtét, vagyis a prosztata teljes eltávolítása.

Jelentős újdonság még az intézetben, hogy elkezdtek egy korábban még sehol el nem végzett, randomizált klinikai vizsgálatot, amelyben a műtét közbeni ultrahangvezérelt és a végleg bentmaradó sugárforrás hatékonyságát vetik össze korai stádiumú prosztatarákos betegeknél. Mik az eddigi eredmények?

Valóban, nagyon büszkék vagyunk erre a vizsgálatra, hasonlót ugyanis legjobb tudomásunk szerint még egyetlen kórházban sem végeztek a világon. Randomizált, vagyis véletlen besorolásos klinikai vizsgálatról van szó. A bentmaradó sugárforrásokat korábban csak az ultrahangvezérelt eljárás kiegészítő kezeléseként alkalmaztuk, most viszont - az eddigieknél nagyobb dózissal - önálló kezelésként is kipróbáljuk őket. Azt már szinte biztosan látjuk, hogy a mellékhatások tekintetében nem lesznek negatív következmények.

Komoly elismerésnek tartja, hogy egy másik kollégájával - dr. Deme Dániellel, a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház orvosával közösen Önt választották idén az év onkológusának?

Számomra azért nagyon kedves ez a díj, mert a betegeimtől kaptam. Az áprilisi díjátadó számomra legmeghatóbb része volt, amikor az én, illetve a dr. Deme Dániel betegei által írt történetekből olvastak fel. Ezt a díjat talán még a szakmai elismeréseimnél is többre értékelem, mivel ez egy erősen személyes jellegű, megtisztelő és nagyon-nagyon pozitív visszajelzés az eddigi munkámmal kapcsolatban.

* * *

Uroonkológiai (prosztatarák, húgyhólyagrák, veserák) tanácsadás az Istenhegyi Géndiagnosztika Klinikán

A húgy- és a nemi szervek rosszindulatú daganatai között a prosztatarák a leggyakoribb, ugyanakkor itt a legnagyobb a fejlődés a kezelési lehetőségekben.

Műtét vagy sugárkezelés előtt érdemes emiatt alaposan tájékozódni azokról az új megoldásokról, amelyeknél a legkisebb a merevedési zavar vagy az inkontinencia kialakulásának kockázata.

A tájékozódásban dr. Ágoston Péter klinikai onkológus, az Országos Onkológiai Intézet sugárterápiás osztályának főorvosa segít Önnek az Istenhegyi Géndiagnosztika Klinika konzultációján.

Oncompass Medicine Precíziós Onkológiai Program

Az Oncompass Medicine molekuláris diagnosztikai laboratóriuma és információs központja a molekuláris diagnosztika legfrissebb eredményeit és módszereit alkalmazva igyekszik megtalálni a daganatos betegségben szenvedők számára az adott időpontban legmegfelelőbb kezelési lehetőségeket.

Miben tudunk segíteni?

A Precíziós Onkológiai Programunkban a személyre szabott onkológiai ellátás lehetőségeit mutatjuk be a daganatos betegek számára.

Minden daganatos megbetegedés genetikai eredetű, és számos, a daganatot okozó génhiba esetében már személyre szabott onkológiai kezelés adható. A molekuláris diagnosztika a daganatos betegség okát tárja fel, az azonosított génhibák alapján egy speciális onkológiai szoftver segítségével meghatározzuk a daganat támadáspontját (molekuláris célpont) és a célponttal összefüggésbe hozható személyre szabott gyógyszereket. A személyre szabott onkológiai ellátáshoz több feltételnek kell megfelelnie, ennek felméréséhez kérjen időpontot személyes konzultációra!

A személyre szabott kezelési terv minden olyan daganattípusban felállítható, amelyben az azonosított génhibáknak megfelelő kezelés elérhető.

Virtuális Molekuláris Tumor Board

A VMTB szolgáltatás keretében az Oncompass Medicine egyedülálló módon kezelőorvosok és onkoteamek számára biztosít szakmai támogatást annak érdekében, hogy betegeiknek a nemzetközi ajánlásoknak megfelelő, legkorszerűbb precíziós onkológiai ellátást nyújthassák.

Az Oncompass Precíziós Onkológiai Program keretében igénybe vehető szolgáltatás során rugalmasan igazodunk a klinikusi igényekhez, a hét bármely napján, különböző időpontokban biztosítunk lehetőséget az esetek megbeszélésére, amely az adatvédelmi előírásoknak megfelelően, biztonságos online platformon történik.

(hirdetés)

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.